167995. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedést befolyásoló szer és eljárás a hatóanyagok előállítására
167995 5 6 Jelentése a megadott és R' és R" jelentése is a megadott, úgy állítjuk elő, hogy a szabad aminometánfoszfonsav vizes oldatához vagy szuszpenziójához, illetve az aminometánfoszfonsav mono- és diésztereinek vizes oldatához vagy szuszpenziójához valamely elég erős savat adunk. A fölösleges oldószer elpárologtatósával vákuumban 70 C°-on izolálhatjuk a végtermékeket. A találmány szerinti hatóanyagok előállításához használt kiindulási aminometánfoszfonsav, valamint ezek észterei, ismert vegyületek (lásd Chem. Abstr. 45, 8444 (1951)). A többi kiindulási vegyület is mind közismert. A találmány szerinti hatóanyagok részben új vegyületek, amelyeket az irodalom eddig nem ismertetett. Az új I' általános képletű vegyületekben R jelentése a megadott, R'" és R"" jelentése egymástól függetlenül egy ekvivalensnyi alkálifém- vagy alkáliföldfémkation, egy ekvivalensnyi protonált nitrogén-bázis, illetve valamely, ammóniumcsoportot tartalmazó vegyület, vagy hidrogénatom, azzal a feltétellel, hogy R'" és R"" csak akkor jelenthet egyidejűleg hidrogénatomot, ha R az a) általános képletű csoportot - ahol X~ jelentése a megadott — képviseli. A találmány szerinti hatóanyagok befolyásolják a növénynövekedés fiziológiai folyamatát és ezért alkalmazhatjuk azokat növénynövekedést szabályozó szerekként. A hatóanyagok különbözőféle hatása lényegében függ a felhasználás időpontjától, a mag vagy a növény fejlődési fokára vonatkoztatva, valamint az alkalmazott koncentrációtól. Növénynövekedést szabályozó szereket különböző célból használunk, amelyek összefüggnek a növény fejlődési fokával. A találmány szerinti anyagokkal erősen gátolhatjuk a növény növekedését. Ez a növekedés-gátlás főleg füveknél bír érdekességgel, mert így csökkenthetjük a szükséges nyírások számát. A vegetatív növekedés gátlása fontos szerepet játszik a gabonánál is, mert ily módon csökkenthetjük vagy teljesen meg is szüntethetjük a gabona ledűlési veszélyét. Számos kultúrnövény esetében a vegetatív növekedés gátlása lehetővé teszi a sűrűbb ültetést, aminek hatására nagyobb hozamot érhetünk el, ugyanarra a talajfelületre vonatkoztatva. A növekedés-gátlókkal elérhető hozamnövekedés további mechanizmusa abban mutatkozik, hogy a tápanyagok nagyobb mértékben fordíttatnak a virág- és gyümölcsképzésre, a vegetatív növekedés csökkenése árán. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk: oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és granulátumokká. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy elkeverjük a hatóanyagot töltőany agokkal, például folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló folyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett, például emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást előidéző szerek hozzáadásával. Ha töltőanyagként vizet használunk, úgy segéd-oldószerekként alkalmazhatunk például szerves oldószereket. Folyékony oldószerekként a következőket hasz-5 nálhatjuk: aromás oldószerek, például xilolt, toluolt, benzolt vagy alkilnaftalinokat; klórozott aromás, vagy alifás oldószereket, például klórbenzolokat, klóretiléneket vagy metilénkloridot; alifás szénhidrogéneket, például 10 ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolaj frakciókat; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint ezen alkoholok étereit vagy észtereit; ketonokat, például acetont, metiletilketont, metilizobutilketont, vagy ciklohexanont; erősen poláros oldószereket, 15 például dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot, valamint vizet; folyósított gáz alakú töltőanyagok vagy hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek közönséges hőmérsékleten gáz alakúak, például az aeroszól-hajtógázok, így a halogén-szénhid-20 rögének, például freon; szilárd hordozóanyagok a természetes kőzettörmelékek, például a kaolinok, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőzettörmelékek, például a nagy diszperzitásfokú kovasavak, alu-25 míniumoxid és a szilikátok; emulgeáló- és/vagy habzást előidéző szerekként megemlítjük a nem ionos és anionos emulgeátorokat, például a polioxietilénzsírsav-észtereket, polioxietilén-zsíralkohol-étereket, például az alkilaril-poliglikolétereket, alkilszufonáto-30 kat, alkilszulfátokat, arilszulfonátokat, valamint a fehérje-hidrolizátumokat; diszpergálószerekként megemlítjük például a lignint, szulfitszennylúgokat és a metilcellulózt. A készítmények a találmány szerinti hatóanyago-35 kon kívül tartalmazhatnak egyéb ismert hatóanyagokat is. A készítmények általában 0,1-95 súlyszázalék, előnyösen 0,5—90 súlyszázalék hatóanyagokat tartalmaznak. 40 A hatóanyagokat felhasználhatjuk készítményeik alakjában, vagy az ezekből készített alkalmazásra kész oldatokként, emuigeálható koncentrátumokként, emulziókként, habokként, szuszpenziókként, permetezhető porokként, pasztákként, oldható porokként, 45 permetező szerekként és granulátumokként. A felhasználás a szokásos módon történik, például permetezéssel, porlasztással, ködösítéssel, porozással és így tovább. A hatóanyag-koncentráció széles határok között 50 változtatható. Általában 0,0005-2%, előnyösen 0,01 -0,5%-os koncentrációkat alkalmazunk. Továbbá általában minden hektárnyi talajfelületre 0,1—100 kg, előnyösen 1—10 kg hatóanyagot használunk. 55 Az alkalmazás idejére vonatkozólag az érvényes, hogy a növekedésszabályozókat előnyös időtartamig használjuk, amely időtartam függ a klimatikus és vegetatív adottságoktól. A következő példákban bemutatjuk a találmány 60 szerinti vegyületek aktivitását növekedésszabályozókként, anélkül, hogy kizárnánk az egyéb felhasználást növekedésszabályozóként. A példa: Növekedés gátlás/búza 65 Oldószer: 10 súlyrész metanol