168091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok, egyebek között cseppfolyós tüzelőanyagok porlasztásának tökéletesítésére

5 168091 6 olvadáspontú (Be-10, Ni-63, Hf-174, Pt-190 Pt-192, Pu-239, Pu-244, a lan tani dák egyes izotóp­jai stb.), illetve ötvözetek vagy sók jöhetnek számításba. Ismeretes, hogy az ionizáció utóhatása rövid ideig 5 tart, ezért olyan elrendezés célszerű, amelynél a besugárzás közvetlenül a porlasztó fúvókából való kilépés után vagy azzal egyidejűleg éri a közeget, tehát általában annál közelebb kell elhelyezni a sugárforrást a porlasztó fúvóka torkolatához, minél 10 kisebb az alkalmazott sugárzás áthatoló képessége. Konstrukciós szempontból a sugárzás kis áthatoló képessége bizonyos kötöttséget jelent, de azzal az előnnyel jár, hogy a sugárveszély minimális. Amennyi­ben a szerkezeti anyagok nem biztosítanak kellő 15 sugárvédelmet, ólomburkolat alkalmazása lehet célszerű. Ez a megoldás előnyösen hangolható össze a műszaki fejlesztés azon irányzatával, amely zaj csillapí­tás céljából alkalmaz ólomburkolatot. Szilárd halmazállapotú izotópot tartalmazó sugár- 20 forrás beépítésén kjvül cseppfolyós és gáznemű izotóp alkalmazása is lehetséges. Ilyen esetben a sugárforrást az áramló közegbe juttatott ionizáló adalékanyag helyettesíti, amely ezen hatásán kívül más befolyást nem feltétlenül gyakorol a technológiai folyamatra. E 25 megoldás alkalmazási területének főként a rakétatech­nika tekinthető, ionizáló adalékanyagként pedig el­sődlegesen egyes nemesgáz-izotópok (Ar—39 stb.) jöhetnek szóba. Az ionizáló sugárforrás elhelyezése terjedelem 30 szempontjából nem jár nehézséggel, minthogy hely­igénye igen csekély. Ionizáló adalékanyag alkalmazása esetén azonban a tárolás és adagolás külön megoldást igényel. Ami az eljárás gazdaságosságát illeti, kétségtelen, 35 hogy konstrukciós, üzemviteli és környezetvédelmi előnyei mellett az ionizáló sugárforrás többletköltsé­get okoz, ennek számszerű meghatározása azonban külön módszertani vizsgálatot igényel, annak követ­keztében, hogy a szóba jövő sugárforrások túlnyomó többsége gyakorlatilag végtelennek tekinthető élet­tartamú, egymás után igen sokszor felhasználható, még akkor is, ha újrafelhasználás esetén átalakításra szorul, ugyanis az izotóp sugárzási tulajdonságait a technológiai átalakítás nem változtatja meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folyadékok és cseppfolyós hordozó­közegű diszperziók, egyebek között cseppfolyós tü­zelőanyagok porlasztásának tökéletesítésére, a kap­csolatos technológiai folyamat intenzifikálására, a berendezés fajlagos teljesítményének növelésére, a hatásfok javítására és a melléktermékek környezet­szennyező hatásának csökkentésére, azzal jellemezve, hogy a fúvókából kiáramló közeget sugárzással ioni­záljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy általában a porlasztó fúvóka kilépő nyílásánál, cseppfolyós tüzelőanyaggal működő berendezések esetén a porlasztó fúvóka kilépő nyílásánál, az égéstér belsejében vagy határoló felületén olyan sugárforrást helyezünk el, amellyel a porlasztandó közeget ionizáljuk és a cseppek ionizált állapotát a folyamat során, cseppfolyós tüzelőanya­gok esetén legalább a gyulladásig fenntartjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan ionizáló adalék­anyagot keverünk vagy juttatunk a porlasztandó közegbe, amellyel ezt ionizáljuk és a cseppek ionizált állapotát a folyamat során, cseppfolyós tüzelőanya­gok esetén legalább a gyulladásig fenntartjuk. A kiadáséit felelős: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76-1818 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas Felelős vezető: Földes György igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents