168191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kokilla folyamatos acélöntéshez

5 168191 6 akár szélessége és mélysége is a tuskó haladási irányában változhat. A hűtővíz-csatornának az így kialakított kúposságát össze kell egyeztetni a kéregnek a tuskó haladási irányára merőleges zsugorodásával. A kihúzás megkönnyítésére ez a 5 kúposság még általában egy kicsit növelhető. ívelt formaüregű kokillák esetén ezenkívül célszerű még, ha a tuskó két sima oldalához tartozó hűtőlapokon a hűtővíz-csatornákat az íveknek megfelelően széttartó hűtővíz-csatornákkal látjuk el. Ezzel a 10 megoldással biztonságosan elkerülhető a már behegedt kéreg ismételt felszakítása, minthogy a tuskó az egyenetlenségekkel együtt is biztonságosan kihúzható a kokillából. A tuskó zsugorodását a különböző, egymást 15 követő hűtőzónákban a hűtőteljesítmény változtatásával lehet befolyásolni. Az optimális vezetés úgy biztosítható, ha az utolsó hűtőrendszer az első hűtőrendszerrel ellentétes kúpossággal rendelkezik. A sávalakú hűtővíz-csatornákba vezetett víz 20 hűtőteljesítményét fokozni lehet, ha a hűtővíz-csatornák sebességcsökkentő hasábokkal vannak ellátva. A találmány további részleteit kiviteli példákon rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 25 1. ábra a találmány szerinti kokilla egy kiviteli alakjának függőleges metszete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott kokilla II—II metszete, a 30 3. ábra a találmány szerinti kokilla egy további kiviteli alakjának függőleges metszete, a 4. ábra a 3. ábrán bemutatott kokilla IV—IV metszete. 35 Az 1. ábrán látható függőleges 1 kokilla egyenes formaüreggel van ellátva hengertuskó vagy rúdbuga öntéséhez. Az 1 kokillát a rajzon vázlatosan jelölt 2 oszcillátorral hozzák rezgésbe. Az 1 kokilla több részből áll, és az egymás után elhelyezett 40 3-6 hűtőrendszerek külön egységeket alkotnak. A 3 hűtőrendszer a tuskó haladási irányának megfelelően az első hűtőzónát alkotja, és az 1 kokilla formaüregét határoló 9 falakból áll. A 9 falak rézből vannak és vízhűtéssel vannak ellátva. 45 A 9 falak kialakítása célszerűen kúpos, így a formaüreg a tuskó zsugorodásának megfelelően szűkül. A 4 hűtőrendszer viszonylag rövid zónát alkot. Ebben a zónában a formaüreg oldalról teljesen nyitott és közvetlen hűtés folyik. A 4 50 hűtőrendszer 10 porlasztófúvókákból áll, amelyek 8 vízsugara a nyitott formaüregnél közvetlenül a tuskóra áramlik, és azt célszerűen az éleinél fokozott mértékben hűti. Az 5 hűtőrendszerben az áthaladó tuskót 11 55 támasztóelemek vezetik és egyúttal közvetve hűtik. Ezek a tuskó 13 haladási irányára merőleges 11 támasztóelemek 12 leválasztóélekkel vannak ellátva. A 12 leválasztóélek úgy vannak kialakítva, hogy a 10 porlasztó fúvókák 8 vízsugarai felé eső felületük 60 a tuskótól kifelé lejtőén fekszenek. A 6 hűtőrendszer a tuskó 13 haladási iránya szerinti utolsó zónát alkotja. A tuskó hossztengelyével párhuzamos 17 támasztófelületekkel és köztük sáv formájú, négyszög keresztmetszetű 65 csatornákkal van ellátva. A hűtővizet vezető 18 csatornák 19 vízbevezető nyílásokhoz kapcsolódnak. Az ábrán bemutatott 6 hűtőrendszer két külön 6' és 6" szakaszból áll. A sáv alakú 17 támasztófelületek és 18 csatornák a 6" szakaszban a 6' szakaszhoz képest egy osztással el vannak tolva. A két 6' és 6" szakasz között a 18 csatornák a szabadba nyíló 24 elvezető nyílásokkal vannak összekapcsolva. Ezen a részen is 25 leválasztóélek vannak kialakítva, amelyeknek a tuskótól kifelé lejtő 16 lapjai vezetik el a vizén kívül a revét és a salakot is. A 6" szakasz elhagyása után a hűtővíz a 18 csatornákból a tuskó 13 haladási irányával megegyező irányban lépnek ki. A 18 csatornákban elhelyezett 26 sebességcsökkentő hasábok a hűtővíz örvénylését fokozzák, és ezzel a 6 hűtőrendszer hűtőteljesítményét fokozzák. A 6 hűtőrendszer hűtőteljesítménye befolyásolható a 18 csatornák 28 mélységének változtatásával is. Ha a 18 csatornák 28 mélységét csökkentjük, a hűtőteljesítmény fokozódik. Általában a 18 csatornákat mintegy 4 mm-es mélységgel állítjuk elő. A 18 csatornák 19 vízbevezető nyílásai célszerűen úgy vannak kialakítva, hogy a hűtővíz a tuskó 13 haladási irányába lép be. Természetesen a hűtővizet be lehet vezetni erre az irányra merőlegesen vagy ellenkező irányban is. Az első 3 hűtőrendszert követő, minden oldalról nyitott formaüregnek a tuskó 13 haladási irányában mért hossza célszerűen 4—10 mm. Általában kívánatos a tuskót éleinél fokozottan hűteni, ehhez viszont hosszú közbülső zóna szükséges. Ezt úgy lehet megoldani, hogy az 5 hűtőrendszer 11 támasztóelemein a sarkoknál 21 nyílások vannak kialakítva (az ábrán 22 szaggatott vonallal jelölve). Ezeken a helyeken a 21 nyílások élei veszik át a 12 leválasztóélek szerepét. A 21 nyílások adott esetben benyúlhatnak a 6 hűtőrendszer 6' szakaszába is. A 10 porlasztófúvókákat úgy kell beállítani, hogy a tuskó éleit hűtsék a legintenzívebben. Járulékos fúvókákat is el lehet helyezni a 21 nyílásoknál. A 6 hűtőzónát 23 keret köti össze a 3 hűtőrendszerrel. A 6 hűtőrendszer kúposságát állítórendszer, például 29 csavarok segítségével lehet a 3 hűtőrendszer kúposságától függetlenül szabályozni. A tuskónak a 6 hűtőrendszerből történő jobb kivezetése és a 6 hűtőrendszer kopásának csökkentése érdekében célszerű a tuskót közvetlenül az 1 kokilla alatt görgőkkel megtámasztani (ezeket a görgőket a rajzon nem tüntettük fel). A 2. ábrán jól látható a 10 porlasztófúvókák elhelyezése a tuskó átlóinak irányában. Természetesen elhelyezhetőek a 10 porlasztófúvókák másképpen is. A találmány szerinti kokilla teljes hossza például egy 120 x 120 mm-es keresztmetszetű tuskó 4 m/perc sebességgel történő öntése esetén 950 mm. A kokillán áthaladó tuskó hűtése az alábbi módon történik. Az első 3 hűtőrendszerben már megkezdődik a kéregképződés. Ez megfelel az ismert kokillák első zónájának. Ennek a zónának 3