168290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektrosztatikus képek előhívására

3 168290 4 fotovezető lemeznek a képét tartalmazó felületrészein helyezkedik el. Kitűnt azonban, hogy a permetező rendszernek igen nagy a helyszükséglete. A xerográfiai reprodukáló berendezés helyszükségletét a terjedelmes szállító szerkezetek, stb. lényegesen megnövelik. A viszonylag erőteljes permetezés miatt nemkívánatos porfelhők is keletkeznek, aminek következtében a háttér felületrészein nemkívánatos tonermennyiség rakódik le. Ehhez járul, hogy az előhívó anyagnak a lemezfelületre való ejtése vagy permetezése a lemezt megkarcolja, aminek következtében viszonylag igen megnövekszik a lemezek meghibásodása. A permetező rendszerben további nehézséget okoz, hogy a gyöngyök törése teszi az előhívó anyagot jelentős részben hibássá. E nehézségek kiküszöbölése, nevezetesen a permetező előhívással járó hiányosságok megszüntetése végett olyan xerográfiai előhívó eljárást dolgoztak ki, amelynél mozgó fotovezető lemez felületét házban vagy más ilyen rendeltetésű tartályban tárolt előhívó anyaggal hozzák érintkezésbe. Lényege, hogy a lemez és előhívó érintkezési felületén a közrejátszó súrlódási erők útján az előhívó anyagot felfelé áramoltatják. Ezek a súrlódási erők elegendő nagyok ahhoz, hogy az előhívó anyagot a mozgó felülethez szorítsák és így lehetővé válik, hogy az előhívó anyagot körülbelül dobsebességgel szállítsák. Kísérleteinek alapján úgy gondoljuk, hogy az előhívás akkor megy végbe, amikor a klasszikus előhívó-öblítő megoldás útján áramlás közben érintkezés van, amint ezt Walkup és Carlson fentiekben említett szabadalmi leírásai ismertÄik. Amikor az előhívó anyag elválik a lemez felületétől, visszatér az előhívó ház hátoldalára, ahol feltöltődik, mielőtt újból az aktív előhívó zónába kerül vissza. Ez az áramlásos érintkezéssel dolgozó rendszer van leírva az 1 511 809 számú francia szabadalmi leírásban. Az 1 511 809. sz. francia szabadalmi leírásban számos geometriai alak van leírva és ismertetve. Azonban ezek valamennyien ugyanannak az alapvető előhívó technikának alapján állnak. Jóllehet az említett francia szabadalom szerinti alapvető áramlásos érintkezésű rendszer az ismert berendezések számos hiányosságát kiküszöböli, magának az áramlásos érintkezésű rendszernek is vannak veleszületett hiányosságai. Az alapvető áramlásos érintkezésű rendszer lassú rendszer, mert minden előhívó periódus alatt viszonylag kismennyiségű anyag halad át a rendszeren. Ennek a viszonylag kicsiny volumetrikus áramlási intenzitásnak viszont kis intenzitású előhívó anyag keveredés és dörzsvillamos hatás a következménye, úgy hogy az alaprendszer nem alkalmas nagy sebességű automatikus gépekben történő alkalmazásra. Ehhez járul, hogy optimális működési feltételek eléréséhez a rendszerben az indítás után viszonylag hosszú reagálási időre van szükség. Az alapvető áramlásos érintkezésű rendszerrel járó további probléma, hogy hordozó anyag tapad a fotóvezető lemez felületére. Ezt a jelenséget általában gyöngytapadásnak nevezik. A toner és a hordozó közötti dörzsvillamos hatáshoz hasonlóan ilyen hatás a fotovezető felület és a hordozó anyag között is fellép. A hordozó anyag, amikor tonerben szegénnyé válik, a polaritás és a nagyság szempontjából a lemezhez viszonyítva olyan töltésviszonyokat létesít, hogy a hordozó anyag elektro-5 sztatikusan vonzódik a lemez képmentes felületrészeire is. A jóllehet gyenge kötés azonban elegendő ahhoz, hogy a mozgó lemezfelület az előhívó anyag viszonylag gyenge áramlásából hordozó anyagot szakítson ki. Ez a hordozó anyag a 10 mozgó lemezhez tapad, és előfordulhat, hogy további kezelő állomásokra jut el, ahol kárt okozhat. A hordozó anyagon létesülő tértöltés előfordulhat az alapvető áramlásos érintkezésű előhívó 15 rendszerben is. Kitűnt, hogy az egyes hordozó gyöngyök túlnyomó része az őket környező, más hordozó gyöngyök által elektrosztatikusán elszigetelődik a földelt ház közömbösítő hatásáról. Annak ellenére, hogy a hordozó anyag bizonyos értelem-20 ben villamosan szigetelve van a felülete mentén, elektrosztatikusán továbbra is túl nagy töltést létesít, amely a gyöngy körül igen kis felületre vagy térre korlátozódik. Ez a ,.tértöltés" valójában kisajátítja az egyes hordozó gyöngyök környezetét 25 és a rendszer dörzsvillamos egyensúlyára káros hatást fejt ki. Ezért a találmány elsőrendű célja az áramlásos érintkezésű eljárás és berendezés, továbbfejlesztése, az előhívó berendezésekben az anyagáramlás inten-30 zitásának növelésével. További célja a találmánynak az előhívó anyag eloszlásának és az áramlásos érintkezésű előhívó berendezésben való keveredésének elősegítése. 35 Evégből oly berendezést alkalmazunk, amelyben a találmány értelmében nyílással ellátott és a nyíláson át xerográfiai lemezt menesztő háza van, a házban előhívó anyag tárolható úgy, hogy a házon van, át menesztett lemez érintkezésbe jut az 40 előhívó anyaggal és ezt a lemezzel érintkezve előhívó zónán át fölfelé áramoltatja, az előhívó zóna kezdeténél adagoló szállítócsiga, az előhívó zóna végén pedig visszavezető szállítócsiga van elrendezve, az adagoló és a visszavezető szállító-45 csiga továbbá egymással úgy vannak összekötve, hogy az előhívó berendezésen át folyamatos áramlásban előhívóanyagot szállítanak. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti beren-50 dezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmányt megvalósító oly előhívó ház és xerográfiai dob távlati képe, amely a belső 55 szerkezet láthatóvá tétele végett vegyes részek elhagyásával automatikus xerográfiai gépben történő alkalmazásra szolgál. A 2. ábrán a találmány szerinti előhívó berendezés automatikus xerográfiai gépben történő foly-60 tonos használatra alkalmas célszerű példakénti kiviteli alakjának vázlata. A 3. ábra a 2. ábra 3-3 vonala mentén vett metszet a xerográfiai dob elhagyásával. A 4. ábra az ismert alapvető áramlásos érint-65 kezésű előhívó rendszert tünteti fel. 2