168056. lajstromszámú szabadalom • Kút előregyártott vasbetonelemekből mélyépítési műtárgyak létesítéséhez
5 168056 6 körülvevő, különféle rétegekből álló talajt D, a talajszintet pedig TV hivatkozási jellel tüntettük fel. A legfelső elemsoron levő horony az E műgyantahabarccsal van kitöltve, amelynek a szerepére a későbbiekben még visszatérünk. A 2. ábra nagyobb méretarányban és perspektivikusan mutatja a kútköpeny felépítéséhez szükséges egyik A elemtípust. A beépített helyzetében felülnézetben körív alakú, elölnézetben egyenlő szárú trapéz alakú előregyártott vasbetonelem leghosszabb oldalán a 2 bordával, három másik oldalán pedig az 1 hornyokkal van ellátva. Az elem rövidebb párhuzamos oldalán a bebetonozott, a függőleges erők felvételére szolgáló kapcsolólapokat 3b, az elem hosszabb oldalán levő ilyen kapcsolólapokat pedig 3a hivatkozási számokkal jelöltük. Az elemek beemelésére a 4 emelőkampók szolgálnak. A 3. ábra a második, B típusú elemet tünteti fel, amely az A elemtől annyiban tér el, hogy az íves trapéz alakú elem hosszabb párhuzamos oldalán 1 horony a másik három oldalán pedig 2 borda van kiképezve; a kapcsolótagokat itt is 3a, 3b, az emelőkampókat 4 hivatkozási számmal jelöltük. A hornyok és bordák mérete természetesen egymásnak megfelel, azaz, az elemek összeillesztésekor a bordák a hornyokba illeszkednek. A 2. és 3. ábra szerinti elemek gyakorlatilag bármilyen méretű kútra, előregyártó telepen, betonmagon könnyen előállíthatók. Az elemek méreteit az adott feladat és a rendelkezésre álló emelőgép szabja meg; a legáltalánosabban alkalmazható magassági méret kb. 1,0 m. A trapéz alakú elemek ferde oldalainak a párhuzamos oldalakhoz viszonyított hajlásszöge elméletileg bármilyen lehet, gyakorlatilag a legcélszerűbb 45° -os hajlásszöget alkalmazni. Az elemek összeszerelésére és a süllyesztés során fellépő függőleges erők felvételére a már említett 3a, 3b kapcsolólapok szolgálnak, amelyeket közelebbről a 6. és 7. ábrák tüntetnek fel. Ezek a lapok előnyösen acél anyagúak, és az 5 lehorgonyzóvasak bebetonozása útján az A és B elemek külső oldalain vannak az elemekhez rögzítve. Amint a 2. és 3. ábrákon is látható, a 3a lapok szélesebbek, és az adott elem peremén belül helyezkednek el, a 3b lapok pedig keskenyebbek, és az adott elem peremén túlnyúlnak. A 3a, 3b lapok kiosztása olyan, hogy az egymás fölé kerülő elemek összeillesztésekor mindig egy 3a lap egy 3b lappal fedésbe kerül, és ezek az egymáson felfekvő kapcsolólapok így összehegeszthetők. A 3a, 3b kapcsolólapok célszerű kiosztási lehetőségét tünteti fel a 4. és 5. ábra, amelyeken az elemekből összeszerelt palást egy részletét kiterítve, nézetben tüntettük fel. Az 5. ábrán a párhuzamos oldalakhoz 45°-ös szögben hajló oldalakkal rendelkező, kiterítve, nézetben trapéz alakú elemeket tüntettünk fel. Ha az elem magassága m = 1,0 m, és rövidebb párhuzamos oldal hosszúsága 2a, az alaplap teljes hosszúsága 4a. Az 5. ábrán A0 -lal jelölt elemeknél a fentiek szerint, az alsó hosszabb oldalon (2. ábra) borda van kialakítva, és a 3a kapcsolólapok az elem peremén nem nyúlnak túl, és az ábrán balról jobbfelé haladva a-a -1 l/2a távolságban vannak kiosztva, tehát az utolsó 3a kapcsolólap az elem végétől a/2 távolságra helyezkedik el. Az Ai elemen a 3a kapcsolólapok kiosztása fordított sorrendben történik, azaz, balról jobbfelé haladva az elem szélétől a hosszabb párhuzamos oldalon a/2-1 /2a - a a 3a kapcsolólapok távolsága, és az utolsó 3a kapcsolólap az elem túlsó végétől a 5 távolságra van. A rövidebb párhuzamos oldalakon két-két 3b kapcsolólap található, egyaránt a/2-a-a/2 kiosztással, amelyek az elem peremén túlnyúlnak. A B0 és Bi elemek esetében a kapcsolóelemek kiosztásának az aránya a leírtakkal teljesen azonos, a 10 B-elemek azonban hosszabb párhuzamos hornyos oldalukkal felfelé kerülnek elhelyezésre, és a 3b túlnyúló kapcsolólapok kerülnek a hosszabb párhuzamos oldalakra, a 3a kapcsolólapok pedig a rövidebb párhuzamos oldalakra. 15 Amint a 4. ábrán látható, az így kialakított A0 , Ai és B0 , Bi elemek egymás után váltakozva történő elhelyezésével az összehegesztendő 3a és 3b kapcsolólapok mindig pontosan egymásra kerülnek, így az elemek egymáshoz rögzítése könnyen végrehajtható. 20 A találmány szerinti kút megépítése a következőképpen történik: a létesítendő műtárgy tervezett helyén hagyományos módon betonozással elkészítjük az önmagában ismert C vágóélt, amelynek felső részén olyan hor-25 nyot alakítunk ki, amelybe az A, B elemek 2 bordái illeszkednek. A vágóéi külső palástján betonozáskor elhelyezzük azokat a 3b kapcsolólapokat, amelyek a 4. és 5. ábra szerinti az első elemsorban elhelyezésre kerülő Ai és Bi elemeken már azok előregyártásakor 30 elhelyezett 3a kapcsolólapokhoz fognak illeszkedni. A C vágóéi megszilárdulása után az abban kialakított hornyot rugalmas E műanyaghabarccsal, például a kereskedelmi forgalomban „Nerolin" néven ismert habarccsal, kiontjuk, és hosszabb párhuzamos olda-35 lukkal lefelé elhelyezzük az Ai elemeket, egymástól pontosan olyan távolságra, hogy közöttük a Bi elemeknek hely maradjon. Mivel az A elemeknek (2. ábra) - tehát az Ai elemeknek is — a hosszabb párhuzamos oldalán 2 borda fut, az Ai elemek 40 borda-hornyos kapcsolattal csatlakoznak a vágóélhez. Ezután az elhelyezett Ai elemek ferde oldalain futó 1 hornyokat töltjük ki az említett műanyaghabarccsal, és az Ax elemek közé elhelyezzük a Bi elemeket, amelyek viszont, rövidebb párhuzamos és két ferde 45 oldalukon bordákkal lévén ellátva (3. ábra) a vágóéi, illetve az At elemek ferde oldalaiban levő hornyokba illeszkednek. Az így összeszerelt gyűrűt az egymással fedésbe került acél anyagú 3a, 3b kapcsolólapok összehegesztésével véglegesen a vágóélhez rögzítjük. 50 Az elkészült elemsor, illetve gyűrű felső felületében összefüggő horony áll rendelkezésre, amelyből - vagy amelynek környezetéből — a 4 emelőkampókat kivágjuk, a hornyot műanyaghabarccsal öntjük ki, és elhelyezzük a második, A0 és B 0 elemekből (lásd az 55 5. ábrát) álló elemsort: az A0 és B 0 elemek itt - és a következő fázisokban - is váltakozva és az előbbivel azonos helyzetben — tehát az A elemek hosszabb, a B elemek rövidebb párhuzamos oldalukkal lefelé kerülnek egymás után elhelyezésre, azonban az alsó sor 60 elemeihez képest vízszintes értelemben eltoltan - a jelen kiviteli példa esetében a mérettel (4. és 5. ábra) —> így egyrészt az elemek kötésben helyezkednek el, másrészt a megfelelő 3a, 3b kapcsolólapok egymással fedésbe kerülnek. Ezeket a második elemsor elkészí-65 tése után ismét összehegesztjük, ameddig az adott 3
