168288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefin-, vinil- és heterociklusos monomerek anionos polimerizálására vagy kopolimerizálására

3 168288 4 Azt tapasztaltuk, hogy e komplexképzők segít­ségével az alábbi lehetőségek nyílnak: — nagy molekulasúlyú polimereket állíthatunk elő, 5 — új polimertípusokat kaphatunk, — szélesíthető az alkalmazható oldószerek vá­lasztéka és mód nyílik a legmegfelelőbb oldószerek alkalmazására, — polimerizálhatókká válnak az eddig anionos 10 úton nehezen polimerizálható monomerek, — felhasználhatókká válnak olyan iniciátorok, amelyek bizonyos típusú monomerek polimerizá­lására nem voltak alkalmazhatók, — új aktiváló, iniciáló rendszerek alakíthatók ki. 15 A találmány szerinti eljárásban alkalmazott mak­roheterociklusos komplexképzők az I általános képlettel írhatók le, amelyben: 20 — mindkét Rí hidrogénatomot, szénhidrogén­-csopprtot vagy alkoxi-karbonil-csoportot jelent, avagy a két Rj együttesen „a" vagy ,,b" általános képletű csoportosulást alkot, azaz a molekula két nitrogénatomja között egy harmadik hidat hoz 25 létre, — az A szénhidrogén-csoportot képvisel, — a D jelentése oxigénatom, kénatom vagy szénhidrogéncsoport, azzal a megszorítással, hogy a D csoportok közül legalább kettő oxigénatom vagy 30 kénatom és ha mindkét RÍ hidrogénatomot, szén­hidrogéncsoportot vagy alkoxi-karbonil-csoportot je­lent, úgy e két D csoport egyike oxigén- vagy kénatom, míg a másik oxigénatom, — n és p 1 és 3 közötti egész számok, 35 — m = 2 vagy 3. Az A és D által képviselt szénhidrogéncsoportok előnyösen 2—12 szénatommal rendelkeznek, neve­zetesen el nem ágazó vagy elágazó, 2—8 szénato- 40 mot tartalmazó alkuén vagy alkeniléncsoportok, mint például az etilén-, propilén-, butilén-, vagy hexilén-csoportok vagy telítetlen analógjaik, ciklo­alkiléncsoportok, például ciklohexilén- vagy ciklo­heptiléncsoportok vagy telítetlen analógjaik, a meg- 45 felelő cikloalkilén-alkil- vagy cikloalkilén-dialkil­-csoportok, mint például a ciklohexilén-dimetil-cso­port és aromás csoportok, például a féniléncsoport, valamint a fenilén-alkil- vagy fenilén-dialkil-csopor­tok, például a fenilén-dimetil-csoport. A nitrogén- 50 atommal szomszédos A csoportok előnyösen egy a nitrogénen kapcsolódó alifás résszel rendelkeznek Az Rí által képviselt szénhidrogéncsoportok előnyösen 1-12 szénatomosak, nevezetesen el nem 55 ágazó vagy 2-8 szénatomot tartalmazó elágazó szénlánccal rendelkező alkilcsoportok. További jel­legzetes példái e helyettesítőknek a cikloalkil-, aralkil- és árucsoportok. Az I általános képletben az Rí által képviselt alkoxi-karbonil-csoportok 60 közül a legelőnyösebbek a legfeljebb 10 szén­atomot tartalmazó csoportok. A makroheterociklusos vegyületek közül a leg­előnyösebbek a „c" - „g" szerkezeti képletekkel ábrázolt jellegzetes konfigurációval rendelkezők. 65 A makroheterociklusos vegyületek példái azok a vegyületek, amelyekben az A a ,,h" „i" vagy ,j" és „k" képletű csoportokat jelenti, amely kép­letben az R szénhidrogéngyököt képvisel. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott mak­roheterociklusos vegyületek a II általános képlettel írhatók le, amelyben: — a két R\ helyettesítő együttesen a molekula két nitrogénatomja között harmadik hidat létre­hozó és az „1" - „r" általános képletekkel leírható láncok valamelyikét alkotja, — az n és p 1 és 3 közötti egész számok, — m = 2 vagy 3. E vegyületek jellegzetes példái: Az (1) általános képlettel leírható vegyületek amely általános képletben az n és p 1 és 3 közötti egész számok, míg m = 2 vagy 3, nevezetesen: — m = 2, n = 1, p = 1 esetében a [211] vegyületnek nevezett 1,10-diaza­-4,7,13,18-tetraoxo-[5,5,8]-dicikloejkozán, -m = 2, n = 2, p=l esetében a [221] vegyületnek nevezett 1,10-diaza­-4,7,13,16,21-pentaoxo-[8,8,5]-diciklotrikozán, - m = 2, n = 2, p = 0 esetében a [222] vegyületnek nevezett 1,10-diaza­-4,7,13,16,21,24-hexaoxo-[8,8,8]­-diciklohexakozán, — m = 3, n = 2, p = 2 esetében a [322] vegyületnek nevezett 1,13-diaza­-4,7,10,16,19,24,27-hexaoxo-[8,8,ll]­-di ciki ohonakozán, - m = 2, n = 2, p = 0 esetében a [220] vegyületnek nevezett, (2) képletű 1,10-diaza-13,16,21,24-tetraoxo-[8,8,8]­-diciklohexakozán, a [22p] vegyületnek nevezett, (3) képletű l,10-diaza-4,7,13,16,21,25-hexaoxo­-[8,8,9]-dicikloheptakozán, a [22B] vegyületnek nevezett, (4) képletű l,10-diaza-4,7,13,16,21,24-hexaoxo-5,6-benzo­-[8,8,8]-diciklohexakozán, a [402S] vegyületnek nevezett, (5) képletű 1,10-diaza-4,7,13,16-tetraoxo-21,24--ditia-[8,8,8]-diciklohexakozán, a [T2 0] vegyületnek nevezett (6) képletű l,7,16,22-tetraaza-4,10,13,19,25,28,33,36--41,44-dekaoxo-[20 • 81 ' 22 8 ••»•« • 8 7 ' 16 ]­-triciklo-hexatetrakontán. E makroheterociklusos vegyületek kivételes ka­pacitással rendelkeznek arra, hogy összeférő kati­onokkal állandó, stabil komplexeket alkossanak. A nitrogénatomok között létrejövő hidak egymással „kalitkát" alkotnak, amely fogva tartja a kationt (innen származik e komplexek „kriptát" elneve­zése). A vegyületek komplexképző képessége és a keletkezett komplexek stabilitása, állandósága a heteroatomok vagy a kationt körülvevő csoportok elrendeződésétől, valamint a gyűrűk és a kation átmérőinek viszonyától függ. Ebből következik a 2

Next

/
Thumbnails
Contents