168026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,5-dihidroxi-benzoszulfonsav-származékok mono-és diészterei előállítására

7 1UOUÍU 8 szulfonát-mono-p-klór-fenoxi-izobutirátot kapunk; hohozam: 2,1 g. 24. példa 1,9 g piperazin-heptahidrát 20 ml etanollal készített oldatához 7,5 g, a 22. példa szerint előállított 2,5-dihidroxi-benzolszulfonsav-mono-p-klór-fenoxiizobutirát 20 ml etanollal készített oldatát adjuk. A kivált csapadékot leszűrjük. 9,2 g kristályos, 245-246 C°-on olvadó piperazinium 2,5-dihidroxibenzolszulfonát-mono-p-klór-fenoxi- izobutirátot kapunk. 25. példa 3,8 g, 22. példa szerint előállított 2,5-dihidroxi^ benzolszulfonsav-mono-p-klór-fenoxi-izobutirát 15 ml 5:1 térfogatarányú etanol - víz eleggyel készített oldatához fölöslegben vett kalcium-karbonátot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. 3,8 g fehér, porszerű kalcium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-mono-p-klór-fenoxi-izobutirátot kapunk. A termék KBr pasztillában felvett infravörös spektrumában a következő maximumok észlelhetők: 3480, 3180, 1770, 1750, 1490, 1220, 860 és 820 CITT

1. 26. példa 3,8 g, a 22. példa szerint előállított 2,5-dihidroxibenzolszulfonsav-mono-p-klór-fenoxi-izobutirát 15 ml etanollal készített oldatához kis fölöslegben vett magnézium-hidrogén-karbonátot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. 3,0 g fehér, porszerű, kissé higroszkópos magnézium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-mono-p-klór-fenoxi-izobutirátot kapunk. A termék KBr-pasztillában felvett infravörös spektrumában a következő maximumok észlelhetők: 3390, 1750, 1230,1170, 1020, 820 és 700 cm"1

. 27. példa 263 g dietilammónium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát 550 ml piridinnel készített oldatához keverés közben 470 g p-klór-fenoxi-izobutirilkloridot adunk. Exoterm reakció indul be. A reakcióelegyet külső hűtés alkalmazása nélkül szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni, majd a kivált, színes csapadékot leszűrjük, vízzel, és ezután óvatosan etanollal mossuk. 601 g fehér, kristályos piridinium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-di-p-klór-fenoxi-izobutirátot kapunk; op.: 186— 188 °C. 28. példa Keverővel és hűtéssel felszerelt Erlenmeyer-lombikba 50-60 ml 18 N kénsavoldatot mérünk be. A savhoz 19,8 g piridinium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-di-p-klór-fenoxi-izobutirátot adunk, és az elegyet 20 percig hűtés közben keverjük. Ezután az elegyhez 50 ml etilétert adunk, és addig keverjük, amíg két teljesen átlátszó fázist nem kapunk. A szerves fázist választótölcsérben elkülönítjük, és a vizes fázist 2 X 50 ml etiléterrel extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük, és a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. 17,5 g viszkózus, olajszerű 2,5-dihidroxi-benzolszulfonsav-di-p-klór-fenoxi-izobutirátot kapunk. A termék infravörös spektrumában a következő jellemző sávok észlelhetők: 3285, 2990, 1750,1480, 1220, 1080,1000, 820 és 705 cm"1. 29. példa 1,9 g piperazin-hexahidrát 20 ml etanollal készített oldatához 6,0 g 2,5-dihidroxi-benzolszulfonsav-dip-klór-fenoxi-izobutirát 10 ml etanollal készített olda-5 tát adjuk. Az elegyet 2 órán át hűtőszekrényben tartjuk, majd a kivált terméket leszűrjük és átkristályosítjuk. 4,3 g fehér, kristályos piperazinium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-di-p-klór -fenoxi- izobutirátot kapunk; op.: 168 °C. 10 30. példa 1,9 g piperazin-hexahidrát 20 ml etanollal készített oldatához 12 g 2,5-dihidroxi-benzolszulfonsav-dip-klór-fenoxi-izobutirát 20 ml etanollal készített ol-15 datát adjuk. A kivált csapadékot leszűrjük és átkristályosítjuk. 9,8 g fehér, kristályos piperazinium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-di -p-klór-fenoxi-izobutirátot kapunk; op.: 197-200 °C. 20 31. példa 6,0 g 2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-di-p-klór-fenoxi-izobutirát 20 ml etanollal készített oldatához fölöslegben vett kalcium-karbonátot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. 5,9 g fehér, 25 kristályos kalcium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-di-pklór-fenoxi-izobutirátot kapunk. A termék káliumbromid-pasztillában felvett infravörös spektrumában a következő maximumok észlelhetők: 3520, 3400, 1750,1480,1230,1080, 820 és 700 cm"1

. 30 32. példa 6,0 g 2,5-dihidroxi-benzolszulfonsav-di-p-klór-fenoxi-izobutirát 20 ml etanollal készített oldatához kis fölöslegben vett magnézium - hidrogén - karbonátot 35 adunk. Az elegyet szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. 5,0 g fehér, kristályos magnézium-2,5-dihidroxi-benzolszulfonát-di-p- klór-fenoxi-izobutirátot kapunk. A termék káliumbromid-pasztillában felvett infravörös spektrumában a következő maximumok észlelhetők: 40 3400,1760,1650, 1480, 1230, 1090, 1020, 840, 820 és 705 cm-1. 33. példa 10,70 g (0,025 mól)kalcium-2,5-dihidroxi-benzol-45 szulfonát (0,63 mólekvivalens vizet tartalmazó termék) 100 ml aceton és 4,5 ml víz elegy ével készített oldatához 20,55 g (0,050 mól) p-klór-fenoxi-izovajsavanhidridet adunk. Az elegyet 4 órán át keverjük, és eközben részletekben 1,4 g (0,025 mól) kalciumoxi-50 dot adunk hozzá. Fokozatosan megindul a kalcium-2,5-dihidroxi-benzol-szulfonát-di-p-klór-fenoxi-izobutirát-dihidrát kiválása. Az elegyet 5 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Az amorf maradékot 200 ml 2 55 C°-os vízben felvesszük, az elegyet 2 órán át 2 C°-on tartjuk, majd a kivált kalcium-p-klór-fenoxi-izobutirát-dihidrátot kiszűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, és az amorf maradékot éterrel kristályosítjuk. Az így kapott kristályos ter-60 mék tetrahidrofuránban, etilacetátban és acetonban oldódik. A terméket tisztítás céljából tetrahidrofuránban oldjuk, és éterrel kicsapjuk. Az így kapott termék 1 molekula kristály-oldószert (a felhasznált közegtől függően tetrahidrofuránt, 65 acetont vagy etilacetátot) tartalmaz. A kristály-ol-4