168087. lajstromszámú szabadalom • Herbicid és növényfejlődést szabályozó hatású készítmények és eljárás a hatóanyagként alkalmazható alfa-piron-származékok előállítására

11 168087 12 előtt, a kívánt felhasználási koncentrációnak megfelelő mennyiségű vízzel hígítjuk. így permetezés útján alkalmazható emulziót kapunk. 7. példa Porozószer 3. sz. vegyület talkum bentonit agyag nátrium-alkilszulfát 10 súly rész 38 súlyrész 10 súlyrész 37 súlyrész 5 % A fenti anyagokat homogénen összekeverjük, majd a keveréket finom porrá őröljük. Ezután a szokásos granulálási módszerrel 0,5-1,0 mm szemcsenagyságú granulátumot készítünk a kapott finom porkeverékből. Ily módon 10% hatóanyag-tartalmú porozószerkészítményt kapunk, amelyet közvetlenül felhasználhatunk a gyakorlatban, például a talaj kezelésére. A fenti I. táblázatban felsorolt valamennyi vegyület (az előző példákban számokkal jelzett vegyületek e táblázat sorszámaira utalnak) az ismert hasonló szereket felülmúló herbicid és növényfejlődés-szabályozó aktivitást mutat; amellett ezek a vegyületek előnyös fungicid hatással is rendelkeznek. Ki kell továbbá emelni, hogy különösen előnyös herbicid aktivitást mutatnak a találmány szerinti eljáTással előállítható oly (IV) általános képletű vegyületek, amelyek képletében az egyes szubsztituensek jelentése a következő: Rj és R2 2-3 szénatomos alkilcsoport, R3

etil- vagy allilcsoport, amennyiben A helyén karbonilcsoport áll, akkor R fenilcsoport vagy halogénatomokkal, metil-, metoxi- vagy nitrocsoporttal helyettesített fenilcsoport, amennyiben A helyén szulfonilcsoport áll, akkor R metil-, fenilcsoport, vagy halogénatomokkal, metil- vagy metoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport. A találmány szerinti új herbicid, növényfejlődésszabályozó és fungicid szereknek az ismertekhez képest előnyösebb hatásait az alább ismertetett kísérletek is szemléltetik. Ezekben a kísérletekben összehasonlításul a 3-(N-etoxi-acetoimidoil)4-hidroxi-6-metil-a-piront alkalmaztuk, (A) amelyet a 16 916/1971. sz. közzétett japán szabadalmi leírás ismertetett. 1. kísérlet Fűszerű gyomnövények magvainak csírázását késleltető hatás szabadföldi kísérletben. Egy 780 cm2

felületű edényben elhelyezett

talajmintába fűszerű gyomnövények, mégpedig ujjasmuhar és porcsin (Portulaca) magvait vetettük. Az említett gyomnövények kezdődő csírázásának bekövetkezésekor a 6. példa szerinti módon elkészített emuigeálható koncentrátumból hígított permetezőszert permeteztünk az edényben levő talajra. A kezelés után 25 nappal meghatároztuk a fűszerű gyomnövények fejlődési állapotát. Ezt a fejlődési állapotot az alább megadott skála szerinti hat fokozatban értékeltük, 0-5 számokká: 0 = semmi hatás 1 = néhány enyhe égési folt a levélzeten 2 = a levelek határozott károsodása 3 = egyes levelek és szár-részek részlegesen elhaltak 4 = a növény részlegesen elhalt 5 = a növény teljesen elhalt vagy egyáltalán nem csírázott ki. A fenti módon végzett kísérletek eredményeit az alábbi II. táblázatban foglaltuk össze: II. táblázat 10 Vizsgált } vegyület Hatóanyag A növény fejlődési állapota t sorszáma mennyiség g/10 ár ujjasmuhar porcsin 15 250 5 1 1. 125 4 0 62,5 3 0 250 5 0 20 2. 125 4 0 62,5 .3 0 250 5 0 4. 125 4 0 25 62,5 3 0 250 5 1 5. . 125 5 0 62,5 4 0 30 259 5 0 7. 125 4 0 62,5 3 0 35 250 5 0 8. 125 4 0 62,5 3 0 250 5 0 4C 11. 125 4 0 62,5 4 0 250 5 0 12. 125 4 0 45 62,5 3 0 250 5 1 13. 125 5 0 62,5 5 0 50 250 5 1 14. 125 5 0 62,5 4 0 55 250 5 0 17. 125 5 0 62,5 4 0 250 5 0 60 18. 125 5 0 62,5 4 0 250 5 1 19. 125 4 0 65 62,5 4 0 6