168008. lajstromszámú szabadalom • Függőleges vagy ferde pályán mozgó gépalkatrész, különösen szán lecsúszását gátló szerkezet

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. X. 4. (CE-898) Közzététel napja: 1975. IX. 27. Megjelent: 1976. november 30. 168008 Nemzetközi osztályozás: B 23 b 25/00 B 23 g 1/00 Feltalálók: LAJTAI István gépésztechnikus, KATONA KOVÁCS Pál gépésztechnikus, Budapest Tulajdonos: Csepeli Szerszámgépgyár, Budapest Függőleges vagy ferde pályán mozgó gépalkatrész, különösen szán lecsúszását gátló szerkezet 1 A találmány tárgya függőleges vagy ferde pályán mozgó gépalkatrész, különösen szán lecsúszását gátló szerkezet. Ismeretes, hogy különösen szerszámgépek függőleges vagy ferde pályán mozgó géprészei, így például 5 marógépeknél a konzol vagy az asztalrendszer, fúrógépeknél a szántartókar, vagy maga a szán, fúró-maró gépeknél a főhajtás-szekrény, vagy a szekrényt tartó, mozgatható géprész, ferdeágyú esztergagépeknél pedig a teljes szánrendszer a rájuk ható 10 nehézségi erő hatására lefelé irányuló mozgást igyekeznek végezni. Nyugalmi helyzetben csak valamilyen ellenirányú erőhatás segítségével lehet ezeket a géprészeket tartani. Ilyen ellenirányú erőhatást hozhat létre valamilyen 15 ellensúly, tekercs rugó, menetes orsó önzáró hatása, a szerkezeti elemek között fellépő súrlódás, vagy ezen ismert szerkezeti elemek kombinációja. Ellenerőt fejthet ki a mozgatható géprész hajtórendszere is. Az ismert és a technika jelenlegi színvonalán álló 20 berendezésekben ellensúlyként felfüggesztett tömeget egyenletes erőhatást adó rugót vagy segédenergia útján kifejtett nyomóerőt alkalmaznak. Az ellensúly gyakorlatilag kettős tömeget jelent, éppen ezért olyan helyeken, ahol a gyorsítással szemben szigorúbbak a 25 követelmények, nem szívesen alkalmazzák; a nehézségi gyorsulást meghaladó érték felett pedig teljesen használhatatlan. A menetes orsók önzáró tulajdonságát használják fel a trapézmenetű emelőorsóknál az ellenirányú 30 erőhatás kifejtése érdekében. A trapézmenetű emelőorsó ugyanis általában önzáró. Korszerű NC-vezérlésű szerszámgépekben azonban ezt a túlhaladott megoldást nem alkalmazzák; helyette golyósanyából és -orsóból álló szerkezetet szoktak beépíteni, amely nagymértékű előfeszítés mellett sem önzáró. A harmadik ismert megoldás az egymáson elmozduló géprészek közötti súrlódás. A találmány szerinti megoldással elérni kívánt feladatot azonban ezzel sem lehet maradéktalanul biztosítani. Az egymáson elmozduló géprészek között fellépő súrlódást ugyanis a szerkesztők a lehető legkisebbre igyekeznek csökkenteni, mert a súrlódási tényezővel arányos azon minimális előtolási érték, amely mellett még nem lép fel akadó súrlódás, a nemzetközi irodalomból is jól ismert stick-slip. A korszerű gördülővezetékek pedig gyakorlatilag súrlódásmentességet biztosítanak. A szerkezeti elemek között fellépő súrlódásnak olyannak kell lennie, hogy az üzemszerű működést ne akadályozza. Ennek érdekében oldható tengelykapcsolót,, illetve féket szokás alkalmazni, amelyek üzemállapotban a tengelyt nem akadályozzák, üzemen kívül pedig rugóval, vagy más, nem energia-átalakítóval létesített erőhatással, például súrlódás útján rögzítik azt. Igen nagy hátránya ennek a megoldásnak az, hogy a rögzítendő tengelyre nehéz felszerelni a tengelykapcsolót, áttételezés mellett pedig hézagtalan hajtásról kell gondoskodni, nem beszélve arról, hogy a tengely-168008 1