168282. lajstromszámú szabadalom • Koaxiális illesztő üregrezonátor

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 168282 4ÊI Bejelentés napja: 1974. V. 29. (01-178) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. II. 28. Nemzetközi osztályozás: H 01 p 7/06 ^L. **u**^^H Bejelentés napja: 1974. V. 29. (01-178) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. V. 29. (01-178) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977. II. 28. : i .. ;, '•'- ,.< Feltalálók: Bors László oki. vili. mérnök 60%, Szabó László oki. hir. ip. techn. 40%, Budapest Tulajdonos: ORION Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Koaxiális illesztő üregrezonátor 1 A találmány tárgya koaxiális illesztő üregrezonátor, amely az ismert negyedhullámú koaxiális üregrezonátorok belső vezetőjének, az eddigiektől eltérő kialakításával, a mikrohullámú komplex impedanciák illesztésére az eddigi megoldásoknál elő- 5 nyösebb, egyszerűbb mechanikus szerkezet. A koaxiális illesztő üregrezonátor igen előnyösen alkalmazhatók az olyan feladatok megoldására, ahol egymástól akár jelentősen eltérő impedanciák, un. szelektív illesztéséről kell gondoskodni. (Az 10 illesztésnek csak a névleges frekvencián és annak meghatározott környezetében szabad teljesülnie, egyéb frekvenciák részére az áramkörnek elegendő csillapítással kell rendelkeznie. (A koaxiális illesztő üregrezonátor alkalmazási területeként főleg a cca. 15 500MHz- 10 GHz közötti sávban működő varaktoros frekvenciasokszorozókat említjük, ahol az optimális működés elérése céljából a komplex impedanciájú varaktort az egyes frekvenciakapuk (bemenet, kimenet) irányában a csatlakozó áram- 20 körökhöz illeszteni kell, míg az egyéb harmonikus és parazita frekvenciájú komponenseket az adott kapu felé történő áramlását meg kell akadályozni. A különböző illesztő áramköröknél a fő nehézséget az jelenti, hogy egyrészt a jelenleg rendel- 25 kezesre álló félvezetők jelentős villamos paraméterszórással rendelkeznek, továbbá ezek befogó szerelvénye az áramköri jellemzők további transzformálását jelenti, mely általában nem teszi lehetővé a pontos értékekkel történő számolást. További kö- 30 vetelmény még az, hogy a koaxiális illesztő üregrezonátoroknak nemcsak egy konkrét frekvencián, hanem egy frekvenciasáv bármely kijelölt frekvenciáján is működniük kell. Ezért főleg olyan megoldások terjedtek el, melyeknél megfelelő hangolóelemek biztosítják, hogy az áramkör az optimális működésre beállítható legyen. Több hangolóelem használata esetén viszont számolni kell a bonyolultabb és költségesebb konstrukcióval, valamint a hosszadalmasabb beállítási munkával. A 10 GHz alatti frekvenciasávban, ahol a koaxiális technika előnyösen használható, gyakran alkalmazzák szelektív illesztés céljára a végen kapacitással terhelt belső vezetővel rendelkező un. rövidített negyedhullámú vagy rövidebben negyedhullámú koaxiális üregrezonátorokat. Frekvenciasokszorozó áramkörben történő alkalmazásoknál még tekintetbe kell venni, hogy a rezonátor vaTaktor felé menő vezetékénél el kell kerülni a galvanikus rövidzárt, ezért itt csatolóelemként rendszerint vagy szondát vagy kapacitív elemen keresztül záródó hurkot használnak. Míg az említett üregrezonátorok rezonanciára hangolása viszonylag egyszerűen, az üregbe benyúló belső vezető hosszának változtatásával megoldható, addig a csatolás olyan változtatása, mely az áramköri működés mellett lehetséges rendszerint nagyobb konstrukciós problémát jelent. Az egyes megoldások rendszerint az utóbbi probléma áthidalásának módjában térnek el egymástól. Az egyik 168282