168094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fermentlevek feldolgozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (RI-413) Bejelentés napja: 1970. XI. 28. Közzététel napja: 1974. IX. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. 168094 Nemzetközi osztályozás: C 07 g 11/00, 7/02 C 12 d 9/00, 13/10 Feltalálók: FARI János oki. vegyészmérnök, 307«, Budapest JÄGER Sándorné oki. vegyészmérnök, 14%, Budapest BOHA László oki. gépészmérnök, 8%, Budapest NÉMETH Imre vegyésztechnikus, 6%, Budapest VERES Gyula oki. tanár, 6%, Szabolcsveresmart WOHLFART Richárd oki. vegyészmérnök, 6%, Dorog DR. PÓLYA Kálmán oki. biológus, 8%, Debrecen ZÁKÁNY Antal üzemmérnök, 8%, Debrecen VÁGH Józsefné oki. agrármérnök, 7%, Debrecen HARCSA Jánosné oki. vegyész, 7%, Debrecen Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., (50%) Budapest Biogal Gyógyszergyár, (50%) Debrecen Eljárás fermentlevek feldolgozására 1 A találmány tárgya eljárás fermentlevek feldolgozására; közelebbről megjelölve a találmány a fermentáció során nyert biokolloid rendszerek egyszerű módon történő megbontására, és a fermentlé „tükrösen" tiszta állapotban való kinyerésére vonatkozik. A fermentációs úton előállított metabolit termékek (antibiotikumok, vitaminok, enzimek stb.) száma, mennyisége, de elsősorban jelentősége rohamosan nő, ezért a fermentlevek feldolgozása mind nagyobb jelentőséggel bír. A fermentlevek feldolgozásának egyik legnagyobb problémája a szűrés, melynek során a hatóanyagot oldott állapotban tartalmazó fermentlevet mentesíteni kell a benne szuszpendált baktériumtestektől, valamint a fel nem használt szilárd tápanyagrészecskéktől (kukoricaliszt, szójaliszt stb.). Ezek eltávolítását megnehezíti, hogy mellettük a fermentlé tartalmaz még oldott tápanyagokat, anyagcseretermékeket, finom eloszlású levegőbuborékokat, valamint a fermentáció során a habzás csökkentésére használt olajokat (pl. napraforgóolaj) és a táptalaj egyes komponenseiből származó zsírokat. Ez utóbbiak jó emulgeáló tulajdonságuknál fogva a fermentlé egészéből meglehetősen stabil biokolloid szuszpenziót képeznek, melyet fiziko-kémiai szempontból háromfázisú kolloid diszperz rendszernek tekinthetünk, és ennek hatékony megbontása a fermentációs termékek gazdaságos kinyerése szempontjából nagy jelentőségű. A fermentlé feldolgozása célszerűen a benne szuszpendált szilárd anyagok elválasztásánál kezdődik, melynek kezdetleges - de még ma is gyakran használt - berendezése az egyszerű szűrőprés. A fermentlé önmagában a szűrőprésen nehezen 5 szűrhető, mert a szűrővászon gyakori eltömődését okozza, így a szűrőprés gyakori szétszedését igényli. Adalékanyagok alkalmazásával sem javul lényegesen a szűrhetőség (145 902 sz. magyar szabadalmi leírás), a nagy szűrőfelületet jelentő gyakori vászon-10 csere és az ezzel kapcsolatos munkaigény továbbra is fennáll. Ismeretes a különböző - általában hidroxid-gél alapú — nagy felületű adszorptív csapadékképzők alkalmazása is (144197 és 144 389 sz. magyar, 15 2 879 204 sz. USA és 797 176 sz. brit szabadalmi leírás). Mind a két típusú szűrési segédanyag alkalmazása azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a nagy abszorptív felület a hatóanyag jelentős részét is megköti, és 20 így jelentős anyagveszteséget jelent, a fémnyomok eltávolításáról külön műveletben kell gondoskodni. Az abszorptív csapadékképzők széles körű alkalmazhatóságának határt szab továbbá az a követelmény is, hogy csak megadott szűk pH-tartományban 25 alkalmazhatók; egyesek lúgos (145 902 sz. magyar szabadalmi leírás) mások csak savas tartományban (155 546 sz. magyar szabadalmi leírás) fejtik ki hatásukat. Fenti megoldások továbbra is a nagy hely- és 30 munkaigényes szűrőprések, esetleg szűrődobok alkal-168094 1
