168143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyersvizek és szennyvizek folyamatos derítésére
3 168143 4 bözö kialakítású és terhelésű derítő berendezéseket alkalmazunk. A legkülönbözőbb ismert derítő berendezések közös hátránya, hogy azok bár viszonylag nagy méretűek, mégis a működési hatásfokuk alacsony. Ebből következik, hogy mind beruházásuk, mind üzemeltetésük igen költséges. Legtöbb esetben a megkívánt, illetve előírt tisztítási szintet sem tudják az ismert derítők, illetve derítési eljárások biztosítani. A hagyományos derítők további hátrányai, hogy állandó jelentős mennyiségű vegyszer adagolást igényelnek és a víznek még rendszerint utótisztítására, így pl. utószűrésére van szükség. Derítéssel a különböző vegyszerek különböző tömörségű, méretű stb. pelyheket képeznek a vízben, de azonos vegyszerből is eltérő nagyságú pelyhek képződnek. A műtárgy méret csökkentésének egyik lehetséges módja, ha a mesterséges pelyhek kialakulását, tömörödését és ülepedési sebességét valamilyen módon növeljük. Másik módja, hogy nagyobb vízáramlási sebességet biztosítunk (a tisztított víz így több pelyhet magával ragad) és a vizet — derítés után - szűrjük. A derítő berendezés fenékterében állandóan kiülepedő mennyiségű üledék (pelyhek és természetes lebegőanyagok) — folyamatos vagy szakaszos eltávolításáról — az iszapok kezeléséről pl. tömörítéséről (víztelenítéséről) — elhelyezéséről gondoskodni kell. Az iszapkezelésre leginkább a földmedencékben történő szikkasztást alkalmazzák, amelynél nehézséget okoz az iszapmozgatás biztosítása. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a talajvizek elszennyeződnek és hogy nagy területre van szükség. A fenti hátrányt leginkább drága vákuum dobszűrők segítségével igyekeztek kiküszöbölni. Ebben az esetben azonban az iszapkezelési művelet a szennyvíztisztítás összköltségének 40-60%-át is kiteheti. A találmány célja az ismert derítési eljárások és berendezések hiányosságainak kiküszöbölése, azaz a derítés hatásfokának javítása. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a nyersvíz egyes csapadékainak képződési hajlama a csapadék tömörsége, következésképpen a csapadék ülepedési képességét tehát a nyersvíz derítési tulajdonságait, egyben a derítő berendezés méreteit kedvező értelemben jelentősen befolyásolhatjuk, ha a csapadékképző vegyszerrel együtt, annak saját kationját is adagoljuk. A találmány tehát eljárás nyersvizek és szennyvizek folyamatos derítésére, ahol a nyersilletve szennyvizet derítő műtárgyba vezetjük. Az eljárás lényege, hogy a nyers- illetve szennyvízhez a derítőszerrel együtt annak kationját tartalmazó sóoldatot adagolunk, majd a derítőben kiülepedett' és onnan az oldótérbe vezetett csapadékot sav vagy lúg hozzáadásával oldjuk és az így koagulált csapadékot természetes úton fajsúly szerint szétválasztjuk, azaz az olaj és zsírféléket felúsztatjuk, a homokot, iszapot stb. ülepítjük, majd az oldatból különösen magas szervesanyag tartalom esetén kémiai kezelés útján oxigént szabadítunk fel és azzal az oldat szerves anyagát elroncsoljuk, majd az oldat legalább 50%-át a derítési folyamat fokozása céljából az oldat adagoló tartály közbeiktatásával a 5 derítő műtárgyba visszavezetjük, míg a maradék részt befogadóba engedjük. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a- derítő műtárgyban és az oldótérben felúszott szénhidrogén féleségeket mint 10 olaj, kátrány stb. fölözéssel távolítjuk el és/vagy oleofil műanyaggal adszorpciós úton kötjük meg, majd a derítő műanyagot kézi vagy hidraulikus úton a regenerálóba vezetjük, ahol keverjük és nyersvíz és/vagy kondenzvíz mint öblítővíz és 15 vegyszer adagolásával regeneráljuk. A pelyhesedés elősegítésére a derítő műtárgy vízterének tartalmát terelő elemekkel a kiülepedést és felúszást elősegítő áramlásra kényszerítjük. Természetesen, amennyiben a nyers- illetve szennyvíz minősége megkívánja, 20 a derítés előtt és/vagy után szűrést is végzünk. A derítő műtárgyban a nyersvíz bevezetésének környezetében leülepedett iszap és/vagy csapadék nagyobb ülepedési sebességgel rendelkező frakcióját külön felfogószerv és hozzá csatlakozó vezeték 25 segítségével a derítési hatásfok növelésére a derítő műtárgyba érkező nyersvízhez visszavezetjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek, amely derítő műtárggyal és 30 felette elrendezett vegyszeradagolóval rendelkezik, az a jellemzője, hogy a derítő műtárgy fölött a vegyszeradagolón kívül a vegyszer kationját adagoló tartály is el van rendezve és a derítő műtárgyhoz sav vagy lúg adagolóval ellátott iszapoldó tartály 35 csatlakozik. Célszerűen az iszapoldó tartály után az oldat egy részének a derítő műtárgyba vezetésére szolgáló csatlakozó vezeték és oldat adagoló tartály van kialakítva. Ha több, egyidejűleg működő derítő műtárgyat párhuzamosan kapcsolunk, akkor köz-40 ponti vegyszeradagoló, központi kation adagoló és iszapadagoló, valamint központi iszapadagoló tartályt alkalmazunk. A találmányt részletesen foganatosítási példák, valamint a berendezés egy kiviteli példája kapcsán, 45 a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti derítőberendezés elvi elrendezése, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés alaprajza. 50 A találmány szerinti eljárásnál a derítéshez nemcsak derítőszert, hanem egyidejűleg annak kationját tartalmazó sóoldatot is adagolunk. Pl. a CaC03 csapadékhoz CaCl 2 oldatot is adunk. Az ülepített és elkülönített csapadékot savban 55 vagy lúgban oldjuk. Az előbbi példánál CaC03 + 2 HCl = CaCl2 + C0 2 + H 2 0 A koagulált szuszpenziók hordozója a CaC03 60 oldatba jut, s a koagulált csapadék (kvarc, agyag stb.) a savas közegben gyorsan kiülepedik. Amennyiben a CaC03-hoz víznél könnyebb fajsúlyú anyag, pl. olajemulzió is tapad, úgy az egyidejűleg felúszik. Ezt az elkülönülést a képződő 65 C02 jelentősen gyorsítja (flotáló hatás). 2
