168253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogént, káliumot, foszfort tartalmazó összetett anyagok meghatározására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168253 J#ÍÉ% Nemzetközi osztályozás: «By Bejelentés napja: 1972. III. 18. (MA-2340) G 01 n 23/00 ^P Módosítási elsőbbsége: 1973. IX. 12. (1-5. igénypontok) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. X. 28. Megjelent: 1977. II. 28. ':

' « ..•-.. Feltalálók: András László vegyészmérnök 29%, Bakos László vegyészmérnök 10%, CsóTce Antal gépészmérnök 39%, Deme Sándor villamosmérnök 14%, Nagy Árpád fizikus 8%, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Eljárás nitrogént, káliumot, foszfort tartalmazó, összetett anyagok meghatározására 1 A találmány tárgya vizsgálati módszer nitrogént, káliumot, foszfort vagy egyéb elemeket külön-külön vagy együttesen tartalmazó anyagoknak - pl. műtrágyák, dinamit, fehérjék, növényvédőszerek stb. — meghatározására. Az eljárás alkalmas kiindulási nyersanyagok minősítésére, közti és félkésztermékek hatóanyagtartalmának ellenőrzésére és korrigálására. A találmány lényege, hogy nitrogént, káliumot, foszfort vagy egyéb elemeket külön-külön vagy együttesen tartalmazó összetett anyagok hatóanyagtartalmának meghatározását a radioaktivitás mérésére vezetjük vissza. Az eljárásban kombináltan felhasználjuk a kálium természetes gamma-sugárzását, a nitrogénnek a neutronbesugárzás alatt mutatott promt gammasugárzását, valamint a neutronbesugárzás alatt keletkezett radioaktív izotópok - pl. foszfor — késő gamma-sugárzását. A fenti elemek relatíve gyors és viszonylag pontos, technológiai sorban is alkalmazható meghatározására alkalmas módszer jelenleg nem ismeretes. Jellemző, hogy a három főkomponenst együttesen tartalmazó (összetett-NPK típusú) műtrágyák elemzésére még nincs magyar szabvány, a meghatározási módszerek egy, legfeljebb kétkomponensű anyagokra vannak kidolgozva. [1] Association of Official Agricultural Chemists, Official Methods of Analysis, 9th Ed., Secs. 2.073, 2.074, 2.076, 1960, cf Standard Methods of Chemical Analysis Sixth Ed., A jelenleg ismert módszerek két csoportba oszthatók: a) roncsolásos kémiai módszerek, b) radioaktivitás mérésen alapuló - roncsolás-5 mentes módszerek. ad a) A roncsolásos módszerek feltételezik és megkívánják a szilárd anyag feltárását (savas kezeléssel történő feloldását), ezen keresztül a meghatározandó elemek oldatbevitelét, kémiai átalakítását 10 és az átalakított vegyületekben határozzák meg a kérdéses elemet. A műveletet megelőzi a mintavétel, átlagolás és a reprezentatív minta kialakításának hosszadalmas folyamata. 1. Káliummeghatározás [1,2]. A kálium-kloro-15 platinátos módszer pontossága ellenére igen költséges (platina), sorozatelemzésre nem használható. A kálium-tetrafenil-borátos (KTFB) módszer alapján egy elemzés átfutási ideje — mintavételt és homogenizálást nem sántítva — minimálisan 20 90 perc, a minta súlya kb. 10 g, a tűrés ±0,3% (abszolút). A lángfotometriás módszer alkalmazása esetén — mintavételt, homogenizálást és standardkészítést nem számítva - egy minta átfutási ideje minimálisan 160 perc, a minta súlya 1,0 g, leol-25 vasási pontosság ±0,02% (abszolút). Volume Two, Part B pp. 1483-1507. D. Van Nostrand, Toronto, 1963. 30 [2] MSz 5990-69. 1687S3