168006. lajstromszámú szabadalom • Biocid hatású fatelítő készítmények

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL LEIRAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XI.'5. (BU-738) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1976. november 30. Nemzetközi osztályozás B 27 k C 09 k 3/40 3/18 Feltalálók: SYKÓ Miklós vegyészmérnök, 40%, Budapest JÁNDI György erdőmérnök, 25%, Budapest KOVANCSEK Erzsébet vegyész, 11%, Esztergom VERÖCZEY Richárd vegyész, 8%, Budapest DR. TÖRÖK Gábor agrármérnök, 8%, Gödöllő DR. BUDAI Ferdinánd vegyészmérnök, 8%, Gödöllő Tulajdonos: Budapesti Vegyiművek, Budapest Biocid hatású fatelítő készítmények 1 A találmány olyan biocid hatású készítményekre terjed ki, amelyek a diklórbenzol-, 1,2,4-triklórbenzol-, 1,2,4,5-tetraklórbenzol-, 1,2,3,4-tetraklórbenzol-, pentaklórbenzol-, biocid anyagok keverékeit önmagukban vagy ásványolajjá és/vagy 150-350 °C 5 fonáspontú ásványolajpárlattal, mint oldó- és vivőanyaggal együtt tartalmazzák. A találmány szerinti biocid hatású készítmények önmagukban, vagy az oldó és vivőanyagaikkal nagyfokú védelmet nyújtanak a faanyagokat károsító 10 mikroorganizmusok, valamint inszekták ellen. Közismert, hogy világszerte nagy károkat okoznak az épületfában, fatelepi- és raktári-, valamint ipari faanyagokban az úgynevezett farontó gombák, — ezek közül csak a legintezívebben károsítókat említ- 15 jük, mint például a könnyező házigomba (Merulius lacrymans (Wulf.)Fr.), pince gomba (Coniophora pureana (Pers.), házi kéreggomba (Poria vaillanti Fr.) fenyő lemezgomba (Poria vaporaria Fr.), bükkfatapló (Fomes fomentarius (L.) Kichx), labirintus tapló 20 (Trametes quercinal (L.) -, továbbá különböző cellulózbontó és kén baktériumok, sugárgombák,, mikroszkopikus gombák, amelyek a taljjal érintkező cellulóz anyagok lebontásában résztvesznek — valamint rovarok, mint például betűzőszú (Ips typographus), 25 bükkszú (Xyloterus domesticus) házicincér (Plagionotus arcuarus). A faanyagok károsodásának (korhadásának) megelőzésére több próbálkozás történt. így példaként említjük egyes klórbenzolokkal végzett kísérletek 30 irodalmi helyeit, mint Gyarmati-Igmándi-Pagonyi: „Faanyagvédelem" Mezg. Kiadó. 1964. 218-219. old. Mivel ezek a kísérletek nem jártak teljes sikerrel, továbbra is az általánosan elterjedt kőszénkátrányolajat, vagy a kőszénkátrányolaj és ásványolaj elegyét használják. Ismertek még a Szovjetunióban a kőolajbitumen és nyírfakátrány, vagy a kőszénkátrány és nyírfakátrány keverékei, mint faimpregnáló anyagok, továbbá a bitumenemúlzió és szintetikus fenolaldehid-kátrányok 60 s% alkoholos oldata, mint hideg kenő anyag. Kísérleteztek még petróleumnak rézszulfátos oldatával is, azonban ezek a kísérletek a faanyagvédelem szempontjából eredménytelenül végződtek. Az ismert faanyag védőszer készítmények közül legáltalánosabban a kőszénkátrány olaj, továbbá a kőszénkátrány olaj és ásványolaj keverékei terjedtek el. A gyakorlat szerint ezek a készítmények biztosítottak leginkább védelmet a faanyagokat károsító mikroorganizmusok, valamint inszekták ellen. Az utóbbi idők környezetvédelmi törekvéseit azonban rendkívül megnehezíti a kőszénkátrány olaj alkalmazása. Mint köztudott, a kőszénkátrányolaj főtömegét alkotó fenol és krezolok vízoldékonyságuknál fogva a csapadékvizekkel szennyezik a talajt és. élővizeket. Olyan próbálkozások, melyeknek célja a kőszénkátrány olaj felhasználásának csökkentése, így például a kőszénkátrányolaj és ásványolaj keveréken belül a kőszénkátrányolaj csökkentése, környezetvédelmi szempontból kedvezőek ugyan, ezzel szem-168006 1