168300. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronikus adatfeldolgozó berendezésekhez bináris számok osztásának gyorsított elvégzésére

7 168300 8 Amennyiben az osztandó eleve a K. D értéken felül volt, az első osztási lépés előtt az osztó értékét az osztandóból levonjuk. Ilyenkor az ezután következő első osztási lépés által képezett hányadosbit-pár értékét eltérő módon kell képezni. A gyakorlatban a döntési tábla a K határon túl már nem ad újabb döntést, hiszen ez az eset csak a művelet megkezdésekor állhat fenn, kizárólag a 3/4 határon felüli érték tényét (IÉI=1) tudja jelezni. Hogy az előkészítő lépés miatt ne kelljen külön áramköröket beépíteni, a gyakorlatban az előkészítő levonást már akkor elvégezzük, ha az értékelés IÉ 1=1. Az ezután következő részművelel már szabályos, az egyetlen tényező, mely az előkészítő lépést az' első részművelettől megkülönbözteti az, hogy az előkészítő lépés után nem képezzük a részmaradék négyszeresét, mint bármely további részművelet után. Ilyenkor az első hányadosbit-pár értékét az előkészítő levonás és az első részművelet együttes eredménye határozza meg (IV. táblázat). A fentiekben leírt eljárás foganatosítására szolgál a találmány szerinti kapcsolási elrendezés, melynek egy példakénti kiviteli alakját tömbvázlatban mutatja a 7. ábra, s a tömbvázlat egyik elemének belső felépítésére két lehetséges példát a 8., illetve 9. ábra. A szaggatott vonallal bekeretezett építőelemek a technika állásához tartozó megoldásoknál is ebben az elrendezésben nyernek alkalmazást az alábbiak szerint: Az első B regiszter a mindenkori osztót tárolja, tehát n2

cellás, reverzibilis léptető üzemű regiszter. Az aritmetikai összeadó C egység olyan operátor, mely n, első és. n! második párhuzamos bemenettel, nj adatkimenettel, vezérlőbemenettel és túlcsorduláskimenettel rendelkezik, s mely a vezérléstől függően vagy a második bemenetekre adott mennyiséget adja ki az adatkifnenetekre változtatás nélkül, vagy képezi az első, illetve második bemenetekre érkezett mennyiségek összegét, illetve különbségét és azt adja az adatkimenetekre. A bináris szorzó H egység a párhuzamos bemeneteken át beírt mennyiségnek 2 hatványaival való szorzására szolgál. Találmányunknál az önmagában ismert H egységnek olyan kivitele nyer alkalmazást, mely csak két kitüntetett értékkel, 2°-val és 22-vel szorozhat. Ez a szorzó H egység n! párhuzamos logikai kapu olyan rendszere, melynél a kapuk vagy egy adatbemenettel és két adatkimenettel, vagy két adatbemenettel és egy adatkimenettel rendelkeznek. Az első esetben a bemenetével az összeadó C egység i-ik adatkimenetére csatlakozó kapu első kimenete a második I regiszter i-ik párhuzamos bemenetére, második kimenete az (i+2)-ik párhuzamos bemenetre van kötve. A második esetben a kimenetével a második I regiszter i-ik párhuzamos bemenetére kötött kapu első bemenete az összeadó C egység i-ik adatkimenetére, második bemenete az (i-2)-ik adatkimenetre van kötve. Ha a vezérlőjel a bemenetek (kimenetek) közül az elsőket nyitja, a bitek helyértéke néni változik (2°-val való szorzás). Ha a vezérlőjel a bemenetek (kimenetek) közül a másodikat nyitja, a helyiértékenkénti bitek mindenképpen két helyiértékkei magasabban kerülnek í második I regiszterbe beírásra, mint amilyen helyi értékkel az összeadó C egység kimenetén megje lentek, vagyis a bináris mennyiséget 22-vel meg 5 szoroztuk. A második I regiszter tartalmazzí mindenkor az osztandót (annak részmaradékát), Í így ni cellából áll. Az ábrán látható a bekötés: Az első B regisztei párhuzamos „be" bemenetei alkotják a kapcsolás; J0 elrendezés (egyik) bemenetét. Ide írandó be ai osztó. Az első B regiszter párhuzamos kimenetei az összeadó C egység második párhuzamos bemeneteire csatlakoznak, a második I regiszter párhuzamos kimenetei pedig az összeadó C egység else j- párhuzamos bemeneteire. Az összeadó C egységre csatlakozik láncban a szorzó H egység és arra csatlakozik láncban a második I regiszter. Ha n2 = ni, akkor a teljes művelet megkezdésekor az osztandót is az első B regiszter már említett 2Q párhuzamos „be" bemenetein írhatjuk be, ahonnan a láncba kapcsolt C és H egységeken át becsurgatható a második I regiszterbe. Ha azonban n2 < n!, az osztandó beírását közvetlenül a második I regiszter párhuzamos bemenetein (mint a kapcsolási 25 elrendezés további bemenetén) kell elvégezni, mikoris e bemenetekre periferikus beírószerv egy-egy kimenete is van kötve. A hányadosbitek megállapítása és hányadosregiszterbe beírása a találmány szerinti kapcsolási 30 elrendezésnél az ismerttől eltérően történik. A hányadosregiszter — mely ismert megoldásoknál is alkalmazást nyer — megoldásunknál harmadik és negyedik D, illetve E regiszterekből áll, melyek mindegyike léptető üzemű és egyenként n3 ac n •" (n3

<yl) cellás. A két D, illetve E regiszter összesen 2 • n3

<n! párhuzamos kimenete - sorrendbeiTátlapolva — alkotják a kapcsolási elrendezés Tcimenetét. Ez úgy értendő, hogy ha pl. a 40 harmadik D regiszter első kimenete az elrendezés első kimenete, akkor a negyedik E regiszter első kimenete az elrendezés második kimenete, általánosan: a harmadik D regiszter t-ik kimenete a kapcsolási elrendezés (2*t— 1 )-ik kimenete, míg a 45 negyedik E regiszter t-ik kimenete a kapcsolási elrendezés 2't-ik kimenete. Természetesen a két D és E regiszter kimenetei egymást nemcsak emelkedő sorrendben felváltva követhetik, hanem pl. csökkenő sorrendben felváltva is és az egyezően 50 kialakított két regiszter közötti sorrendet is csak az dönti el, melyik regiszter van az előző fokozat (a később tárgyalandó F tároló) magasabb, illetve alacsonyabb helyiértékű kimenetével csatolva. A felsorolt egységek legalább egy-egy üzemmódvezér-55 lő-bemenettel rendelkeznek, melyek központi vezérlőegység egy-egy kimenetére csatlakoznak (e vezérlőegység működésének tárgyalása találmányunk megértéséhez nem szükséges, ezért azt nem ábrázoltuk). 60 Az eddigiekben leírt építőelemek alkalmazása tehát a technika állásához tartozik, mimellett természetesen az ismert kivitelek közül az előbbiekben ismertetett eljárás követelményei szerint kell a konkrét kivitelt megválasztani, ahogyan azt a 65 szorzó H egységgel és a harmadik és negyedik D, 4