168011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított fénystabilitású mattirozott polimetilén-tereftalát előállítására

3 IDOUl1 4 előtermékéhez a polikondenzáció előtt, alatt vagy után a polimerre számolva 0,001—0,1 súly%-ban a mangán vagy kobalt oxigéntartalmú foszforvegyületét adagoljuk. A tereftálsavból polimetilénglikollal történő direkt 5 észterezés útján kapott mattírozott poliészter fénysta­bilitását különösen jó eredménnyel javíthatjuk, ha a találmány szerinti eljárás során mangán- vagy kobalt­foszfátot vagy -foszfitot vagy -pirofoszfitot adago­lunk. 10 A találmány szerinti eljárás során a polikonden­záció közben ismert polikondenzációs katalizátor, mint pl. antimontrioxid és germániumoxid jelenlété­ben ismert adagolószerkezet segítségével adagoljuk a fénystabilizátort a kívánt végső koncentráció eléréséig 15 az ismert polikondenzáltató berendezésben levő poli­észterhez vagy annak előtermékéhez. A technológiai paramétereket, mint például a nyomás és a hőmérsékletet nem kell lényegesen megváltoztatni a találmány szerinti eljárás alkalmazd- 20 sakor. A polikondenzáció kb. 280 C°-on és 0,5-2 torr nyomáson zajlik le, amikor is a legkisebb nyomásértéket a reakció vége felé érjük el. A fénystabilizátort a befejezett polikondenzáció után a folyós polimerömledékbe is bekeverhetjük 25 valamely szokásos bekeverőberendezés segítségével. Egy- vagy kétcsigás extruderek alkalmas berendezések erre a célra. A találmány szerint előállított poliésztereket for­mamasszává alakíthatjuk, illetve belőle szálakat ké- 30 pezhetünk. A találmányt a következő példák segítségével közelebbről bemutatjuk. A példákban szereplő anyag­mennyiségeket súlyarányokban adjuk meg. A fény­stabilitás jellemzésére a fonott szálaknak a megvilágí- 35 tás előtti és utáni szilárdsági értékeiből számított százalékos viszonyszámot adjuk meg. (A TGL 0-53834 szerint). A megvilágítás mesterséges fénnyel történik állan­dó körülmények között, az „Fa. Quarzlampengesell- 40 schaft Hanau" „Xenotest" műszerében egy olyan szűrőrendszer alkalmazásával, amelynek hatására a szűrt fény a napfény spektrumát közelíti meg. A megvilágítási idő 300 óra. A megadott szilárdsági értékek hányadosok, mégpedig a 300 órás megvilágí- 45 tás után mért maradékszilárdságnak és a megvilágítat­lan anyag kiindulási szilárdságának hányadosai. 1. példa Egy háromfokozatú keverő reaktor sorba folyama- 50 tosan 55,4 kg/óra sebességgel tereftálsavat, 35 kg/óra sebességgel etilénglikolt és 11,1 g/óra sebességgel antimontrioxidot vezetünk. Az egyes fokozatokban 270 °C reakcióhőmérsékleten és 2—10 at nyomáson észtereződik a tereftálsav, miközben a felszabaduló 55 víz és részben az etilénglikol is eldesztillál. Az észterezési reakciót 95%-os átalakulási fokig hagyjuk végbemenni. Az észtert folyamatosan átvezetjük az előkondenzációs fokozatba, ahol csökkentett nyomá­son és 270 °C hőmérsékleten további víz és etiléngli- 60 kol mennyiséget távolítunk el 12—17 kondenzációs fok eléréséig. Ezután a reakciókeveréket folyamato­san polikondenzáljuk. A hőmérsékletet 275-280 C°-ra emeljük, a nyomást 0,5-2 torr-ra csökkenjük, és így a polikondenzáció során képződött etilénglikolt 65 ledesztilláltatjuk. A reakciót addig folytatjuk, amíg a polimer eléri a 0,65 határviszkozitási értéket. Ezt az értéket 25 C^n a polimernek 3:2 arányú fenol-tetra­kloretán oldószerben képzett 0,5%-os oldatával hatá­rozzuk meg. Ezután a polimerbe annak 0,5 súly%-át kitevő titándioxidot adagolunk be egy errevaló keve­rőberendezéssel. A kapott polimerből a szokásos módon végtelen szálakat fonunk. A „Xenotest" műszerben történő 300 órás megvilágítás után az eredeti szilárdság 60,9%-a marad meg. 2. példa Ugyanolyan módon, mint az első példában, 55,4 kg/óra mennyiségű tereftálsavat 35 kg/óra mennyiségű etilénglikollal észterezünk, és a kapott észtert poli­kondenzáljuk. Ezúttal azonban a polikondenzáció folyamán a polimerre számolva 0,017 súly% mangán­pirofoszfátot (Mn2 P 2 0 7 ) adagolunk. A fonott végte­len szálak a ,.Xenotest" műszerben történő 300 órás megvilágítás után az eredeti szilárdságuk 81,9%-át megtartják. 3. példa Ugyanolyan módon, mint a 2. példában, 55,4 kg/óra mennyiségű tereftálsavat 35 kg/óra mennyiségű etilénglikollal észterezünk, és a kapott észtert poli­kondenzáljuk. A polikondenzáció után egy keverő­berendezés segítségével a titánoxiddal együtt a poli­merre számolva 0,011 súly% mangán(II)foszfátot is adagolunk. A fonott végtelen szálak a „Xenotest" műszerben történő 300 órás megvilágítása után az eredeti szilárdságuk 81,8%-át tartják meg. 4. példa Az 1. példában leírtakhoz hasonlóan itt is 55,4 kg/óra mennyiségű tereftálsavat 35 kg/óra mennyiségű etilénglikollal észterezünk, majd a kapott észtert polikondenzáljuk. Ezután egy keverőberendezés segít­ségével titándioxidot és vele együtt a polimerre számolva 0,013 súly% kobalt-hidrogén-foszfitot ada­golunk a polimerbe. Az így készült anyagból fonott végtelen szálak a „Xenotest" műszerben végzett 300 órás megvilágítás után az eredeti szilárdságuk 80,5%-át mutatják. 5. példa Az 1. példában leírtakhoz hasonló módon 55 kg/óra mennyiségű tereftálsavat 35 kg/óra mennyiségű etilénglikollal észterezünk, majd a kapott észtert polikondenzáljuk. A polikondenzáció után keverő­berendezés alkalmazásával titán-dioxidot és vele együtt a polimerre számítva 0,01 súly% mangánfoszfi­tot adagolunk a polimerbe. A fenti anyagból készített fonott szálak „Xeno­test" műszerben végzett 300 órás megvilágítás után eredeti szilárdságuknak 82%-át tartják meg. 6. példa Az 1. példában megadottakkal azonos módon 55,4 kg/óra mennyiségű tereftálsavat 35 kg/óra mennyiségű etilénglikollal észterezünk, majd az így előállított észtert polikondenzáljuk. A polikondenzáció alatt a polimerre számítva 0,015 súly% kobaltfoszfátot ada­golunk. A fonott szál „Xenotest" műszerben végzett 300 2

Next

/
Thumbnails
Contents