167953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-nitro-kinolin-származékok előállítására

9 167953 10 %-os aktivitás „C" vegyület Maneb 100 0 100 30 %-os aktivitás „F" vegyület 100 100 0 8. táblázat Hatóanyag-koncentráció (milliómodrész) %-os aktivitás „F" vegyület Maneb 20 10 100 75 50 100 0 2,5 Az adatokból megállapítható, hogy az „A", „B", „C" és „F" jelű vegyületek Botrytis cinerea-val szemben jó fungicid hatást fejtenek ki, és hatáserősségük nagyobb a manebénál. C) Fusarium roseum elleni hatás vizsgálata A Fusarium roseum-spórák kifejlődését vizsgáljuk agart tartalmazó táptalajon, a vizsgálandó vegyület jelenlétében. 45 ml agar-tartalmú savas maláta táptalajhoz 5 ml steril vizes hatóanyag-szuszpenziót adunk. Az elegyet steril körülmények között két Petri-csészébe töltjük, majd a táptalaj megszilárdulása után a Petri-csésze négy különböző pontjára egy-egy cellulóz pasztillát helyezünk, amelyre előzőleg egy-egy csepp spóraszuszpenziót cseppentettünk. Steril vízzel ké szített, 200 000 spóra/ml koncentrációjú spóraszusz. penziót használunk fel. 7 nap elteltével megmérjük a kifejlődött telepek átmérőjét, és összehasonlítjuk a kontroli-kísérletben mért értékekkel. Az eredményeket a 9—12. táblázatokban közöljük. 9. táblázat 5 Az adatokból megállapítható, hogy az „A", „B", „C", és „F" jelű vegyületek Fusarium roseummal szemben jó fungicid hatást fejtenek ki. D) Phytophtora infestans elleni hatás vizsgálata Élő „Saint Pierre" paradicsomleveleket hatóanyag-10 gal kezelünk, majd a leveleket Phytophora infestans konidium-szuszpenziójával megfertőzzük. A paradicsomleveleket Petri-csészékbe helyezzük, és a levelekre mikropermetezővel 1000, 500, 250, 125 és 62,5 milliomodrész hatóanyag-koncentrációjú 15 hatóanyag-szuszpenziót permetezünk. Egy 100 ml átmérőjű Petri-csészére 0,5 ml hatóanyag-szuszpenziót juttatunk. A levelek négy különböző pontjára egy-egy csepp steril vizes, 100 000 konidium/ml koncentrációjú 20 Phytophora infestans spóraszuszpenziót cseppentünk. Minden egyes kísérlethez öt levelet használunk fel. A leveleket 5 napig 18 C°-os térben tartjuk, majd megszámláljuk a megfertőzés helyén kialakult lisztharmat-foltokat. Az eredményeket a 13. táblázatban 25 közöljük. 13. táblázat Hatóanyag-koncent-30 ráció (milliomod1000 500 250 125 62; rész) %-os aktivitás „A" vegyület „B" vegyület 35 „C" vegyület „F" vegyület 75 90 100 100 85 100 15 90 55 68,7 5 0 95 50 50 68,7 Hatóanyag-koncentráció (milliomodrész) %-os aktivitás „A" vegyület 50 25 10 100 100 100 90 90 10. táblázat Hatóanyagkoncentráció (milliomodrész) %-os aktivitás „B" vegyület 40 20 10 100 90 0 11. táblázat Hatóanyag-koncentráció 40 20 10 5 (milliomodrész) %-os aktivitás „C" vegyület 100 90 80 0 12. táblázat Hatóanyag-koncentráció (milliomodrész) 10 5 2,5 Az adatokból megállapítható, hogy az „A", „B", 40 „C" és „F", jelű vegyületek Phytophtora infestanssal szemben jó fungicid hatást fejtenek ki. 13. példa Biocid hatás vizsgálata 45 A kísérletekben az 5-nitro-8-(N-n-butil-karbamoiloxi)-kinolin („A" vegyület, az 5-nitro-8-(N-karbetoximetil-karbamoiloxi)-kinolin („D" vegyület) és az • 5-nitro-8-(N-metil-N-etiltio)-karbamoiloxi-kinolin („E" vegyület) biocid hatását vizsgáltuk. 50 A) Aerobacter aerogenes elleni hatás vizsgálata a) Bakteriosztatikus aktivitás vizsgálata A bakteriosztatikus hatás vizsgálata során a hatóanyagok növekedésgátló hatását vizsgáltuk. A baktériumokat folyékony táptalajon tenyésztettük, a vizs-55 gálandó hatóanyag jelenlétében. A baktériumokat a vizsgálandó vegyület vizes oldatát tartalmazó folyékony húsleves-táptalajon tenyésztjük. 10 ml táptalajt 1 ml baktériumszuszpenzióval oltunk be, és a tenyészeteket 48 órán át 50 37 C°-os térben tartjuk. Ezután megmérjük a tenyészetek turbiditását, és összehasonlítjuk a kontroli-kísérletben észlelt értékekkel. Az eredményeket a 14. táblázatban közöljük. A megadott adatok két kísérlet átlagértékei. 65 b) Bakteriad hatás vizsgálata 5