168066. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szintezőre szerelhető toldat vagy önálló asztrolábium- műszer földrajzi helymeghatározáshoz

5 1oouoo 6 A műszer kompenzációs hibája a mérési fordulók számával véletlenné tehető. A MOM Ni-A3 kompen­zációs berendezésének például egy esetben a beállítási középhibája ± 0,2". A tükrök tengelyeinek vízszintes értelmű párhuza- 5 mossági hibája kiejthető, ha a két tengelyre libellát helyezünk és a mérés előtt és után akár azokat leolvassuk, akár az elforgatható tükör tengelyét pa­rány módon állítva szabatosan beszabályozzuk. A függőleges értelmű párhuzamossági hiba függővel ki- 10 küszöbölhető. Ha mérés közben jön létre függőleges értelmű párhuzamossági hiba, ez azimut hibának fogható fel és a később tárgyalt módon küszöbölődik ki. A távcső irányvonalának a függőleges irány-síktól 15 való eltérése azáltal jöhet létre, hogy a két tükröző felület együttesen elfordul a távcső irányvonal körül. Ez ellen a toldatra erősített és beszabályozott libellá­val védekezhetünk. Szükség esetén a libella buborék­végeit mérés előtt és után le is olvashatjuk. 20 A távcső kollimáció hibája azimut hibát eredmé­nyez, ezért azt a műszer azimuthibával együttesen úgy küszöbölhetjük ki, hogy a csillagnak a szintező függőleges szálán való átmenete pillanatának rögzítése érdekében az egyébként folyamatosan leképződő 25 nyomvonal képét a filmen a zárószerkezet zárásával és a mérés időpontjának rögzítésével néhányszor meg­szaggatjuk, így helyi csillagidőben számíthatjuk az átmenet időpillanatát. Ha ez a csillag rektaszcenzió­jától eltér, úgy az azt jelenti, hogy a csillagot nem az 30 álláspont meridiánsíkjában észleltük. Az azimutból származó zenittáv-hiba a szakirodalomban ismert képlettel számítható. A földrajzi hosszúságot az első vertikális keleti ill. nyugati ágában, vagy annak közelében megmért csil- 35 lagátmeneti időkből határozzuk meg. Mivel a földrajzi szélességet (*p) a mérésből ismer­jük, abból, valamint a csillagok deklinációjából kiszá­mítjuk a tükröző felületek által eltérített távcső irányvonalának valódi zenittávolságát (Z). A földrajzi 40 hosszúságot ugyanolyan tükörállás mellett mérjük, mint a szélességet. Ezáltal a zenittávolság felhasznál­ható és így az ismertnek tekinthető \p, 6 és Z segítségével számíthatjuk a csillag óraszögét (tsz =t számított): 45 cosz — sini/) • sinő K • Ny ahol K, Ny az indexben a vertikális keleti, illetve nyu­gati oldalán mért csillagra tesz utalást. A megmért csillag átmeneti-időkből @K ;QNY ) és az irányzott csillagok rektaszcenziójából (a,K,Ny) képezzük a csillag óraszögét (tm =t mért ): ^(K.Ny) _ ®K,Ny 'K,Ny A földrajzi hosszúság (X): tsz(K) -tm (K) + tsz^y^ tm m) + w K CJ NY aholcüK,NY a szélesség meghatározásánál tárgyalt műszerhibák, melyeknek figyelembevétele, illetve ki­ejtése hasonlóan biztosítható. A távcső vízszintes iránysíkján a csillag átmenet időpontját a csillagpálya megszaggatásával és a meg­szaggatásnak kronográfra történő kijelzéseivel rög­zítjük. A nyomvonal megszaggatásanak kezdő illet­ve végpontjaiban az időpillanatokat a kronográf auto­matikusan a zárszerkezet nyitásával, illetve zárásával egyidejűleg regisztrálja. (1/c ábra). A képen a kimérés megkönnyítése, illetve pontosabbá tétele érdekében a nyomvonalnak „L" alakú leképzését egy Dowe priz­ma elforgatásával biztosítjuk. (1/b ábra). Ilyen módon a filmen két-két „L" alak vízszintes vonala közötti távolságokat mérjük meg. Ez a szaggatás pontvégzó'dé­sénél markánsabb illesztést biztosít és ennek alkalma­zásával a távolság a két „L" alakú vonal között szabatosabban megmérhető. cost sz(K,Ny) COSv? • coső. K>íy Szabadalmi igénypont 1. Asztrolábium-műszer földrajzi helyzetmeghatá­rozáshoz, amely önmagában ismert automatikus szin­tezőből és az arra szerelt toldatból áll, azzal jellemez­ve, hogy a toldat az asztrolábium irányvonalának eltérítésére szolgáló egynél több tükrözőelemmel (3,4) van ellátva, melyek közül legalább egynek a szöghelyzete változtatható, továbbá, hogy a szálle­mezen megjelenő csillagátmenet képének fotografikus úton való rögzítésére fűtőberendezése (2) van, és hogy a nyomvonalak a vonulás bizonyos időtartamára 90°-kai történő elfordításához a sugármenetbe elfor­dulni képes szerkezeti kialakítású optikai eszköz (8), célszerűen dowe-prizma van iktatva. 3 db rajz A kiadásért felelős: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76-1815 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas Felelős vezető: Földes György igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents