167964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi olajok epoxidálásához használható katalizátor kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. III. 27. (SE-1718) A közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1976.X. 31. 167964 Nemzetközi osztályozás: B 01 j 1/08 C 07 d 1/10 Feltalálók:. WEIN Tibor vegyészmérnök, 42% BÍRÓ Géza vegyészmérnök, 33% Dr. OCSKAY György vegyészmérnök, 12% Dr. NAGY Ernó'né vegyész, 8% KNAPP László vegyészmérnök, 5% Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest, Egyesült Vegyiművek, Budapest, Eljárás növényi olajok epoxidálásához használható katalizátor kezelésére 1 A találmány tárgya eljárás növényi olajok epoxidálásához használt kationcserélő gyantakatalizátor kezelésére. Az eljárással a katalizátor hatásosságát és hasznos élettartamát lehet növelni. Az epoxidált növényi olajokat a műanyag- és festékipar kiterjedten használja. Alig van ma már pl. olyan lágy vagy kemény PVC-termék, amely egyéb adalékanyagok mellett ne tartalmazna néhány százalék epoxidált növényi olajat. Ez a növényi olaj az esetek túlnyomó többségében epoxidált szójaolaj. Nélkülözhetetlenségük miatt a műanyagipar mai fejlettségi fokán az epoxidált növényi olajok technikai és gazdasági jelentősége igen nagy és egyre fokozódik. Ismeretes, hogy a telítetlen kötéseket tartalmazó növényi olajok epoxidálására alkalmas eljárások közül az egyik legkorszerűbb és legszélesebb körben alkalmazott módszer az, amelynél oly módon járnak el, hogy a telítetlen kötéseket tartalmazó növényi olajat indifferens oldószerben vagy e nélkül hidrogén-peroxiddal és ecetsavval hozzák össze valamely H-formában levő erős kationcserélő gyanta jelenlétében, mely utóbbi a hidrogén-peroxidból és ecetsavból történő perecetsav-képződést katalizálja. A képződött perecetsav reagál a szerves vegyülettel a telítetlenség helyén és hozza létre itt az epoxi csoportot ^C - C( V ), Ez az eljárás az ún. „in situ" eljárásként vált ismeretessé és kiterjedten alkalmazottá, mert az egyébként veszélyes tulajdonságokkal rendelkező perecetsavat nem előre képezi, hanem a reakcióelegyben magában állítja elő és ily módon biztonságtechnikai és műszaki szempontból előnyös. Számos ilyen eljárást írtak már le a tudományos és szabadalmi irodalom-5 ban. Ilyen eljárásokról számol be pl. Kirk-Othmer: Encyclopaedia of Chemical Technology, 8. kötet 240-245, és ilyen eljárásokat írnak le pl. a következő szabadalmi leírásokban: 3 051 729 sz. amerikai szabadalom, 739 609, 775 326 és 769 127 sz. brit szabada-10 lom, valamint az 542 672 sz. holland és az 1 257 767 sz. NSZK szabadalom. Közismert azonban az is, hogy egyugyanaz a kationcserélő gyanta csak néhányszor használható ismételten katalizátorként, mégpedig azért, mert az 15 erősen oxidatív közegben degradálódik, mechanikai szilárdsága csökken (ez már egyszeri alkalmazás után is észrevehető) és a vele katalizált reakciót előnytelenül befolyásoló mértékben bomlik, ugyanakkor pedig a bomláskor keletkezett termékek elsősorban az 20 iparban igen nagy szűrési problémákat vetnek fel, mely körülmények külön külön is és együttesen is azt okozzák, hogy az alkalmazott kationcserélő gyantát már néhányszori használat után el kell vetni. A katalizátorként használt kationcserélő gyantának ez 25 az előnytelen tulajdonsága kényszerítette az ipart arra, hogy áttérjen az ún. „minimális-gyanta" módszerre (lásd: Kirk-Othmer: Encyclopaedia of Chemical Technology 8. kötet 256. vagy pl. R. Gall, J. Am. Oil Chem. Soc. 34, 161 (1957)), amelynél a gyantának 30 kisebb mennyiségét alkalmazzák katalizátorként, ezt 167964 1