168250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hulladékok és/vagy hasonló termékek hőkezelésére

3 168250 4 berendezést az jellemzi, hogy a kamra, amely egy darabként van kialakítva három koaxiális részből áll, a) egy lényegében hengeres részből, amelynek keresztben futó végfala van és ezen nyílás van a 5 hulladék vagy hasonló anyagok bevezetésére, b) csonkakúp alakú részből, és c) hengeres részből, amely az előzőhöz csatlakozik és a hulladék haladásának irányában nézve alsó végénél a kamra boltozatában nyílás van és ez 10 a nyílás az égési gázok kiáramlására szolgál és gázgyűjtő burkolat fedi be, amely a kamra külső falára tömítetten van felszerelve. A tengelye körül oszcilláló mozgást végző, vagy darabot képző kamra, amelynél az egyes szakaszok 15 között nincsen folytonossági hiány, kiküszöböli az ismert forgókemencék hiányosságait, ami a rögzített és forgó részek csatlakozásainál adódik azokban a szakaszokban, amelyeken keresztül a kezelt hulladék áramlik. 20 A boltozatban levő nyílás azon a részen, ahol a hulladékot a kamrába bevezetjük lehetővé teszi, hogy az égési gázok egész mennyiségét a hulladékkal ellenáramban kivonjuk, miközben ezek a gázok közvetlen sugárzó hatást fejtenek ki a 25 kamrába bevezetett hulladékra. Egy előnyös kivitel szerint ez a nyílás a kamra hosszának mintegy egyharmada távolságban van áramlásirányban nézve a kamra alsó végétől, ahol a hulladékot bevezetjük. 30 A csonkakúp alakú rész, amelynek alsó alkotója vízszintes vagy a vízszintessel szöget zár be, a kezelt anyagok számára egyforma áramlási sebességet biztosít, legyenek azok többé vagy kevésbé viszkózusak vagy folyékonyak, ellentétben az ismert 35 hengeres kemencékkel, amelyeknél a jobban folyó alkotó és a kevésbé folyékony alkotó közötti áramlási sebességek azt eredményezik, hogy a jobban folyó anyag rendkívül gyorsan áramlik át a kemencén és így nem rombolódik teljesen szét. 40 Az első kivitelnél az égési és/vagy a hűtőlevegőt legalább egy, és előnyösen több csővezetéken keresztül vezetjük be, amelyek a kamra keresztmetszetében vannak elhelyezve és abba a folya- 45 matos hüvelybe torkollnak, amelyet a kamra külső falát képező fémház és a kamra belső falát kibélelő, hőálló betonból készült védő burkolólapok képeznek. Ezek a háztól bizonyos távolságban vannak rögzítve. A gáz elosztását a kamrában 50 a burkolólapokon sugárirányban áthatoló kiömlőnyílások biztosítják, amelyek a kamra belső felületére torkollanak a hőálló beton burkolólapokba beöntött vagy ahhoz csatlakozó dudoroknál vagy kiemelkedéseknél. Ezek a dudorok vagy kiemel- 55 kedések arra valók, hogy a kezelés alatt felfogják az anyagot és egyben megakadályozzák a kiömlőnyílások eltömődését a kamra alján maradó hulladékréteg által, főleg ennek a rétegnek a folyékony része által. A dudorok vagy kiemelkedések 60 pl. hengeres, hengeres-kúpos vagy gulaalakúak, hogy így figyelembe vegyék a kamrába bevezetett égési levegővel kapcsolatos hőtani és mechanikai ellenállás problémákat, amely levegőt a burkolólapokon lényegében sugárirányban keresztülnyúló 65 kiömlőnyílásokon át vezetünk be. A kamra felé áramlást le lehet zárni zsaluk, tűszelepek vagy hasonlók segítségével. Bár ezzel a kivitellel is kielégítő eredményeket értünk el, működése meglehetősen komplex, különösen ha folyamatosan kell égési levegőt bevezetni a kezelendő hulladéktömegbe, amely tömeget a kamra oszcilláló mozgása mozgat nemcsak hosszanti irányban előrefelé, hanem keresztirányban is. Hasonlóképpen a hőálló burkolatot körülvevő folyamatos hüvely alkalmazása is meglehetősen komplex, amely arra való, hogy a hulladék elégetésekor keletkező kalóriát gyorsan elvezesse. Ez az az ok, amiért egy másik kivitelnél a égőkamra külső háza és a keresztirányú kiömlőnyílásokkal perforált hőálló burkolat közötti folyamatos hüvelyt olyan szerkezethez kapcsoljuk, amely égési levegőt és hűtőlevegőt vezet be ebbe a hüvelybe és ennek áramlásirányában nézve alsó végénél van elhelyezve, és a hüvelyt a levegőt bevezető véggel szembeni végén köralakú pajzzsal zárjuk le, amely nem áll egy darabból a kamrával és amelybe ívelt alakú rés van vágva, úgyhogy a hüvelyt szelektíven kösse össze hosszanti vezetékekkel, amelyek a hőálló burkolat alatt vannak elhelyezve és amelyekhez a keresztirányú kiömlőnyílások csatlakoznak. A keresztirányú kiömlőnyílások a kamra csonkakúp alakú részében vannak 'kialakítva, annak teljes hossza mentén és a hengeres rész egy szakaszán is, azonban a hőálló burkolatnak csak egy részén, előnyösen 210°-os ívben a kamra padlóján és az oldalfalain. Egyszerű mechanikai eszközöket alkalmazunk arra, hogy a pajzs mozgását összekapcsolják a kamra oszcilláló mozgásával, annak érdekében, hogy égési gázt vezessünk be a hőálló burkolat azon kiömló'nyílásaiba, amelyeket egy adott pillanatban a kezelt hulladék befed. Ezeket az egyszerű mechanikai eszközöket működésbe lehet hozni, vagy be lehet állítani, szükség szerint úgy, hogy az égési vagy hűtőlevegő betáplálását szabályozni lehet a kezelt hulladék fajtájának függvényében. Ebből a célból a folyamatos hüvelyt ürítőszelepekkel láthatjuk el, amelyeket a pajzshoz közel helyezünk el, hogy megkönnyítsük a hűtőlevegő elszívását, amely ebben a hüvelyben kering és ha szükséges, a kamra bizonyos vezetékeiben. Ily módon, míg egyrészt biztosítjuk az elégetést, a kamra különösen érzékeny részei mindig hűtöttek, különösen azok, amelyek a gázkiömlő nyílásokhoz közel vannak, ami megkönnyíti a gazdag hulladék mint pl. a gumiabroncsok stb. kezelését. A kamrából kivont égési gázokat, amelyek részben vagy egészben a lényegében hengeres hulladékot betápláló rész boltozatában elhelyezett nyílásokon át távoznak, utóégőkamrában kezeljük, különállóan az első kamrától és ennek az utóégőkamrának az alakja olyan, hogy a gáz áramlásának irányában nézve alsó végénél az elégett gázok számára expanziós tere van és ez a vége a tetejénél egy kéményhez csatlakozik, amely az atmoszférába engedi ki a gázokat porelszívókon 2