168235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrme nemesítésére

3 168235 4 Azt találtuk, hogy a szőrme nemesítése elő­nyösen végezhető, ha a készrecserzett, zsírozott és adott esetben festett szőrme mechanikai utókeze­lését duromer-hab vagy adott esetben faforgácsot, illetve falisztet tartalmazó duromer-hab jelenlétében végezzük. A találmány szerint a duromer-hab vagy ennek faforgáccsal, illetve faliszttel alkotott keve­rékének a feldolgozott szőrme súlyára számítva 1/10-2-szeres mennyiségét alkalmazzuk. Aprított duromer-habként a találmány szerinti eljárás kere­tében a következőket alkalmazzuk: fenol-form­aldehid-habok, poliuretán-keményhabok, karbamid­-formaldehid-habok és melamin-formaldehid-habok. A találmány szerinti tisztítóanyagok előállítása a duromerhab-tömbök vagy lapok aprítása útján tör­ténik. Az említett termékeket a mindenkori reak­ciókomponensekből hajtóanyag alkalmazása útján előállítjuk, majd az így kapott reakcióterméket végül pl. szalagfűrésszel vágjuk, majd pl. fűrész­malomban aprítjuk. A találmány szerinti eljárás során alkalmazható duromer-habok térfogatsúlya tömbalakban 15 és 500 kg/cm3 , előnyösen azonban inkább 15 és 100kg/cm3 , mimellett a kísérleteknél főként a 30 és 40 kg/cm3 közötti térfogatsúlyú termékek váltak be. A tömböket 50 x 50 x 500 mm méretűre vágjuk szalag alakban (ezt a méretet a szalagfűrészbe való beadagolás teszi szükségessé), majd az így kapott szalagokat fűrészmalomba beadagolva porrá aprít­juk. A szemcseméret 80%-a 0,5 mm körül van, a legnagyobb részecskék átmérője nem lehet 0,7 mm-nél nagyobb. Az így aprított anyagot minden további utókezelés nélkül lehet a szőrme­nemesítésnél alkalmazni. A találmány szerinti eljárást közelebbről egy duromer-hab, éspedig a fenol-rezolgyanta-hab pél­dáján mutatjuk be, anélkül, hogy a találmányt e megadott eljárásra korlátoznánk. A fenolgyanta-habtömbök előállítása általánosan ismert és ezt mind a megfelelő nyersanyaggyártók prospektusai mind a vonatkozó szakirodalom (pl. Kunststoff-Handbuch Band X Duroplaste, Carl Hansel Verlag, München 1968, p431) közelebbről leírja. A kiindulási anyagok pl. a folyékony fenolrezolok, amelyek hőbehatásra vagy savak hoz­záadásával keményíthetők, előtte azonban a kiin­dulóanyagokhoz egy hajtóanyagot adagolunk. A hajtóanyag előnyösen hexán vagy petroléter. Az így kapott tömbök ezt követően a fentiek szerint apríthatok. A laboratóriumban optimatizálási kísérletsoro­zatot végeztünk, beleértve a zsíradszorpciót is, ezeknél a kísérleteknél marhafaggyú és disznózsírra vonatkoztatva a fenolgyanta-habpor tízszer akkora adszorpciós hatással rendelkezik, mint a faliszt (lombosfaliszt). A kísérleteket nagyüzemi méretben szőrmegyárban az ott rendelkezésre álló szőr­mékkel, mint nerc (különösen zsír), mosómedve, pézsma, vörösróka, macska és birka szőrmén vé­geztük és minden egyes szó'rmefajtánál csak har­madannyi (súlyban kifejezve) fenolgyanta-habport alkalmaztunk, mint gyertyánfalisztet. A fenolgyantahabpor ezenkívül legalább olyan jó polírozhatással rendelkezik, mint a faliszt. Nedves tisztítási kísérletek során, amelyeknél a szőrmét egyik esetben vízben, a másik esetben triklóretilén­nel nedvesítettük, a fenolgyanta-habpor kitűnő adszorpcióképességet mutat ezekkel a folyadé­kokkal szemben. Ez a viselkedés főként a vizes 5 kísérleteknél meglepő, mivel szokásos esetben a fenolgyanta-habok legfeljebb 3% vizet képesek felvenni. A meglepően jó vízadszorpció a jelenlevő kapillárisok nagy számára, ill. a habpor mikro­szerkezetére vezethető vissza. Festett szőrméknél 10 végzett tisztításnál a fenolgyanta-habpor a faliszt­hez képest jobb adszorpcióképességgel rendelkezik a festékfelesleg eltávolítására. Párhuzamos kísér­letben azt tapasztaltuk, hogy a fenolgyanta-hab­porral tisztított festett szőrme második szőrme-15 nemesítési kísérletben faliszttel kezelve nem fes­tődik tovább, míg egyszeri falisztes kezelés után fenolgyanta-habporral történő második szőrme­kezelésnél az utóbbi még meglepő módon képes színezéket felvenni. 20 A fenolgyanta-habpor példát csak azért válasz­tottuk, mivel ez a termék jobb tisztító hatással rendelkezik, mint a többi duromer-habok, ezen­kívül ennél lehet a hab előállításnál a legolcsóbb nyersanyagokat alkalmazni. A furomer-habok elő-25 nyei a szőrmék nemesítésénél az inert lisztes eljáráshoz képest a következőkben foglalhatók össze: a szőrmékhez tapadó zsír jobb adszorpciója, 30 a festett szőrméknél a festékfelesleg jobb eltá­volíthatósága, függetlenség a mindig nehezebben beszerezhető faliszttől, egyenletes minőség, mivel szintetikus termékről 35 van szó, a gyártás a minőségi követelményeknek meg­felelően szabályozható, a terjedelmes faliszthez képest kisebb szállítási költségek, mivel a habpor az alkalmazási helyen 40 állítható elő, a felületi keménység és ezzel a mechanikai tulajdonságok a reakciókomponensek megfelelő megválasztásával tág határok között szabályoz­hatók. 45 A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példa szemlélteti: 500 db igen zsíros nerc szőrmét nemesítő dob-50 ban 50kg/m3, térfogatsúlyú 15 kg fenolgyanta­-habbal elkeverünk. A keverékkel a nemesítő dob körülbelül 1/10-ig van megtöltve. A nemesítési műveletet a nerc szőrménél szokásosan 3-szor végezzük, mimellett a fenolgyanta-habpor első al-55 kalmazásánál azt körülbelül 20% vízzel nedvesítjük abból a célból, hogy a szál alakú szőrmét rugalmasabbá tegyük. A 2. és 3. nemesítési kezelésnél a fenolgyanta-habporhoz körülbelül 2% triklóretilént adunk. A nemesítéshez szükséges idő 60 azonos a gyertyánfalisztes kezelés idejéhez éspedig az 1. lépésben mintegy 20 perc, a 2. és 3. kezelésnél 45-45 perc. Az előbbiekkel azonos körülmények mellett 100 db bárányszőrmét kezelünk. A felhasznált 65 fenolgyanta mennyisége 12 kg. A bárányszőrme 2

Next

/
Thumbnails
Contents