168100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületek, illetve tengelyek egymáshoz viszonyított szöghelyzetének ellenőrzésére és mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. III. 15. (SA-2325) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. 168100 Nemzetközi osztályozás: GOlb 19/56 :'' : '' SÍ ^ Feltalálók: PLÓSZ Béla gépészmérnök HINSENKAMP Alfréd villamosmérnök Budapest Tulajdonos: Számítástechnikai Koordinációs Intézet, Budapest Eljárás felületek, Uletve tengelyek egymáshoz viszonyított szöghelyzetének ellenőrzésére és mérésére 1 A műszaki gyakorlatban gyakran van szükség felületek vagy tengelyek egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározására, például párhuzamosságuk ellenőrzésére. A mérés különösen kis szögek, és a felületek nagyobb távolsága esetén okoz nehézséget. 5 Ilyen esetben a mérésre és ellenőrzésre jobbára csak optikai módszeren alapuló mérési eljárások alkalmazhatók megbízhatóan. A mérés általában meglehetősen komplikált műszereket, például kollimátorokat követel meg. 10 A találmány tárgya egyszerű optikai eljárás felületek, illetve tengelyek egymáshoz viszonyított szöghelyzetének meghatározására. A találmány lényege, hogy a felületeket vagy tengelyeket tükröző sík felületekkel testesítjük meg, s 15 az ezek által többszörös visszaverődéssel adott tükrörképsorozat egyes tagjainak egymáshoz viszonyított helyzetét vizsgáljuk. Ezek egymáshoz, illetve az első taghoz viszonyított helyzete jellemző a két tükröző felület egymáshoz viszonyított helyzetére. 20 A gyakorlatban a módszer közvetlenül, könnyen kiértékelhetően csak párhuzamosság, illetve a párhuzamostól csak kis mértékben eltérő szöghelyzetek mérésére, illetve ellenőrzésére használható. A mérhető szögérték függ az alkalmazott tükröző felületek kiter- 25 jedésétől és egymástól való távolságuktól. Közvetett módszerrel a mérés az egész szögtartományba kiterjeszthető, például úgy, hogy az adott szöget a párhuzamostól csak kicsit eltérő, a mérendő felülettel ismert szöget bezáró felülettel egészítjük ki. 30 A találmány szerinti eljárás részleteit rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás alapját magyarázó rajz. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás a találmány szerinti eljárás alkalmazására szolgáló példakénti elrendezést mutat vázlatosan. A 3. ábra a tükörképek egy speciális elrendezését mutatja párhuzamos síkok esetén. A 4. ábra a tükörképek elrendezését szemlélteti egymással szöget bezáró síkok esetén a második ábrán levő jelek alkalmazásával. Rátérve az ábrák részletes ismertetésére, az 1. ábra két egymással szöget bezáró (1) és (2) tükör esetén mutatja az egyik tükörre merőlegesen beeső (3) fénysugár útját, amelyet az ismert optikai törvény határoz meg: a tükörre beeső fénysugár a tükörről a beesési merőlegeshez képest azonos szögben verődik vissza. Ha a két tükör párhuzamos, akkor a rájuk merőlegesen beeső fénysugár számtalanszor önmagában verődik vissza. A tükörtörvényből adódó ezen jelenség nagyon alkalmas két tükröző felület egymáshoz viszonyított szöghelyzetének megállapítására. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas elrendezést mutat. A mérendő felületeket az egymástól A távolságban levő (1) és (2) tükör testesíti meg. Az (1) tükör az (5) helyen lyukas (pl. a tükröző réteg eltávolításával az üvegtükör átlátszóvá van téve). E lyukon keresztül 168100 1
