168123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek és ásványok feldolgozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 13. (TA-997) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. II. 28. 168123 Nemzetközi osztályozás: C 22 b 5/00 Feltalálók: Dr. BRÁJER László oki. fizikus, a fizikai tudományok kandidátusa, 12% Budapest, NEMES István oki. vegyész, matematikus, 12% Budapest, Dr. POPOVICS Gyula oki. gépészmérnök, 12% Budapest, RÓMA Imre oki. gépészmérnök, 12% Budapest, SZENTGYÖRGYI GÉZA oki. vegyész, 12% Budapest, Dr. KAPOLYAI László oki. bánya­mérnök műszaki tudományok kandidátusa, 25% Tatabánya, KASZANITZKY Ferenc oki. geológus, 15% Tatabánya. Tulajdonos: Tatabányai Szénbányák, Eljárás ércek és ásványok feldolgozására 1 A találmány ércek és ásványok, valamint ezeknek tekinthető nyersanyagok, elsősorban gyenge minőségű szenek, pernyék, meddők stb. nagy mennyiségű és adott esetben egy lépésben történő feldolgozására szolgáló eljárás. A találmány szerinti eljárás eredmé­nyeképpen a fenti felsorolt nyersanyagokból fémek, fémötvözetek más iparilag hasznosítható termékek állíthatók elő. A következőkben leírt eljárás felhasz­nálásával az alacsony kalória tartalmú szenek, meddő­re került ércek, így például a Komárom megyei szénmedence erőműveinek hányójára került és kerülő több millió tonna pernye dolgozható fel tűzi eljárással fémmé vagy fémötvözetekké. Ismeretes, hogy az érceknek, ásványoknak stb. fémekké történő feldolgozása számos bonyolult tech­nológiai műveletből áll. Az ércfeldolgozás első lépését a bányatermelt vagy hányon levő állapotú érc előkészítése képezi amely rendszerint fizikai és kémiai előkészítést jelent. Ezen előkészítő műveletek, mint például az érc törése, a por alakú ércek vagy pernyék aglomerálása, nagyság szerinti osztályozása stb. befolyást gyakorolnak a kohósítás gazdaságosságára. Mivel azonban az adott kohósítási technológiák pl. ívfénykemencés fém-és fémötvözetgyártásnál csak darabos nyersanyagokat képesek feldolgozni, a bányászott ércek és ásványok nagy mennyisége el sem jut az előkészítő műveletekig. Az ércdúsítási műveletek szintén kohósítás előtti ércelőkészítéshez tartoznak és ércfajtáktól függően változnak. A karbonátos érceket pörköléssel dúsítják, a polimetallikus ércek meddő tartalmának csökkenté­sét és a szennyezők eltávolítását vagy csökkentését a különböző fémeket hordozó ásványok adszorbciós, mágneses stb. tulajdonságainak alapján érik el. így 5 dúsítják kohósítás előtt a réz, higany, cink tartalmú érceket, karbonátos vas és mangántartalmú érceket. Az érc és ásványelőkészítést követő kohósítási és finomítási eljárások is ércfajták szerint változnak. Az oxidos ércekből és ércdúsítmányokból előkészítés 10 után az esetek többségében karbotermikus redukciós eljárással nyernek fémeket és fémötvözeteket. így állítják elő a vasat, ferroszilíciumot, ferromangánt, ferró-szilikó-alumínium alapú ötvözeteket. Hasonló­képpen bonyolult és többlépcsős technológiával 15 állítják elő a titánt, wolframot, alumíniumot érceik­ből. Mindezen ércfeldolgozási eljárások közös vonása, hogy az ércek előkészítésénél szükségessé váló beruhá­zások szabják meg részben az előállított fém vagy 20 fémötvözet önköltségét. Éppen ezért minden olyan eljárás, amely egy adott ércből, ásványból vagy ezeknek tekinthető alapanyagból fém, fémötvözetet előállítva csökkenti vagy kikapcsolja az előkészítési műveleteket, gazdaságilag előnyösebbnek számít. 25 Ugyanakkor a fém és fémötvözet előállítás a kohósítá­si, redukciós oldalról is javítható és tovább fejleszthe­tő. Az érc és ásványfeldolgozás mai legmodernebb és gazdaságosabb eljárásainál a feldolgozási folyamatok 30 hőszükségletének egy részét a villamos energia bevite-168123 1

Next

/
Thumbnails
Contents