168015. lajstromszámú szabadalom • Helyettesített fenil-származékokat tartalmazó kártevőirtószerek
19 168015 20 5. példa összehasonlító kísérletek Az alábbiakban megadott kísérletekben a (3) képletű vegyület (A), az 1. példa szerinti vegyület (B) és a 4. példa szerinti vegyület (C) hatékonyságát hasonlítottuk össze a 2 086 145 sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett hasonló szerkezetű p-(6,7-epoxi)-oktiloxi-anizol (D) hatásával. Vizsgálati eljárások: I. Kontakthatás Dysdercus fasciatus lárvákra Bizonyos mennyiségű 0,1%-os acetonos hatóanyagoldatot (amely 10 mg hatóanyag/m2 mennyiségnek felel meg) Alu-cserepekbe pipettáztunk és egyenletesen elosztottuk. Az aceton elpárolgása után a kezelt cserépbe, amely tápanyagot és nedves vattát tartalmazott, 10 darab 5. lárvaállapotban levő Dysdercus fasciatus lárvát tettünk. Ezután a cserepet tolótetővel lefedtük. Körülbelül 10 nap elteltével, azaz mihelyt az összehasonlításul szolgáló állatoknál a kifejlett egyeddé való vedlés megtörtént, a kísérleti állatoknál megállapítottuk a normálisan vedlett egyedek számát. II. Kontakthatás Tenebrio molitor bábokra Meghatározott mennyiségű'0,1%-os acetonos hatóanyag-oldatot (amely 10 mg hatóanyag/m2 mennyiségnek felel meg) Alu-cserépbe pipettáztunk és egyenletesen elosztottunk. Az aceton elpárolgása után 10 db frissen vedlett bábot helyeztünk a kezelt felületre és a cserepet tolótetővel lefedtük. Mihelyt az összehasonlításul szolgáló állatok a bábhüvelyt imágóként elhagyták, a kísérleti állatoknál megállapítottuk a normálisan fejlett egyedek számát. III. Kontakthatás Aedes aegypti lárvákra Hatóanyag-oldatot (5 ppm koncentráció) tartalmazó edénybe körülbelül 20 db 2 napos sárgalázszúnyoglárvákat (Aedes aegypti) tettünk. Az edényt ezután tolótetővel letakartuk. Miután az összehasonlításul szolgáló állatoknál a kifejlett egyeddé való vedlés végbement, megvizsgáltuk a kísérleti állatokat, és százalékosan megállapítottuk a normálisan vedlett állatok számát az összehasonlításul szolgáló állatok számához viszonyítva. A kiértékelés 1-5 értékrendszer alapján történt, ahol az 5 érték azt jelenti, hogy normálisan vedlett állatok nem voltak észlelhetők, azaz a hatás maximális volt, míg az 1 hatástalanságot jelent, azaz minden állat vedlése normális volt. Az alábbi táblázatban adjuk meg a kísérletek eredményeit: I II III A 5 5 5 B 5 4 5 C 5 5 5 D l 4 1 A fentiekből látható, hogy a találmány szerinti vegyületek lényegesen jobb hatást mutatnak, mint a szerkezetileg legközelebb álló 2 086 145 sz. francia szabadalmi leírás szerinti vegyület. 6. példa A) Hatás Ephestia kühniella-val szemben 1. 50 búzalisztet két edényben 5%-os porrá feldolgozott hatóanyaggal oly mértékben keverünk, hogy a hatóanyagkoncentráció 0,05%. Edényenként (25 g liszt) 10-10 Ephestia kühniella lárvát helyezünk el. 8 hét múlva megvizsgáljuk a tenyészeteket és megállapítjuk a lepkék számát. 5 2. 50 g búzalisztet meghatározott mennyiségű hatóanyaggal hígítunk. Edényenként (25 g liszt) 25-25 hernyót helyezünk el. Három nap múlva az edény tartalmát átszitáljuk és a lisztben lerakodott tojásokat használjuk oltóanyagként. 8 hét múlva 10 megvizsgáljuk a tenyészeteket. Az értékelés 1 -9 közötti skálán történik, mikoris az l-es szám azt jelenti, hogy 0,1% hatóanyagkoncentrációnál lepkék (Ephestia) illetve hernyók (Triolium) fejlődtek ki, míg a 3-9 számok azt 15 jelentik, hogy 0,1; 0,05 illetve 0,01% hatóanyagkoncentrációnál nem jelentek meg lepkék illetve hernyók. B) Kontakthatás 3. Dyscercus fasciatus lárvákkal szemben 4. Aedes aegypti lárvákkal szemben 20 5. Tenebrilo-molitor bábokkal szemben. A vizsgálatokat az 5. példában megadottak szerint végeztük. A kiértékelést 1-5 skálán végeztük, mikoris 5 azt jelenti, hogy nem található normálisan vedlett egyed, míg az l-es értéket a hatástalanság jelzésére 25 használtuk, azaz amikor a hatóanyag a vedlést nem befolyásolta. C) 6. Aonidiella aurantii-val szemben 7. Laodelphax striatellus-szal szemben 30 8. Leptiontarsa decemlineata-val szemben 9. Spodoptera littoralis-szal szemben. 6. Aonidiella-val fertőzött burgonyagumókat 0,05% hatóanyagot tartalmazó acetonos oldatba vagy emulziókoncentrátumba mártottuk, és figyeltük a 35 kifejlődést és a peték helyzetét. 7. 5-10 cm magas rizspalántákat acetonos oldatként kikészített hatóanyag viz-aceton eleggyel készített hígításaival (0,05% hatóanyag) permeteztünk be. A permetlé megszáradása után a levelekre kb. 20 40 Laodelphax striatellus lárvát (L2 ) vittünk fel. 8. Víz-aceton (1:1) elegyet csepegtettünk meghatározott mennyiségű 1%-os acetonos hatóanyagoldathoz, oly módon, hogy a végkoncentráció 0,025% legyen. Burgonyaleveleket mártottunk az acetonos-45 vizes elegybe, majd száradásig lógatva tartottuk. Két PVC-edényben, mely steril talajon a fenti kezelt burgonyaleveíeket tartalmazta, 10-10 Leptinotarsa decemlineata lárvával (4. állapot) fertőztük meg a leveleket. 50 9. Víz-aceton (1:1) elegyhez olyan mennyiségű 1%-os acetonos hatóanyagoldatot adtunk" hogy a végkoncentráció 0,075% legyen. A salátaleveleket az acetonos-vizes oldatba mártottuk, majd lógatva szárítottuk. Két nagy csészében, melyek körszűrőn a 55 kezelt salátaleveleket tartalmazták, a leveleket 10—10 Spodoptera littoralis (3-4. állapot) lárvával fertőztük. A bábosodás előtt röviddel steril fűrészport helyeztünk a papírszűrő alá. A bábokat összegyűjtöttük a fűrészporból, és egy ketrecben helyeztük el. 60 Kiértékelés: 1—9 skálát alkalmazva történt, ahol a számok jelentése: 9 = 75-100%-ban elpusztult egyedek, 7 = 51- 74%-ban elpusztult egyedek, 5 = 25- 50%-ban elpusztult egyedek, 65 3= 1- 25%-ban elpusztult egyedek, 10
