168023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belsőégésű motorok kipufogó dobjai és csővezetékei élettartamának növelő bevonására

5 168023 6 állapotától függően hosszabb-rövidebb ideig tartó tisztítási eljárást kíván. Feltétel: fémesen tiszta felület. A felületelőkészítéshez tartozik a zsírtalanítási és öblítési művelet is. Mind a tisztítóanyag, mind pedig a saját fém szemcséinek és a mosószeres zsírtalanítószernek a maradékait bőséges öblítéssel el kell távolítani úgy, hogy a felület semleges kémhatású legyen. Az így előkészített, száraz lemezt, az újabb korróziós folyamatot megelőzve, hat órán belül el kell látni az alapozó bevonatréteggel. Mindez történhet táblalemezen vagy a leszabott és beszerelésre — összeszerelésre - előkészített alkatrészeken. Az alapozó réteg kívánt vastagságának biztosítása érdekében a viszkozitás és a hőmérséklet viszonyát kell beállítani. A célszerűnek jelölt összetétel 40 °C hőmérsékleten, a célszerűnek jelölt 15 /um vastagságot általában biztosítja, de az alapanyag előfordulható eltérései változást okozhatnak. Ezért ajánlatos a homogenizált anyaggal előzetes vastagsági próbát végezni rétegvastagság-mérő tárcsás műszerrel, amely nedves bevonatok rétegvastagságának meghatározására alkalmas. Tekintetbe kell venni a munkahely környezeti hőmérsékletét is. Célszerű a 16—20 °C konstans hőmérséklet. A rétegvastagság eltéréseit az anyag hőmérsékletének szabályozásával, vagy a viszkozitás beállításával és a környezeti hőmérséklet fenti szinten tartásával kell kiegyenlíteni. 30 /um-nél vastagabb réteg nem kívánatos, mert rontja a hőátadást. A bevonat alkalmazható akár teljes táblaméretben, akár az előkészített és összeépítésre kész darabokon. Ez utóbbi ajánlatosabb. Mindkét esetben óvakodni kell a már bevont réteg szennyeződésétől és kézzel való érintésétől. Normál külső hőmérsékleten 24 óra száradási időt kell biztosítani. 60 °C környezeti hőmérsékleten — kályhában — a száradási idő 6 óra. Minden újabb réteg felhordása előtt zsírtalanítani kell. A cinkporos bevonattal ellátott munkadarabok hegeszthetők. Az átvonó réteg azonban nem és hasonlóképpen károsítaná a csúsztató réteget is a hegesztés. Célszerűbb azonban a szükséges kötéseket hegesztéssel elvégezni és az átvonó, illetve csúsztató réteget a már hegesztett felületekre felhordani. Az eljárás egyik változatánál a beszerelésre — a behegesztésre, illetve összehegesztésre - kész és az alapozó bevonatréteggel már ellátott - alkatrészeket behegesztés előtt el kell látni az átvonó és csúsztató réteggel is, majd a kész munkadarabot mártásos, szórásos vagy öblítéses módszerrel, a kipufogórendszer tagoltsága és hozzáférhetősége szerint mérlegelve, esetleg ecseteléssel, kiegészítő bevonattal, a hegesztéstől sérült részek bevonásával kell teljessé tenni. Az eljárás egy további változatánál az átvonóréteg viszkozitása miatt az alkatrészenkénti bevonatolás ajánlatos, de ebben az esetben is pótolni kell a hegesztéssel megsértett felületeket. Lehetséges a teljesen elkészült kipufogódobot — ill. csövet — teljes egészében bemártani, vagy — amennyiben csak a belső felület védendő - teletölteni és megnyomatni 1,2—1,4 kg/cm2 nyomással. Az átvonóréteg felhordása után azt be kell égetni 220 C°-on, 1 óráig. Ez alatt a munkadarabot portól, és egyéb szennyeződéstől védeni kell és minden esetleges sérüléstől meg kell óvni. Az oldószergőzöket beégetés közben bőséges szellőztetéssel kell eltávolítani. A nagyon tagolt belső elrendezésű hangtompítók, terelők stb. közül a bejuttatott és nyomással szétoszlatott anyag kicsurgatása ugyanolyan anyaghőmérséklet és környezeti hőmérséklet mellett történjen, mint 5 a felhordás. így is előfordul, hogy a rétegvastagság a szűk, kis szöget bezáró csatlakozásoknál, hajlatokban a célszerűnél vastagabb marad. Mivel egyrészt ezek a területek a teljes felületnek igen csekély hányadát teszik ki, másrészt rendszerint összeesnek a hegesztési 10 varratok helyeivel - pontjaival, illetve vonalaival - az ilyen helyeken keletkező vastagabb bevonat nem tekinthető károsnak. Az átvonóréteg vastagságának beállítása és ellenőrzése az előzőekben leírtak szerint történjen. 15 Az átvonóréteg 24 órás száradási ideje 6 órás hőntartással (60 °C) egyenértékű. A csúsztató, leválasztóréteg a bevonatrendszer lényeges része. Ez biztosítja az oxidréteg lerakódásának megakadályozását, aminek teljesítése nélkül 20 bármilyen eljárás, bármely szerves vagy szervetlen bevonat értéke kétséges. Bármilyen anyagból, bármilyen felülettel készülnének is a kipufogódobok, ill. csövek, a koksznak nevezett, de ténylegesen rendkívül kemény oxidokból álló égéstermékek lerakódása a 25 növekvő vastagságnak megfelelően az alapfém hőátadási tulajdonságait annyira elrontja, hogy szélsőséges esetben a hőmérséklet az acél lágyulási, majd megömlési hőmérsékletét is elérheti. Az eljárás során ez a réteg csak a belső felületre kerül. Felhordása a 30 homogenizált anyag 40—60 C°-ra — célszerűen 50 C°-ra — való felmelegítése után, normál környezeti hőmérséklet mellett úgy oldható meg, hogy a zárt edényszerűen, egyik oldalán lezárt kipufogódobba, illetve csőbe a térfogat 1/4—1/3 részének megfelelő 35 anyagmennyiséget töltünk be, majd a másik nyílás lezárása után azt többször megforgatva, ide-oda mozgatva úgy átlötyköljük, hogy a teljes belső felületet benedvesítse. A csúsztatóréteg vastagságát 10—15 /xm-ben tart-40 juk célszerűnek. Mérése a korábban ismertetett műszerrel úgy történik, hogy a csövekbe, illetve csőcsatlakozásokba benyúlva helyezzük fel a mérőműszert. A kívánt vastagság többszöri átlötyköléssel növelhető. A csúsztatóréteg anyaga a hajlatokban és 45 szűkületekben sem képez a kívántnál vastagabb réteget és a fel nem használt, nem kötődött mennyiség kiönthető, kicsurgatható. A munka során az elegyek, illetve keverékek tisztaságát biztosítani kell, különösen az átvonó- és 50 csúsztatóréteg felhordásánál visszanyert, kicsurgatott anyag vonatkozásában. A csúsztatóréteg száradási ideje is 24 óra, illetve 60 C°-on tartva 6 óra. Ebben az állapotban is megmarad egy enyhén zsírszerű állapot. Ez azonban a 55 dobok, illetve csövek szállítását, csomagolását nem befolyásolja. A leírt eljárással azt a hatást érjük el, hogy a korábban igen rövid élettartamú kipufogódobok, illetve csövek élettartama meghosszabbítható és eléri a 60 gépjárművek, illetve motorok élettartamának az első nagyjavításig, illetve két nagyjavítás között szokásos élettartamát, mintegy min. 120—160 000 kilométer, illetve ennek megfelelő üzemóra teljesítményt tönkremenés nélkül. Az előzőekben írt — történeti előzmé-65 nyék során — igénybevételi formák valamennyiének 3