168230. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szintszabályozó erősítőkhöz és/vagy frekvenciaátalakítókhoz

3 168230 4 csatornában, és mivel a televízió-adók általában nem egyszerre indulnak be, s nem egy közülük napközben is hosszabb-rövidebb időre leáll, ezek a néhányszor tíz milliszekundumtól néhány másodpercig tartó keresztmodulációs zavarok rontják a többcsatornás műsorátvitel minőségét, s hibás információt eredményezhetnek olyan átviteli láncban, amelynél az újabb kábeles televíziós rendszereknél a frekvenciamodulált rádió, valamint tele vízióműsorok mellett adatátvitel is történik mindkét irányban. Ezen megoldások jellemzője továbbá, hogy a rendszertechnikai szempontból szükséges kimenőszint csak az automatikus szabályozási dinamika rovására állítható be, szűk határok között. Más ismert megoldások szerint (Funkschau 1971. Heft 2. 49-50. old. Dipl.-Ing. Weinitschke: „Allnormen—Pegelregler mit Schwarzschulterregelung" c. cikke, mely 510.966. sz. svájci szabadalom) a sötétkapus szabályozás következtében csökkenti ugyan a bekapcsolási túlvezérlésből adódó torzításokat, de csakis szinkronjeleket tartalmazó műsorinformációknál (előnyösen: televízió-műsoroknál) alkalmazható szabályozásra. Az adó beindulásakor túlvezérlési jelenség lép fel a szinkroncsúcsok időtartama alatt a leszab ályozás időállandója által meghatározott ideig. A találmány szerinti megoldás kiküszöböli a felsorolt hiányosságokat és olyan automatikus szinttartást biztosít, melynél az automatikus erősítésszabályozás dinamikatartománya elegendő az előforduló normális bemenőingadozások kiegyenlítésére, valamint az erősítő és/vagy frekvenciaátalakító kimenőszintje széles határok között beállítható, függetlenül az automatikus erősítésszabályozás dinamikatartományától. A normálisnál kisebb bemenőszint, vagy a bemenőszint megszűnése esetén az összeerősítés egy minimális értéket vesz fel, amely kizár bármilyen jellegű zavart okozó feszültségugrást az erősítő kimenetén, továbbá a bemenőszint megjelenésekor, vagy normális értékre történő emelkedésénél túlvezérlés nélkül szabályoz fel a beállított kimenőszintre. A szabályozó automatika rendelkezik olyan áramkörrel, amely a műsorátvitel megszűnését, illetve szünetelését kijelzi és, amely áramköri meghibásodás esetén tartalékerősítő bekapcsolását végző automatikai vezérel. A szabályozó automatika hordozófrekvenciától és modulációtól függetlenül alkalmas a fenti követelmények kielégítésére. Az átvitelre kerülő információ (műsorjel) az 1. ábra szerint az 1 automatikusan szabályozott előerősítő fokozaton keresztül a 3 erősítőfokozatra, vagy frekvenciaátalakítás esetén a 2 frekvenciaváltóra, majd a 3 erősítőfokozatra kerül. A 3 erősítőfokozat, amely a végerősítő fokozat(ok) meghajtására szolgál, egy 5 szabályozható csillapítótagon keresztül továbbítja a felerősített jelet a 4 végerősítőhöz. Az 1 automatikusan szabályozott előerősítő, 2 frekvenciaváltó, 3 erősítőfokozat és 4 végerősítő fokozat tehát megfelel a hagyományos felépítésnek. Ebbe az erősítő és/vagy átalakítóláncba kapcsolódik be a találmány tárgyát képező kettős automatika, amely a 6 egyenirányító, 7 időállandót meghatározó 8 dinamikatartományt szabályozó, 9 egyenáramú erősítő és 10 emitterkövetőből felépített automatikus hurokból, és az automatikus hurok által vezérelt szabályozó láncból áll. Ez a vezérelt 5 szabályozó lánc a 11 időállandót meghatározóból, a 12 szabályozóból, a 13 Schmitt-triggerből, a 14 kacsolóáramkörből, a 15 potencióméterből és a 16 jelzőáramkörből van felépítve. A tartalékerősítő bekapcsolását a 17 egyenlő irányító és a 18 műveleti erősítő áramkörök vezérlik. Az automatika működése a következő: A 3 erősítő-fokozat kimenetéről lazán kicsatolt 15 jel a 6 egyenirányító fokozatra kerül, ahol a 7 időállandót meghatározó fokozatban csúcsegyenirányítás történik. A 8 szabályozóval az automatikus szabályozás 20 dinamikatartománya beállítható. A szabályozó egyenfeszültség a 9 integrált áramkörös DC-erősítő segítségével kellő mértékben felerősítve vezérli a 10 emitterkövető fokozatot. A 10 emitterkövető fokozat az 1. szabályozható bemeneti erősítőfokozat 25 erősítését vagy csillapítását szabályozza. A műsorátvitel kimenőszintjét célszerűen úgy kell beállítani, hogy az 5 csillapítótagot a 15 manuálisan szabályozható potméterrel minimális csillapításra szabályozva a műsor-, illetve az információátvitel 30 kimenőszintje a maximális legyen. A maximális kimenőszinthez képest a 15 potméterrel a rendszertechnikailag szükséges kimenőszintet be lehet állítani, s mivel a kimenőszint szabályozótagja kívül esik az automatikus szabályozóláncon, a manuális 35 és az automatikus szabályozási tartomány függetlenek egymástól. Ha az átvinni kívánt információ szintje kiesik az automatikus erősítésszabályozás dinamikatarto-40 mányából, vagy éppen megszűnik, a 10 emitter követő után kapcsolt 11 időállandót meghatározón keresztül a 13 Schmitt-trigger lebillen. A billenési szint értéke a 12 szabályozóval állítható be. A 13 Schmitt-trigger lebillenése nyitja a 14 kapcsoló 45 tranzisztort, mely a 15 potencióméterrel és a 16 jelzőáramkörrel szoros együttműködésben dolgozik. A 14 kapcsolótranzisztor úgy hat, hogy megváltoztatja a 15- potenciométer 5 csillapítótagra vonatkozó osztásarányát, aminek következtében az 50 5 csillapítótag csillapítási értéke — függetlenül a 15 potencióméteren manuálisan beállított értéktől — a manuálisan beállítható legnagyobb csillapításnál is jóval nagyobb csillapításra áll be. Az információátvitel szünetelését a 16 jelzőáramkör jelzi. 55 Ha a bemenó'szint újra megjelenik, illetve eléri az automatikus erősítésszabályozáshoz szükséges minimumot, a 11 időállandót meghatározó által meghatározott idő múlva a 12 szabályzóból, 13 Schmitt-triggerből, 14 kapcsolóáramkörből, 15 60 potencióméterből, 16 jelzőáramkörből és 5 csillapítótagból felépített szabályozólánc működésbe lép és a végerősítőfokozat kimenetén a 15 potméterrel manuálisan beállított értékre felemelkedik a kimenőszint-torzítatlanul. Az információátvitelt a 16 65 jelzőáramkör jelzi. 2