168299. lajstromszámú szabadalom • Tiokarbamát-szulfoxid- és szulfon-származékot tartalmazó herbicid kompoziciók, valamint eljárás a hatóanyag előállítására

3 168299 4 legalább egy mólekvivalensnyi mennyiségben hasz­náljuk, míg ha a céltermék valamilyen szulfon-szár­mazék, úgy az oxidálószert legalább két mólekvi­valensnyi mennyiségben használjuk. A kiindulási vegyületként használt II általános képletű tiokarbamátok herbicid kompozíciók ismert hatóanyagai és előállításuk is ismert (lásd például a 2 913 327, 2 983 747, 3 133 947, 3 175 897 és a io 3 185 720 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírást). A tiokarbamátok mint közbenső vagy kiindulási termékek alkalmazhatósága olyan vegyületek előállítására, amelyek peszticid hatásúak is, nem volt azonban előre várható. 15 5%-os oldatából négyszer 100cm3 -rel, majd kétszer 100 cm3 vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett megszárítjuk és forgó bepárlóban bepároljuk, először vízsugárszivattyúval létesített vákuumban, majd nagyvákuumban. így 12,3 g IV képletű terméket kapunk, amelynek törésmutatója nf,0 = 1,5678. A terméket további tisztítás céljából ledesztilláljuk, és így 10,6 g tisztított terméket kapunk amelynek törésmutatója np° = 1,5680. 3. példa (6. vegyület) A találmányt közelebbről az alábbi példákkal világítjuk meg. 1. példa (1. vegyület) 20 25 Reakcióedényben feloldunk 7,5 g m-klór-peroxi­benzoesavat 100 cm3 metilén-kloridban, majd a kapott oldat hőmérsékletét 30 C°-ra beállítjuk, és az oldathoz egy perc leforgása alatt 4,4 g (0,017 mól)S-(4-klór-benzil)-dietil-tiokarbamátot adunk. Az 30 adagolás befejezésekor a reakcióelegy élénk forrásba kezd és hőmérséklete 41 C°-ra emelkedik. A reakció­elegyet ezután mintegy negyven percen át állni hagyjuk, majd lehűtjük és szűrjük. A kapott szurőlepényt kétszer 25 cm3 metilénkloriddal mos- 35 suk, majd a mosóoldatokat egyesítjük a korábban kapott szűrlettel, és az így kapott elegyet 5%-os nátrium-karbonát-oldatból négyszer 50 cm3 -rel, majd kétszer 50 cm3 vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett megszárítjuk és forgó bepárlóban bepároljuk, 40 4. példa (10. vegyület) először vízsugárszivattyúval létesített vákuumban, majd nagyvákuumban. így 4,4 g III képletű ter­méket kapunk, amelynek törésmutatója n3) 0 = 1,5425. Rövid időn át tartó állás után a folyadék kristályosodik, és így 64—72 C° olvadás- 45 pontú terméket kapunk 4,4 g mennyiségben. 500 ml-es, hőmérővel, mechanikai keverővel és adagolófeltéttel felszerelt háromnyakú lombikba bemérünk először 250 ml metilén-kloridot, majd 12,6 g (0,05 mól) S-benzil-etil-izobutil-tiokarbamát 25 ml metilén-kloriddal készült oldatát. Az elegyet keverni kezdjük és hőmérsékletét szárazjég segítsé­gével -30 C°-ra beállítjuk. Ezt követően az elegyhez gyorsan 8,7 g (0,05 mól) m-klór-peroxibenzoesavat adunk, majd a reakcióelegyet 15 percen át -30 C°-on tartjuk. A reakcióelegy hőmérsékletét ezt követően 30 perc leforgása alatt 0 C°-ra, majd ezután 4 C°-ra emelkedni hagyjuk. A reakcióelegyet ekkor szűrjük, és a szűrletet 5%-os kálium-karbonát­oldatból háromszor 50 ml-rel, majd kétszer 50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett megszárítjuk és bepároljuk. így 13,5 g mennyiségben színtelen viszkózus folyadékként V képletű terméket kapunk, amelynek törésmutatója n3) 0 = 1,5403. 2. példa (2. vegyület) 50 10,7 g (0,0525 mól) m-klór-peroxibenzoesavat fel­oldunk 200 cm3 metilén-kloridban, majd a kapott oldatot —16C°-ra lehűtjük, és ezt követően 4 perc 55 leforgása alatt 12,9 g (0,05 mól) S-(4-klór-benzil)-di­etil-tiokarbamátot adunk hozzá. A reakcióelegyet ezután egy órán át állni hagyjuk, miközben hőmérséklete -5 C°-ra nő. Ekkor a reakcióelegyet -5 C°-on tartjuk további 30 percen át, majd 60 hőmérsékletét 21,5C°-ra emelkedni hagyjuk. A kapott oldatot ezt követően jeges fürdőben le­hűtjük, majd a lehűtött elegyet szűrjük, és a szurőlepényt kétszer 25 cm3 metilén-kloriddal mos­suk. Az egyesített szűrleteket nátrium-karbonát 65 17,3 g (0,10 mól) m-klór-peroxibenzoesavat fel­oldunk 300 ml metilén-kloridban, majd a kapott oldatot 30C°-ra melegítjük, és 12,6 g (0,05 mól) S-benzil-etil-izobutil-tiokarbamát 25 ml metilén-klo­riddal készült oldatát adjuk hozzá olyan arányban, hogy a reakcióelegy enyhe forrásban maradjon. A reakcióelegyet ezután forrás közben 30 percen át keverjük, majd az oldatot jeges fürdőn 5 C°-ra lehűtjük. A képződött csapadékot kiszűrjük, és hideg metilén-kloriddal mossuk. Az egyesített szűr­leteket 5%-os kálium-karbonát-oldatból háromszor 50 ml-rel, majd kétszer 50 ml vízzel mossuk, mag­nézium-szulfát felett megszárítjuk, és bepároljuk. így 14,0 g VI képletű terméket kapunk, amelynek törésmutatója np0 = 1,5255. Megfelelő kiindulási anyagokból az alábbi I. táblázatban ismertetett I általános képletű vegyüle­teket állítjuk elő az előző példákban ismertetett módon. Az egyes vegyületek sorszámát használjuk a későbbiekben ezeknek a vegyületeknek az identifí­kálására. 2

Next

/
Thumbnails
Contents