168030. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyvizek összegyűjtésére és átemelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 168030 Nemzetközi osztályozás: ^L, Bejelentés napja: 1972. XII. 19. (FO-667) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. XI. 30. C 02 cl/00 Bejelentés napja: 1972. XII. 19. (FO-667) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. XI. 30. C 02 cl/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1972. XII. 19. (FO-667) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. XI. 30. ' -~ —'...'-"'•"• FORSTNER István oki. mérnök, Budapest Berendezés szennyvizek összegyűjtésére és átemelésére 1 A találmány tárgyát képező berendezés szennyvizek összegyűjtésére és az összegyűjtött szennyvizek gyűjtőcsatornába vagy a gyűjtőcsatornával kapcsolatban álló aknába történő átemelésére szolgál. A találmány szerinti berendezés előregyártott, hiszen a 5 helyszínre szállítható és egy-egy épülettel, üzemmel, garázzsal és hasonlóval kapcsolatban alkalmazható, valamint az ezen épületekben keletkezett szennyvíz összegyűjtésére és átemelésére. Ismeretes, hogy az újabban épített lakóházakban, 10 föld alá is kiterjedő többszintes garázsokban, gyógyintézetekben, mezőgazdasági rendeltetésű épületekben, pl. borkombinátokban, üzemekben és hasonlókban a föld alatt levő legmélyebb szinten fekvő helyiségekben is számottevő mennyiségű szennyvíz keletkezik. 15 Az ilyen mélyen levő helyiségekben keletkezett szennyvizeknek az összefolyási szintje általában mélyebben fekszik, mint az épületek közelében levő közműcsatornák szintje. Emiatt az ismert megoldások esetében a szóban forgó épületekben keletkező 20 szennyvizeket a közcsatornák szintjénél lényegesebben mélyebbre épített csatornavezetékek révén vezetik el rendszerint vasbetonból készített gyűjtőmedencébe, ahonnan átemelő szivattyúk segítségével juttatják a közcsatornába. 25 Az ismert ilyen szennyvízgyűjtő és átemelő berendezéseknél a szennyvízben levő úszó, szilárd szennyeződéseket gerebrácsok segítségével választják ki és az ún. gerebszemetet a gerebrácsról való eltávolítás után külön kezelik. Ez a körülmény különösen kellemetlen 30 olyan esetben, amikor a gerebszemét fertőző anyagokkal telített, mint pl. gyógyintézetek szennyvizében előforduló vatta, géz stb. További hátránya még az ismert megoldásoknak, hogy a már említett csatornavezetékek megépítése - amely csatornavezetékek tehát a szennyvíz előfordulási helye és a szennyvizet összegyűjtő betonmedence közötti kapcsolatot jelenti — egyrészt igen költséges, másrészt sok helyen különleges műszaki intézkedéseket igényel. E hátrány könnyen belátható, ha figyelembe vesszük, hogy a szóban forgó csatornavezetékeket a közcsatorna szintjénél 2-2,5 méterrel mélyebben kell megépíteni. Egyes helységekben, különösen alföldi városokban a talajvíz szintje olyan magas, hogy e helységekben csak állandó vízszivattyúzás mellett, esetleg többlépcsős vákuumkutas talajvízszint süllyesztő rendszerrel lehet megépíteni a csatornavezetékeket. Ez utóbbi esetben az árkok szakszerű dúcolása és maga a földkiemelés is rendkívül munkaigényes, nagy költségigényű eljárás.' További hátrány még e mélyen megépítendő csatornavezetékekkel kapcsolatban, hogy azok javítása is rendkívül bonyolult és költséges, éppen azért, mert e csatornavezetékek a talajvíz szintje alatt foglalnak helyet. Ismeretesek olyan szennyvízátemelők is, amelyeknél a felhasználás helyszínén készítenek kutat, ezt acélbeton gyűrűkkel bélelik ki és a fenékrészt is betonlappal zárják le. Ebben a kútszerű aknában, az alsó részben van kialakítva a szennyvíztér, s ezt felülről lezáró acélbeton fölötti részben pedig kezelő-168030 1