168250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hulladékok és/vagy hasonló termékek hőkezelésére

13 168250 14 Valamennyi 172 és 173 burkolólapot fém rögzítő 181 béléscső tartja helyzetükben rögzítve (11., 12. és 14. ábrák). Ezt 156 nyílások szakítják meg és még továbbá perforálva van egy sor 182 nyílással szemben a 180 dobozzal (11. és 14. -ábrák). Pontosabban a rögzítő 181 béléscső van perforálva 182 nyílásokkal, amelyeknek szöghelyzete és száma megfelel azoknak a hosszanti 183 vezetékeknek, amelyek a burkolólapok külső felülete, a rögzítő béléscső belső felülete és a 172 io burkolólapok egy vonalba eső 174, 175 hornyai között képződnek. Jelen esetben a hosszanti 181a tagok hozzájárulnak ahhoz, hogy a hőálló burkolatot rögzítsük a rögzítő béléscsőhöz képest. 15 A 180 doboz, amelyet a 174 és 175 hornyokkal egy vonalba eső hosszanti 180a választólapok 180b csatornákra osztanak, alsó keresztmetszeténél 184 pajzzsal van lezárva, amely köralakú és nem áll egy darabból a kamrával és ;c amelynek belső átmérője a 182 nyílással azonos méretű, a doboz pontjánál, külső átmérője pedig nagyobb, mint a 170 ház átmérője ugyancsak a doboz pontjánál, úgyhogy ez a pajzs kiugró peremet képez a 150 kamra külső felületén. Ezzel 25 a peremmel egy darabból áll egy sugárirányú 185 fül, amely a pajzsot működteti az alábbiakban leírt módon. A 184 pajzs 186 réssel van perforálva és ezt két sugárirányú 188 és 189 szél határolja, és kb. 30 120°-os ívelt 187 szél, amelynek sugara a pajzs fennmaradó részének belső és külső kerületének sugara közé esik. A külső 170 ház és a rögzítő 181 béléscső közötti folyamatos 190 burkolat, amely a kamra 35 egyik végétől a másikig terjed, az atmoszférával érintkezhet, a 180 doboz alsó végénél, a 191 szelep segítségével. Az égési és/vagy hűtőlevegő ennél az alsó végnél áramlik be a burkolatba a 192 csővezeték segítségével, amely gyűrűalakú 193 cső- 40 vezetékbe torkollik, a rajzon vázlatosan ábrázolt 194 tömítés közbeiktatásával. A 195 égővel, 196 és 197 injektorokkal ellátott berendezés ugyanúgy működik mint az előzőekben leírt berendezések. 45 Az égést okozó és/vagy hűtő levegő betáplálását azonban egyszerűbb módon lehet szabályozni, mint a 3.-9. vagy 10. ábrákon ábrázolt megoldásoknál, amint azt a 14.-17. ábrákkal kapcsolatban, az alábbiakban ismertetni fogjuk. 50 A kamra hosszanti tengelye körül oszcilláló mozgást végez, amint azt az s és s' nyilakkal jelöltük, így a kiinduló helyzetet a 14. ábrán ábrázoltuk, amelyen a gázelszívó 156 nyílás az óramutató járásával ellentétes mozgással elért vég- 55 helyzetben van (s' nyíl). Ebben a helyzetben a kamra padlóját borító d hulladéknak szabad felülete van, amelynek lejtésszöge azonos az omlásszöggel. A 184 pajzsnak, amelynek helyzetét a 185 fülnek a 200 ütközővel való érintkezése szabá- 60 lyozza, 186 rése a d hulladékkal szemben helyezkedik el. A 192 csővezetéken át bevezetett levegő a 190 burkolatban kering és -feltéve, hogy a 191 szelep zárva van- behatol a 180 doboz 180b csatornáiba, amelyeket a pajzson levő 186 rés 65 szabadon hagy. Majd az ezekkel a csatornákkal szomszédos 182 nyílásokon halad keresztül és a 183 vezetékeken és a keresztirányú 176 nyílásokon keresztül a hulladéktömegbe injektálódik. Ha a 150 kamrát a 155 eszköz az s nyíl irányában forgatja, a kamrával egy darabból álló visszahúzható 201 gomb vagy hasonló eszköz a 84 pajzsot forgatja a 185 füllel együttműködve. A d hulladék a kamrával együtt forog, azonban az utóbbihoz képest nem végez relatív mozgást és negyedfordulat után a 16. ábrán ábrázolt helyezetet éri el. A kamra és a 184 pajzs egyidejű forgása alatt az égési levegő folytatja beáramlását a 183 vezetékeken és a 176 nyílásokon keresztül, amelyeken előzőleg a kamra alsó végénél bevezetett és a 190 hüvelyben való keringése közben felmelegedett levegő haladt át. Ujabb negyedfordulat után a kamra a 16. ábrán ábrázolt helyzetet veszi fel. A 185 fül ekkor a második rögzített 200a ütközővel érintkezik, amely szimmetrikus a 200 ütközőre a berendezés függőleges fősíkját nézve. A 15. és 16. ábrákon ábrázolt helyzetek közötti forgás közben a d hulladék úgy változtatja helyzetét, hogy a kamrához képest nem végez relatív mozgást és a forgás végén szabad felülete lényegében szimmetrikus a berendezés függőleges középsíkjára a 14. ábra szerint. Ha a 150 kamra tovább forog a s nyíl irányában addig, amíg eléri a 17. ábrán ábrázolt helyzetet a 184 pajzs állva marad és a 185 fül és a 200a ütköző együttműködése a 201 gomb vagy hasonló eszköz visszahúzását eredményezi. A 16. ábrán ábrázolt helyzetből való 120°-os elfordulással arányosan a hulladékmennyiség csúszása azt elmozdítja a hőálló burkolathoz képest, amelynek lényegében csak a keresztirányú 176 nyílásain áramlik be az égési levegő — amely nyílásokat fokozatosan takarja a d hulladék- a 183 vezetékekből a 182 nyílásokból és a most álló helyzetben levő 184 pajzsban levő, 186 réssel szemben haladó 180b csatornákból. Hasonló folyamat megy végbe, amikor a 17. ábrán ábrázolt helyzetből a 155 eszközök a kamrát a s' nyíllal ellentétes értelemben forgatják. A kamra ellátása égést okozó levegővel a levegő beinjektálásával a kezelendő hulladékba a kezelés alatt így automatikusan biztosítva van. Azonban különleges hulladék pl. gazdag hulladék kezelésére, amelyhez nem kívánatos az égés elősegítése levegő beinjektálásával, a 184 pajzsot a 185 .fül segítségével és a 200 és 200a ütközők eltávolításával olyan helyzetben hozhatjuk, amelyben a 183 vezetékeket nem tápláljuk tovább és így a 182 doboz működésen kívül van helyezve. Ennél a megoldásnál a 191 szelepeket ki lehet nyitni és a 192 csővezetéken át bevezetett levegő keringtetését használjuk arra, hogy az oszcilláló 150 kamrában képződött hőt elvonjuk. Természetesen átlagos kalóriaértékű hulladék kezelésénél a 191 szelep nyitása és a 184 pajzs együttes használata egy közbenső helyzetben megkönnyíti a keletkezett kalóriák eltávolítását és 7