168191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kokilla folyamatos acélöntéshez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. VI. 03. (Co-301) Svájci elsőbbsége: 1973. VI. 04. (8009/73) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1977.1.31. 168191 Nemzetközi osztályozás: B 22 d 9/00 Feltaláló: Schmid Markus mérnök, Zürich, Svájc Tulajdonos: Concast AG., Zürich, Svájc Eljárás és kokilla folyamatos acélöntéshez 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés folyamatos acélöntés során rezgő-kokillában megdermedő tuskó hűtésére, ahol a tuskó a kokillán történő áthaladás során először indirekt hűtési zónába kerül, majd a tuskó tengelyével párhuzamos 5 sávokban közvetlen vízhűtést kap. A tuskó megvezetése a közvetett hűtési zónába teljes kerülete mentén, a közvetlen hűtési zónában pedig á tuskó tengelyével párhuzamos sávokban kialakított vezetőfelületekkel történik. 10 Acélok folyamatos öntésénél, különösen nagysebességű öntés esetén, rendkívül fontos a kokillából kilépő tuskón egyenletes, lehetőleg vastag kéreg kialakítása. A tuskó kérgének a kokillában történő I5 zsugorodása következtében a tuskó palástja elválik a kokilla falától, illetve - a tuskó keresztmetszetének alakjától és a formaüreg kúposságától függően — kerülete mentén aszimmetrikusan fekszik fel a kokilla falára. Ennek következtében, főként a 20 kokilla alsó részében olyan kéreg alakul ki a tuskó felületén, amelynek vastagsága erősen változó és így az ismert hátrányos jelenségek, például repedések, gyűrődések, kéregátszakadások stb. lépnek fel. 25 A fentiek alapján a megdermedő tuskó kerülete mentén egyenletes vastagságban kialakuló kéreg létrehozásához rövid kokillák és azután következő porlasztásos hűtés alkalmazása lenne célszerű. Az ilyen kokillákból kilépő tuskó szilárd kérge 30 azonban igen vékony és ezért rendkívül könnyen átszakad. így a kéregben, levő apróbb hibák is kéregátszakadáshoz vezethetnek. Ebből következően, a kéreg átszakadása tekintetében hosszú kokillák alkalmazása célszerű. Az ilyen kokillák alsó részében viszont meglehetősen gyenge és a kerület mentén egyenetlen a hűtés. Ezek tehát vastag és egyenletes kéreg kialakítására és ezzel gyors és kéregátszakadás-mentes öntés megvalósítására, különösen hengertuskók gyártásához, nem alkalmasak. Ismert olyan rezgőkokilla, amely a tuskó áthaladási irányában egymást követően két különböző hűtési zónávalf. illetve hűtőrendszerrel van ellátva. Az első hűtőrendszer a formaüreget határoló hűtött falakból áll. Ezek a falak vezetik a dermedő tuskót és indirekt hűtést biztosítanak. Közvetlenül ezután az első hűtőzóna után következik a második hűtőzóna, amelyben a tuskó haladási irányával párhuzamos, sávszerűén kialakított vezetőfelületek között halad, és a vezetőfelületek közötti csatornákban a tuskót közvetlenül hűtő hűtőfolyadék áramlik. Az így kialakított kokiüának az a hátránya, hogy a hűtővizet vezető csatornákban képződő gőz a kokilla fala és a tuskó között a zsugorodás következtében kialakuló hézagon át egészen a fémfürdőig eljuthat, aminek robbanás lehet a következménye. Ismeretes olyan kokilla is, amely ugyancsak közvetett hűtőzónát és ezt követő direkt hűtőzó-168191