168170. lajstromszámú szabadalom • Herbicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható 4-trifluormetil-4'-cián- difeniléter-származékok előállítására

3 168170 4 Ha az a) eljárásváltozat értelmében kiindulási anyagként 3,4,5-triklórbenzotrifluoridot és nátrium-p-ciáno-fenolátot alkalmazunk, a reakciót az A) reakcióvázlattal írhatjuk le. Ha a (kétlépcsős) b) eljárásváltozat szerint dolgozva kiindulási anyagként 2,6-diklór4-trifluormetil-3'-metil-difenilétert, brómot és réz(I)cianidot alkalmazunk, a lezajló reakciót a B) reakcióvázlattal szemléltethetjük. Ha végül a c) eljárásváltozat szerint kiindulási anyagként 2,6-diklór-4-trifluormetil-3'-metoxi-4'-diazónium-difeniléter-cianidot és réz(I)cianidot alkalmazunk, a reakció a C) reakcióvázlat szerint megy végbe. A (II)—(VI) általános képletű kiindulási anyagok ismertek, illetve ismert eljárások szerint állíthatjuk elő őket. Előállításukra a példarészben térünk ki részletesebben. Az a) eljárásváltozatban kiindulási anyagként alkalmazható 4-halogénbezotrifluoridokat a (II) általános képlet meghatározza. A (II) általános képletben Hal előnyösen klór- vagy brómatomot jelent. Az a) eljárásváltozatban további kiindulási anyagként szükséges fenolokat a (III) általános képlet meghatározza. E képletben R előnyösen hidrogénatomot vagy halogénatomot, továbbá előnyösen legfeljebb 3 szénatomot tartalmazó alkil-, alkoxi- vagy alkiltiocsoportot, főleg metil-, etil-, metoxi-, etoxi-, metilmerkapto- vagy etilmerkaptocsoportot jeleit. Me előnyös jelentése nátrium vagy kálium. A' (IH) általános képletű nátrium- és káliumfeftólátük általánosan ismertek. Az a) eljárásváltozatban hígítószerként minden protonmentes oldószert alkalmazhatunk, például amidokat, így hexametilfoszforsavtriamidot, dimetilformamidot vagy dimetilacetamidot, továbbá szulfoxidokat, így dimetilszulfoxidot, végül ketonokat, például metiletilketont, és nitrileket, így acetonitrilt. A reakcióhőmérsékletet az a) eljárásváltozat esetén széles határokon belül változtathatjuk. Általában 40 és 200 C° közötti, előnyösen 80 és 160 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az a) eljárásváltozat foganatosításakor a (II) és a (III) általános képletű kiindulási anyagokat előnyösen ekvimoláris mennyiségekben reagáltatjuk, 20%-os eltérések felfelé vagy lefelé azonban a hozamot lényegesen nem rontják. A re akcióé legyet szokásos módszerek segítségével dolgozzuk fel. A b) és c) eljárásváltozat általánosan ismert laboratóriumi módszer, részletesebb adatokat a példarészben közlünk. A találmány szerinti hatóanyagok kitűnő herbicid hatással rendelkeznek, ezért gyomirtószerként alkalmazhatók. Gyomnövényeken legtágabb értelemben azokat a növényeket értjük, amelyek nemkívánatos helyen nőnek. Gyomnövények példáiként az alábbiakat soroljuk fel: Kétszikűek, mint mustár (Sinapsis), zsázsa (Lepidum), galaj (Galium), csillaghúr (Stellaria), orvosi székfű (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), egyszikűek, mint komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lolium) és kakaslábfű (Echinochloa). 5 A találmány szerinti hatóanyagok különböző módon befolyásolják a növénynövekedést, ezért szelektív herbicidként is alkalmazhatjuk őket. Különösen jó hatással rendelkeznek a hatóanyagok 10 szelektív herbicid szerként gyapot-, kukorica-, rizs-, sárgarépa- és gabonakultúrákban. A találmány szerinti hatóanyagok nagyobb koncentrációkban (körülbelül 10-20 kg/ha) totális gyomirtószerként is alkalmazhatók. 15 A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivő-2o anyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző sze-25 reket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás 30 vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és 35 észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon 40 olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol-hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, 45 talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként és/vagy habképző szerként nem ionos és anionos emul-50 geálószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, például alkilarilpoliglikol-étert, továbbá alkilszulfonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfonátokat valamint fehérje-hidrolizátumokat, diszpergálószerként lignint, szul-55 fitszennylúgokat és metilcellulózt használhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1-95 súly% ható-60 anyagot, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjában, vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, 65 szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában 2