168291. lajstromszámú szabadalom • Elektrofényképészeti lemez

7 168291 8 tapadnak és ezen maradnak. A többi részecskék végighaladnak a felületen és a 10 tartályba hullanak. Előhívás után a lemezt az elektroszkópos 8 jelző részecskék olvadási hőmérsékletére vagy a szigetelő réteg olvadási hőmérsékletére melegítjük abból a célból, hogy a részecskék a laphoz ragadjanak, vele összeolvadjanak. A 2(d). ábra a kész sokszorosító lemezt mutatja. Az előhívott kép a 11 felületrészeken olyan részecskéket tartalmaz, amelyek az eredeti 7 képfelületeknek megfelelően a felülethez vannak rögzítve. A porkép lemez felületéhez rögzítése helyett a részecskéket át lehet vinni valamilyen átvevő lapra, így papírra, olyan módszer révén, amilyen Schaffert 2 576 047 számú USA szabadalmában van ismertetve. A részecskéket ezután a papírhoz lehet olvasztani és a fényvezető lemez az előbb ismertetett eljáráshoz hasonlóan újból, illetve ismételten felhasználható. Mint az előző ismertetésből látható, a vázolt eljárás nagyon egyszerű, amelyhez bonyolult optikai rendszerre nincs szükség. Ezenkívül ez a rendszer alkalmas olyan fényvezetők használatára, mint a szelén, amely általában használt vastagságokban nem eléggé átlátszó a visszaverődéses másoláshoz. A rendkívül vékony, használt fényvezető rétegek ellenére ezek a lemezek meglepően nagy mértékben fényérzékenyek, amint az a későbbi példákból látható. A 3. ábra mutatja, hogy a találmányunk szerinti lemez meglepően érzékeny. A később ismertetésre kerülő XIV példa szerinti módon három lemezt készítettünk. Mindegyik lemezt töltöttük és fény hatásának tettük ki. Az érzékenység-mérések bizonyítják, hogy aránylag vastag, lényegében szigetelő rétegen levő vékony fényvezető rétegből készített lemez sokkal érzékenyebb („A" görbe), mint ugyanaz a fényvezető réteg egyedül egy vezető alapon („B" görbe), és olyan az érzékenysége, ami összevethető a találmányunk szerinti lemez fényvezető és szigetelő rétegeivel azonos vastagságú fényvezető rétegével („C" görbe). A vékony szelén réteget egyedül alkalmazva ez nagyon kis töltés felfogására képes, mint ezt a ,,B" görbe mutatja. A 3. ábrán a lemezen levő feszültséget a függőleges tengelyen, a kezdeti töltés utáni időt másodpercekben a vízszintes tengely mentén tüntettük fel. Mint a görbékből látható 7 másodperc után fény hatására élesfeszültségesés jön létre. Minél nagyobb és gyorsabb a potenciálszóródás, annál érzékenyebb a lemez. A következő példák a találmányunk szerinti új elektröfényképészeti lemez részleteinek megvilágítására szolgálnak. A részek és százalékok súlyra vonatkoznak, kivéve ha ezt külön másképpen tüntetjük fel. A következő példák találmányunk különböző előnyös kiviteli alakjait és foganatosítási módjait ismertetik. I. példa Először egy xerográf lemezt készítettünk. Hidrogénezett gyanta glicerin észteréből kb. 10 részt kb. 50 rész toluolban oldottunk. Az oldatot a fentiekben említett nesaűveglap vezető felületére vittük fel. A gyantát a lemez felületére szárítottuk és ennek száraz vastagsága körülbelül 4 mikron volt. Ezután vákuumban körülbelül 0,2 mikron 5 vastagságban üvegszerű szelén réteget párologtattunk a gyanta felületére a Bixby 2 970 906 számú USA szabadalmában ismertetett eljárással. Az így kialakított lemezt azután Carlson 2 588 699 számú USA szabadalmában ismertetett korona 10 kisütő eszköz révén egyenletesen elektrosztatikusán körülbelül 450 volt pozitív feszültségre töltöttük. A töltött lemezt - szokásos fekete és fehér átlátszóságot használva - vetítés révén egy eredeti fényhatásának tettük ki. 15 A fényhatást a lemeztől körülbelül 25 centiméter távolságban levő wolfram lámpával keltettük. A megvilágítás körülbelül 10 lábgyertya másodperc volt. Az ennek eredményeként lemezen létrejött 20 lappangó elektrosztatikus képet azután elektroszkópos jelző részecskék lemezen való végigszórásával hívtuk elő, amely részecskék pigmentált gyantát tartalmaztak, ahogyan Walkup ismerteti a 2 618 551 számú USA szabadalmában. A porképet 25 azután átvevő papírlapra vittük és ehhez hozzáfolyattuk, amint ezt Schaffert a 2 576 047 számú USA szabadalmában ismerteti. A papírlapon az eredetinek megfelelő tökéletes képet lehetett látni. 30 II. példa Az I példában ismertetett módon egy második xerográf lemezt készítettünk azzal az eltéréssel, 35 hogy itt a gyantaréteg száraz vastagsága körülbelül 2 mikron és a szelén réteg vastagsága körülbelül 0,1 mikron volt. Ezt a lemezt körülbelül 470 volt pozitív feszültségre töltöttük, fény hatásának tettük ki és előhívtuk az I példában ismertetetthez 40 hasonló módon. Itt az árnyaló képet közvetlenül olvasztottuk a lemezre. Eredményként az eredetinek megfelelő jó képet kaptunk. 45 Hl. példa Először xerográf lemezt készítettünk. Egy nesaűveglap %ezető felületén körülbelül 4 mikron száraz vastagságú gyantaréteget formáltunk ki. A 50 gyanta-film felületét szilikonolajjal nedvesítettük és ezután a lemez felületére kadmiumszulfíd port szórtunk. E lemezt koronakisülés révén körülbelül 400 volt pozitív feszültségre töltöttük. Ezt követően a lemezt elektrométerrel mértük. A megvilá-55 gítatlan csillapítást elhanyagolhatónak találtuk. Fehér fénnyel való megvilágításnál azt tapasztaltuk, hogy e lemezen levő feszültség körülbelül 130 voltnál gyorsan csillapodott. IV. példa A III példában ismertetett módon xerográf lemezt készítettünk azzal az eltéréssel, hogy kad-65 miumszulfid por helyett a gyanta felületét porított 4