167968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefalosporin-származékok előállítására
9 167968 10 Az (I) általános képletű cafalosporin-származékok Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok ellen erős antibakteriális hatást fejtenek ki. A vegyületek perorális adminisztráció esetén a vékonybélből könnyen felszívódnak, parenterális adagolás esetén pedig könnyen bejutnak a szövetekbe és szöveti affinitásuk is jó. Éppen ezért a találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű cefalosporin-származékok előnyösen alkalmazhatók antibakteriális szerekként. Az (I) általános képletű cefalosporin-származékokat és gyógyászatilag alkalmazható sóikat, így a nátrium- és káliumsót, továbbá a szóban forgó cefalosporin-származékok hidrátjait önmagukban vagy elkészített formában előnyösen alkalmazhatjuk orálisan vagy parenterálisan. A szóban forgó cefalosporin-származékokat például porokká, granulátumokká, tablettákká vagy injektálható oldatokká alakíthatjuk gyógyászatüag alkalmazható hordozó-, hígító- és töltőanyagok felhasználásával. Az így készített szereket előnyösen alkalmazhatjuk az a-aminobenzilpenicillinnel is gyógyítható betegségek, továbbá Escherichia coli és egyéb mikroorganizmusok által előidézett kórok gyógyítására. Az (I) általános képletű vegyületek dózisa függ az alkalmazott vegyülettől, a kór súlyosságától stb. A napi dózis általában 5-500 mg/kg, előnyösen 10-200 mg/kg. Az alábbiakban — az oltalmi kör korlátozása nélkül — példákat ismertetünk a találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módjaira. Az (I) általános képletű vegyületek készítését ismertető példák előtt tipikus eljárást mutatunk be 1-ciklohexenilglicin-metilészter előállítására. Ezt az új vegyületet mint a-szubsztituált a-aminosavat alkalmazzuk az egyik (I) általános képlet szerinti vegyület előállításánál. A leírásban alkalmazott rövidítések jelentése a következő: mju = niillimikron jug = mikrogramm mg = milligramm ml = milliliter 1 = liter C° = Celsius-fok M = mólkoncentráció N = normalitás A leírásban szereplő %-ok — amennyiben más megjegyzés nem szerepel mellettük — súly%-ot jelentenek. Az előállított cefalosporin-származékok bioautográfiás azonosítását és biológiai koncentráció-meghatározásait Bacillus subtilis PCI 219 baktériummal végeztük a Journal of Bacteriology által ismertetett módszerrel [50, 701-709 (1945)]. Az előállított cefalosporint enzimatikus úton úgy határoztuk meg, hogy a végtermék cefalosporin-származékot tartalmazó reakció elegyet Aerobacter cloaceae által termelt /3-laktamázzal reagáltattuk és meghatároztuk a 260 myu-nál mérhető abszorpció különbségét az enzimatikus kezelés előtt és után. (A /Maktamáz enzim az (I) általános képletű cefalosporin-származék laktám-kötését hasítja, de nem hasítja a kiindulási vegyület, a 7-aminocefém-származék kötését). A példákban alkalmazott I—IV. számú tápközegek összetétele a következő: I. Tápközeg dehidratált „Bacto-Nutrient Broth" [a Difco Laboratories cég (USA) által forgalomba hozott termék] 0,8% glükóz 1,0% nátrium-klorid 0,5% 5 aközegpH-ja 7,0% II. Tápközeg mononátrium-glutamát 0,5% fenilecetsav 0,3% karbamid 0,2% 10 káhum-dihidrogén-foszfát 0,05% dikálium-hidrogén-foszfát 0,05% MgS04 • 7H 2 0 0,1% a tápközeg pH-ja 7,3% III. Tápközeg 15 mononátriumglutamát 0,2% élesztőextraktum 0,2% pepton 0,5% dikálium-hidrogén-foszfát 0,2% magnézium-klorid 0,1% 20 FeS04 • 7H 2 0 0,01% szacharóz 2,0% a tápközeg pH-ja 7,2% IV. Tápközeg húsextraktum 1,0% 25 pepton 1,0% nátrium-klorid 0,5% a tápközeg pH-ja 7,0% D-l -ciklohexenilglicin-metilészter előállítása a) DL-1-ciklohexenilglicin 30 4,4 g 1-ciklohexén-l-aldehid 8 g metanolban készített elegyét hozzáadjuk 2 g nátrium-cianid és 2,36 g ammónium-klorid 8 ml vízben készített oldatához, majd az elegyet 2 órán át keresztül szobahőmérsékleten keverjük. A fenti idő vége felé az elegyhez 20 35 ml vizet adunk, majd a képződött aminonitrilt 20 ml benzollal extraháljuk. A benzolos fázist 3 x 10 ml 6N sósavval rázzuk ki, majd a vizes fázist 2 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyből a gyantás anyagot csontszenes derítéssel eltávolítjuk, a 40 derítés után kapott szűrletet kb. 15 ml-re bepároljuk, és pH-ját tömény (28%-os) vizes ammónium-hidroxidoldattal 5,0-ra állítjuk be. A kivált nyers DL-1-ciklohexenilgíicin kristályait szűréssel elkülönítjük, IN vizes nátrium-hidroxid-oldatban oldjuk,-az oldathoz 45 aktívszenet adunk és szűrjük. A szűrlethez a térfogat felének megfelelő mennyiségű etanolt adunk, az elegyet forraljuk, majd pH-ját sósavval 5,0 g értékre állítjuk be. Az elegyből színtelen pelyhek formájában 1,1 g Dl-1-ciklohexenil-glicin különíthető el, op: 50 242-243 °C. Infravörös spektrum (KBr) sávok (cm-1 ): 3160, 2960, 1605,1490,1400,1345, 1274,1145,720. Mágneses rezonanciaspektrum (oldószer IN NaOD) 55 eltolódások: 1,5-2,4 (multiple«, 8H), 3,81 (szingulett, 1H, -CH-COOH), 5,84 (multiple«, 1H, -CH=C-). DL-1 -ciklohexenilglicin-metilészter 60 10 g DL-1-ciklohexenilglicint 100 ml metanolban szuszpendálunk. A szuszpenziót kb. -15 C°-ra hűtjük le, cseppenként 80 g tionilkloridot adunk hozzá, majd 3 napon keresztül 4 C°-on tartjuk. Az elegyet ezután vákuumban betöményítjük, és a kapott párlási mara-65 dékot 20 ml 1:1 térfogatarányú metanol-dietiléter 5
