168063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-dihidro-1(2H)-ftálazinon előállítására

MAGYAR SZABADALMI 166063 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: ±. Bejelentés napja: 1974. IV. 26. (LE-744) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1973. IV. 27. (20199/73.) C 07 d 51/06 Bejelentés napja: 1974. IV. 26. (LE-744) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1973. IV. 27. (20199/73.) w Bejelentés napja: 1974. IV. 26. (LE-744) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1973. IV. 27. (20199/73.) •**"" " -. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. XII. 31. f Feltalálók: BELLASIO Elvio vegyész, Como, MONTORSI Giorgio vegyész, Milánó, COCO Antonio vegyész, Milánó Olaszország Tulajdonos: Gruppo Lepetit S. p. A., Milánó, Olaszország Eljárás 3,4-dihidro-l(2H)-ftálazinon előállítására 1 A találmány tárgya tökéletesített eljárás I képletű 3,4-dihidro-l(2H)-ftálazinon és ásványi savas sói előállítására. A dihidroftálazinok hasznos közbenső termékek a gyulladásgátló hatású ftálazino-ftálazin-dionok előállí- 5 tásához, például a 3 557 108, 3 709 886 számú amerikai egyesült államokbeli és a 746 751 számú belgiumi szabadalom szerint. A 3 557 108 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban a 3,4-dihidro-l(2H)-ftálazinon előállí- 10 tására leírt eljárásban o-(bróm-metil)-benzoil-kloridot 1,2-diacetil-hidrazinnal reagáltatnak trietil-amin jelenlétében és a kapott 2,3-diacetil-3,4-dihidro-l(2H)ftálazinont azután ásványi savakkal 3,4-dihidrol(2H)-ftálazinonná hidrolizálják. Ez a módszer bizo- 15 nyos nehézségeket okoz a félüzemi vagy ipari arányoknak megfelelő nagymennyiségű vegyület előállításánál. E folyamat kedvezőtlen vonása például a stabilitásra és a tárolhatóságra nézve káros, halogénezett 20 funkciós csoportokat tartalmazó kiindulóanyag használata. Másik negatív sajátság a kiindulóanyagok ára és a nem túl magas kitermelés, különösen, ha az eljárást a laboratóriumi előállításnál nagyobb arányokban hajt- 25 ják végre. A 3,4-dihidro-l(2H)-ftálazinon előállítására alkalmas és kereskedelmileg hozzáférhető kiindulóanyag az l(2H)-ftálazinon. A korábbi irodalmi adatok azonban nem biztatóak e tekintetben, mivel azok a 30 kísérletek, melyekben az l(2H)-ftálazinont fémek segítségével kívánták 3,4-dihidro-l(2H)-ftálazinonná redukálni, mindig negatív eredménnyel jártak, például A. Darapsky és munkatársai [J. Prakt. Chem. 146, 307 (1936)] és S. Gabriel és munkatársai [Chem. Ber. 26, 521 (1893)] leírása szerint. Ezek a kísérletek a ftálazingyűrű izoindolin- vagy 2-amino-izoindolinszármazékokká való kontrakcióját eredményezték. A Belassio és munkatársai [Ann. Chim. 59, 443 (1969)] által leírt katalitikus hidrogénezés is nagyon alacsony kitermeléssel jár. A találmány értelmében meglepő módon azt találtuk, hogy a 3,4-dihidro-l(2H)-ftálazinon magas kitermeléssel állítható elő, korlátozás nélkül a termelés arányait illetően. Az eljárásban II általános képletű vegyületet - ahol R kis szénatomszámú alkanoil- vagy benzoilcsoport, és R! hidrogénatom vagy halogénatom — hidrogénezünk. A hidrogénezést előnyösen kis szénatomszámú alifás savakból és kis szénatomszámú alifás savanhidridekből, valamint ezek elegyéből álló oldószerrendszerben hajtjuk végre hidrogénező katalizátorok, mint például előnyösen hordozóra lecsapott platina, palládium, ruténium, ródium, továbbá platina-dioxid vagy Raney-nikkel jelenlétében. A II általános képletű kiindulóanyag előállítása céljából a megfelelő, 2-helyzetben nem helyettesített ftálazinont ismert módszerekkel acilezzük [Lieber-168063