168263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés izzólámpák kezelésére és károsodás nélküli vizsgálatára

7 168263 8 A 4. ábra szerinti ívérzékelő áramkör működését az 5. ábrán szemléltetett jelalakok segítségével ismertetjük. Az 5. ábrán a 4 tápforrás kimenő UT feszültsége, az 1 izzólámpa sarkain levő U9 feszültség, a 80 különbségképző egység kimenetén levő U10 feszültség, a 7 generátor kimenetén levő U8 feszültség, valamint a 8 ívérzékelő áramkör kimenetén levő Uli feszültség jelalakja van ábrázolva. A 80 különbségképző egység kimenetén levő U1Ö feszültség azokban az időintervallumokban, amelyekben az 1 izzólámpa sarkaira nem jut feszültség, negatív polaritással követi az UT feszültséget, azokban az időintervallumokban pedig, amikor az 1 izzólámpa sarkain feszültség van, a soros 2 kapcsolón és a 3 ellenálláson eső maradékfeszültséggel egyezik meg. Az 5. ábrából látható, hogy a 8 ívérzékelő áramkör élesítését is végző U8 feszültség (az élesítés az U8 feszültség zérus értékénél történik) és az U9 illetőleg U10 feszültség között fáziskésés van. Ez egyrészt azért szükséges, hogy a 8 ívérzékelő áramkör már élesítve legyen, amikor az U9 feszültség felfut, mivel rögtön a felfutás után is történhet ívelés, másrészt azért, hogy az U9 feszültség megszűnését a 8 ívérzékelő áramkör ne érzékelje ívelésként. Ezt a fáziskésést a 6 vezérlőegységbe beépített megfelelő késleltető elemekkel lehet biztosítani. Adott esetben nem is szükségesek ilyen késleltető elemek, mivel a célszerűen tirisztoros kapcsolóként kialakított soros 2 kapcsoló és párhuzamos 5 kapcsoló kapcsolási késleltetése már elegendő késleltetést biztosít. ívelés esetén az 1 izzólámpa ellenállása hirtelen lecsökken, és ezért az U9 feszültségben az ábrán szaggatott vonallal jelzett ugrás áll be. Akár az U9 feszültség pozitív félperiódusában, akár negatív félperiódusában indul el egy ívelési folyamat, a 81 komparátor kimenetén az Uli feszültségben negatív impulzus jelenik meg, amely a 6 vezérlőegységen keresztül a soros 2 kapcsolót kikapcsolja, a párhuzamos 5 kapcsolót pedig bekapcsolja, és ezzel akadályozza az ív kialakulását és az izzólámpa tönkremenetelét. A 80A transzformátor alkalmazásával biztosítjuk, hogy a hálózatból származó zavarjelek kivonódnak és így azokra a 8 ívérzékelő áramkör érzéketlen. Az esetleg mégis bejutó zavarjelek elhárítására a 88B potenciométerrel beállítható nagyságú negatív feszültséget állítunk be a 81 komparátor egyik bemenetén. így a 81 komparátor a 86B ellenálláson levő feszültségnél kisebb impulzusra nem billen. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti eljárással és berendezéssel több egymással párhuzamosan kapcsolt izzólámpa egyszerre is kezelhető illetőleg vizsgálható. A találmány szerinti berendezés 7 generátora a 2. ábrán szemléltetett kiviteli alaktól eltérően, például oly módon is megvalósítható, hogy a 78 komparátor egyik bemenetére az Ul feszültséghez képest fázisban 90°-kai eltolt és kétutasan irányított feszültséget, másik bemenetére pedig a fűrészfeszültséget vezetjük. A 2. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál - ahol a két kétutasan egyenirányítóit feszültség jelalak metszése adja a komparálást - közel lineáris effektívértékidő karakterisztikát lehet beállítani. A találmány szerinti eljárással illetve berende-5 zéssel akár állandó csúcsértékű, akár állandó effektívértékű váltakozó feszültséggel kezelhetünk illetve vizsgálhatunk izzólámpákat. Az izzólámpa minősítése történhet az ívelések számával és/vagy az egyes ívelések megindulásának pillanatában az izzó-10 lámpa sarkain levő váltakozó feszültség csúcsilletve effektívértékével. Szabadalmi igénypontok: 15 1. Eljárás egy vagy több izzólámpa kezelésére illetőleg vizsgálatára, amelynek során az izzólámpa vagy több párhuzamosan kapcsolt izzólámpa árambevezetőit változtatható feszültségű tápforrásra kap-20 csoljuk, azzal jellemezve, hogy a tápforrás váltakozó feszültségének effektív értékét állandó csúcsérték mellett, vagy csúcsértékét állandó effektívérték mellett az ívkisülés megindulásáig növeljük, majd az ívkisülés megindulásakor a feszültséget 25 megszüntetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a feszültség megszüntetése után az eljárást egyszer vagy többször megismételjük. 30 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a feszültség megszüntetése és a növekvő effektív- vagy csúcsértékű váltakozó feszültségnek az izzólámpa árambevezetőire való újabb rákapcsolása között mindenkor 35 ugyanakkora időtartamú szünetet tartunk. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ívkisülés megindulások számát megszámláljuk. 40 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy mérjük a váltakozó feszültség effektív és/vagy csúcsértékét az ívkisülés megindulásakor. 45 6. Berendezés egy vagy több izzólámpa kezelésére illetőleg vizsgálatára, különösen az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amely berendezésnek az izzólámpa vagy több egymással párhuzamosan kapcsolt izzólámpa árambevezetőihez 50 soros kapcsolón át csatlakoztatott tápforrása, az izzólámpával párhuzamos kapcsolója és az izzólámpa árambevezetőjére csatlakoztatott ívérzékelő áramköre van, azzal jellemezve, hogy a soros valamint párhuzamos kapcsolót (2 és 5) vezérlő 55 jeleket előállító vezérlőegysége (6) is van, amely vezérlőegység (6) bemenete egyrészt az ívérzékelő áramkörélesítő bemenetéhez (8), másrészt a vezérlő jeleket a váltakozó feszültségű tápforrás (4) feszültségének csúcspontjaihoz viszonyítva fázisban 60 szimmetrikusan ütemező generátor (7) kimenetéhez van csatlakoztatva. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ívérzékelő áramkörnek (8) az ütemező generátorhoz (7) csatla-65 koztatott élesítő bemenete van. 4