168282. lajstromszámú szabadalom • Koaxiális illesztő üregrezonátor

3 168282 4 ismert megoldásnál az említett rövidített negyedhullámú rezonátor különböző változatait ajánljuk illesztés céljára az 500 MHz-4 GHz közötti sávban működő frekvenciasokszorozóknál. A varaktor felőli kivezetésnél vagy lemezvégben hajlítható szondát 5 vagy trimmerrel hangolt hurkot használnak, míg a másik kivezetésnél rögzített helyzetű szonda vagy galvanikus csatolás van. Egy másik, a kereskedelmi forgalomban kapható 2 GHz-es varaktoros frekvenciakétszerezőhöz aján- 10 lőtt megoldás olyan rövidített negyedhullámú koaxiális rezonátor, melyben a belső vezető a hossztengely irányában csatolódik a bemeneti rögzített helyzetű szondához. A belső vezető üregbe nyúló hossza tengelyirányban változtatható, ter- 15 mészetesen ekkor a bemeneti szonda felé a légrés is változik. Mivel ilyenkor a rezonáns hullámhossz és a csatolás egyidejűleg változik, ennek hatását ellensúlyozó egy külön hangolóelem, a belső vezető felé sugárirányban változtatható mélységben be- 20 nyúló kapacitív hangoló bot is el van helyezve az üregben. A varaktor felé itt is nem érintkező, trimmerrel hangolt hurok végzi a csatolást. Az említett ismert megoldásoknál az üregnek a 25 működési frekvencián a rezonanciára —hangolását a belső vezető üregbe benyúló hosszának változtatásával érik el. A csatolás az említett megoldások egy részénél nem állítható (galvanikus csatolásnál, rögzített szonda) vagy csak lépésekben állítható 30 (hajlítható lemezvég kiképzésű szonda). Az előbbi feltételezi a csatolóelemek pontos helyzetének előzetes ismeretét, mely csak a félvezető eszköz elektromos paraméterei kis tűrése esetén és viszonylag szűk frekvenciasávban szolgáltat 35 megfelelő eredményt. Az utóbbi esetben a beállítást több lépésben kell elvégezni. Ezen hátrányok elkerülésére a szokásos megoldás az, hogy még egy állítóeszköz, pl. kapacitív bot szolgál a csatolás optimális értékének beállítására. A kettő vagy több 40 állítóelemmel rendelkező koaxiális üregnél számolni kell azzal, hogy bonyolultabb az áramkör beállítása, mivel az egyes hangolóelemek egymást „felhúzzák". A találmány szerinti megoldás abban különbözik 45 az előzőekben ismertetett és más ismert hasonló megoldásoktól, hogy a koaxiális illesztő üregrezonátor céljára alkalmazott rövidített negyedhullámú koaxiális üregrezonátorban, mind a rezonanciára hangolás, mind a csatolás egyetlen állítóelem 50 segítségével egyidejűleg állítható be optimálisan. A beállítás a koaxiális illesztő üregrezonátor működése folyamán annak megbontása nélkül végezhető el. A találmány szerinti megoldás biztosítja továbbá 55 azt, hogy viszonylag széles frekvenciasávon belül bárhol beállítható a szelektív illesztés. További előny az, hogy a találmány szerinti megoldásnál a csatolás nagy mértékben változtatható, ami lehetővé teszi, hogy az nagyobb tűrésekkel rendelkező, 60 nem lineáris félvezetőeszközök illesztésére felhasználható legyen, így például varaktoros frekvenciasokszorozó áramköröknél is. A megoldásunk biztosítja, hogy a varaktor felé eső kivezetésnél ne legyen galvanikus rövidzár. 65 Az említett előnyös tulajdonságokat a találmány tárgyát képező koaxiális illesztő üregrezonátor azáltal éri el, hogy koaxiális-, a hullámhossz negyedénél rövidebb belső vezetője van és legalább az egyik kivezetésénél szondás kicsatolással rendelkezik, melynek az üregrezonátorban hossztengelye mentén változtatható mélységbe benyúló, e hossztengely körül elforgatható, körkeresztmetszetű belső vezetője korong alakú részben végződik, melynek tengelye a belső vezető tengelyével párhuzamosan, de attól excentrikusan eltolva helyezkedik el, míg átmérője nagyobb mint a belsővezető átmérője, magassága pedig a csatolószonda/szondák csatolósíkjá(ai)nak legnagyobb hossztengely menti méreté(ei)nél nagyobb, de a koaxiális üregrezonátor rezonáns hullámhosszának tizedénél kisebb. A találmány néhány példaképpeni kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti koaxiális illesztő üregrezonátort ábrázolja vázlatosan, metszetben abban a kiviteli változatban, ahol az üregrezonátor mindkét kivezetésénél csatoló szonda van, a 2. ábra az 1. ábrának az A—A vonalak mentén vett metszetét mutatja, a 3. ábrán a koaxiális illesztő üregrezonátor azon változatát szemléltetjük metszetben, ahol azegyik kivezetésnél csatolóhurok van, a 4. ábrán a koaxiális illesztő üregrezonátornak azt a részletét ábrázoljuk vázlatosan, metszetben, ahol az egy varaktoros frekvenciasokszorozóhoz csatlakozik, az 5. ábra metszetén ábrázolt kiviteli alak egy olyan varaktoros frekvenciasokszorozóhoz csatlakozó koaxiális illesztő üregrezonátor részletét szemlélteti vázlatosan, ahol a varaktor közelében egy hangolható tápvonalcsonk is ki van kialakítva. A találmány szerinti koaxiális illesztő üregrezonátor lényege az 1. ábrán látható 10 üregrezonátor melynek főbb részei az 1 belsővezető, a rajta excentrikusan elhelyezkedő 3 korong, valamint a 2 ház, melyhez az 1 belsővezető az 5 rugón keresztül érintkezik. A csatolás az egyik kimenet irányában a 4 csatolószondán keresztül, a másik kimenet irányában pedig akár a 9 csatolószondán keresztül történik. Az illesztés két olyan áramkör között realizálódik, mely a'koaxiális 7 és 8 tápvonalszakaszokon csatlakozik a 10 üregrezonátorhoz. Ha a koaxiális illesztő üregrezonátor koaxiális csatlakozó(k)ban végződik, akkor a 7 ill. 8 koaxiális tápvonalszakasz(ok) a csatlakozó(k) síkjától az üregig terjedő tápvonalat (tápvonalakat) jelenti(k). Ha a koaxiális illesztő üregrezonátor egy másik áramkör — például frekvenciasokszorozó — része, akkor a koaxiális illesztő üregrezonátor kimenetei ezekben a tápvonalsaakaszokban tetszőlegesen felvett elvi referenciasíkok között értelmezhetők. Mindkét kiviteli változat a találmány tárgyát képezi. Tételezzük fel példaképpen," hogy a 4 csatolószonda közelében a kimeneti 7 koaxiális tápvonalszakasz egy önkényesen felvett kimeneti síkjában valamilyen komplex terhelést kell illeszteni a bemeneti 8 koaxiális tápvonalszakasz ohmos hul-2