168139. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton lemezműként kialakított, térbeli tartóként dolgozó alapozási szerkezet, főként nagy oldalnyomásoknak kitett pilléres terménytároló épületekhez

3 168139 4 A találmány egy előnyös kiviteli példájára az jellemző, hogy az előnyösen célszerkezetű pillérek befogadására szolgáló üreggel rendelkező kelyhei, ezekhez kapcsolódó, az alapozandó fal síkjára keresztirányú bordái, a bordáknak a falsíkon az épület belsejével ellentétes irányban túlnyúló részéhez csatlakoztatott, a fal nyomvonalától tekintve felfelé hajló, a terhelést részben a talajra átadó külső talplemeze, a bordáknak az épület belseje felé nyúló részéhez csatlakoztatott, a fal nyomvonalától tekintve lefelé hajló, függőleges termény-nyomás felvételére szolgáló közbenső talplemez valamint a külső talplemeztől térben elkülönített, előnyösen a közbenső talplemez végéhez csatlakozó, a terhelést részben a talajra átadó belső talpgerendája van. Egy további célszerű találmányi ismérvnek megfelelően a közbenső talplemez felső végéhez vízszintes termény-nyomás felvételére szolgáló, előnyösen függőleges homloklemez van csatlakoztatva. A találmány szerinti alapozási szerkezet egy további kiviteli változatának lényege, hogy a külső talplemez a keresztirányú borda egy alsó ferde lapjához, a közbenső talplemez pedig a keresztirányú borda egy felső ferde lapjához van átmenő vasszereléssel csatlakoztatva. Célszerűen a homlokfal, a közbenső talplemez és a belső talpgerenda egy tagban vannak kiképezve, és a kehelyhez, valamint a keresztirányú bordához átmenő vasszereléssel vannak csatlakoztatva. A találmány szerinti alapozási szerkezet előnye, hogy a parciális terheléseket már a térben megosztva adja át az altalajra, így viszonylag kis és kedvező eloszlású talajfeszültségek fellépésével kell csak számolni. A függőleges termény-nyomás kihasználásának eredményeként az eredő erő excentricitása lényegesen csökken. Igen lényeges tényező, hogy szemben a hagyományos pilléralaptestekkel — az egész alapozási szerkezet résztvesz az erőjátékban, ami a találmány gazdaságosságának egyik alapvető forrása. A vízszintes erőkomponens felvételére nem szükséges még nagyobb fesztávolságúk esetében sem vonóvasat alkalmazni. Az alapozási szerkezet kivitelezése során a földmunka, és a vasbetonépítési munka egyszerűen végrehajtható. Azonos épületet és tárolt terménymennyiséget figyelembe véve a hagyományos sávalapokhoz viszonyítva a találmány szerinti alapozási szerkezettel 35—40%-os megtakarítás érhető el. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az alapozási szerkezet egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra perspektivikus nézetben mutatja a találmány szerinti alapozási szerkezetnek egy olyan részletét, ahol az alaptesthez egy pillér csatlakozik, a 2a és 2b ábrák egy hagyományos pillér alap, illetve egy találmány szerinti alapozási szerkezet erőjátékát szemléltetik nagy oldalnyomások esetén. Amint az 1. ábra jól szemlélteti, az alapozási szerkezet a terménytároló épület (nem ábrázol) függőleges oldalfalával azonos, az A nyíllal jelölt irányába húzódik. Az oldalfal célszerűen acélszerkezetű 1 pillérei (az egyik pillér egy részét az 1. ábrán az elhelyezése előtti állapotában feltüntettük) az alapozási szerkezet 2 kelyhének 3 üregébe illeszkednek. Minden 2 kehelyhez alul a fal A irányára keresztirányú 4 borda van csatlakoztatva. A 4 borda a falsíkon kívülre eső részén 5 5 alsó ferde lappal, az épület belseje felé, tehát a falsíkon belül eső részén 6 felső ferde lappal rendelkezik. Az 5 alsó ferde lap a vízszinteshez képest a fal nyomvonalától tekintve felfelé emelkedik, míg a 6 felső ferde lap ugyancsak a fal 10 nyomvonalától tekintve lefelé lejt. A keresztirányú 4 borda 5 alsó ferde lapjához a fal hosszirányába húzódó 7 külső talplemez csatlakozik. A4 bordának az épület belseje felé eső 6 ferde lapjához az ugyancsak lefelé lejtő 8 közbenső 15 talplemez illeszkedik. Ennek alsó részéhez — célszerűen egybeépített kivitelben — a 9 belső talpgerenda felső végéhez pedig az előnyösen függőleges 10 homloklemez van kapcsolva. A felsorolt részekből álló alapozási szerkezet 20 egyes részei természetesen átmenő vasszereléssel kapcsolódnak egymáshoz és összefüggő vasbeton lemezművet alkotnak. A találmány szerinti alapozás erőjátékát a 2a és 2b ábrákra hivatkozva ismertetjük. Azonos épület-25 szerkezet-felépítmény mellett (pilléres fal) a 2a ábra szerinti hagyományos a pilléralapra van szükség, mivel az 1 oszlopról nagy befogási nyomaték és nagy vízszintes erő adódik át, ugyanakkor a függőleges erőkomponens kicsi. Az Rj eredő 30 excentricitása és a függőleges 0 oszlop tengelytől való a elhajlási szöge nagy. A szabványelőírások szerint a nyomott öv szélének legalább a felfekvési felület S súlypontjáig kell érnie, ami azt eredményezi, hogy az alaptest keresztmetszetének 35 sraffozott a' része teljesen kihasználatlan. A tj talaj feszültség értéke az S súlyponttól az alaptest külső végéig növekszik. Mindezen tényezők eredményeképpen igen kedvezőtlen alakú, gazdaságtalan alaptestet kell alkalmazni. 40 A 2b ábrán tüntettük fel a találmány szerinti alapozási szerkezet erőjátékát (a megfelelő szerkezetrészeket egyébként az 1. ábrán alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük). A termény függőleges nyomását v, a vízszintes nyomását a h 45 feszültségi ábra mutatja, az előbbi a 8 közbenső talplemezre, az utóbbi a függőleges 10 homloklemezre hat. A befogási nyomatékot M, a függőleges erőkomponenst V, a vízszintes erőkomponenst pedig H hivatkozási jellel tüntettük fel. 50 Azáltal, hogy az alapozási szerkezetet lemezműként, a találmány szerinti módon alakítottuk ki, térbeli erőrendszer felvételére tettük alkalmassá, és bevontuk az erőjátékba a v függőleges termény-nyomást is, egyrészt csökkentettük az R2

eredő 55 erő excentricitását (azaz, az erő hatásvonala és az 1 oszlop O tengelye által bezárt ß szög a 2a ábra szerinti a szögnél kisebb), másrészt elértük, hogy a talajra két helyen adódjék át a terhelés, a 7 külső talplemez alatt fellépő t2 és a 9 belső talpgerenda 60 alatt jelentkező t3

talajfeszültség emellett egyenletesen oszlik meg, és természetesen kisebb, mint a 2a ábra szerinti tj talajfeszültség maximális értéke. A találmány szerinti alapozási szerkezet valamennyi része - a 7 külső talplemez, a keresztirányú 4 65 borda, a 8 közbenső talplemez, a 9 belső talp-2