167929. lajstromszámú szabadalom • Redőzött tömlő, különösen húsipari töltelékárukhoz

3 167929 4 kezzék sima és egyenletes vizuális kép mellett. Redözöttségi viszony alatt a redőzetlen tömlő és a hernyózat hosszúságának viszonyszámát értjük. A fenti célt olyan, különösen húsipari töltelékárukhoz alkalmas üreges hengerré redőzött kör keresztmetszetű tömlő, tehát hernyózat kialakításával érjük el, amelynél a találmány értelmében a másodlagos redövonalak egyetlen, kihagyás nélkül egymáshoz töréspontokban csatlakozó redó'szakaszokból összetett folytonos cikcakkvonalat képeznek, ahol is a töréspontok az elsődleges redővonaltól rendre közel azonos távolságokban helyezkednek el, és az egyes redőszakaszok lényegében az elsődleges redővonallal ellentétes menetértelmű csavarvonalszakaszokat alkotnak. Az újrakinyújtott hernyózat palástfelületén könynyen felismerhető és jól látható redőmintázattal fentiekben meghatározott találmány szerinti hernyózat redőzött, tehát összenyomott állapotában is leírható. Eszerint a találmány szerinti redőzött tömlőnél a másodlagos redőzet a belső tér és az elsődleges redőzet között lényegében kör keresztmetszetű csonkakúp alakú, a tömlő anyagából képzett egymás fölötti rétegekben van elhelyezve oly módon, hogy a másodlagos redőzet egyetlen, folytonos, hátrafelé keresztezett redőszakaszokból álló cikcakkvonal mentén az elsődleges redővonal egymást követő menetei közé hajtogatott tömlőrétegekből képzett kettős tömlőanyagrétegből áll, ahol is - a cikcakkvonal redó'szakaszai közötti töréspontok az elsődleges redővonal menetei és a belső tér közötti tartományban helyezkednek el, - a töréspontok a kettős tömlőanyagréteg egyik rétegén elhelyezkedő első töréspontsorozatot, továbbá az alatta fekvő másik rétegen elhelyezkedő másik töréspontsorozatot képeznek, - az egyes töréspontsorozatokon belüli töréspontok egymástól a redőzött tömlő középtengelyére vonatkoztatva adott kerület mentén azonos szögosztásban vannak elhelyezve és ugyanazon redőzött tömlő mindkét töréspontsorozatának fenti szögosztása egymással azonos, - az első töréspontsorozat első töréspontjából a másik töréspontsorozat első töréspontjába vezető, a hernyózat belső terét érintő, e belső tér felé néző és gördülő hosszabbik redőszakasz van kiképezve, és ezen ily módon egymáshoz rendelt töréspontok egymáshoz képest az üreges henger kerülete mentén elforgatva vannak elrendezve, - a másik töréspontsorozat első töréspontjából az első töréspontsorozat előbbivel szomszédos második töréspontjába vezető, a hernyózat belső terét nem érintő, ettől kifelé néző és gördülő rövidebbik redőszakasz van kiképezve, továbbá - az első töréspontsorozat ezen második töréspontjából a második töréspontsorozat (az első törésponttal közvetlenül szomszédos) második töréspontjába vezető, az előzőekben jellemzett hosszabbik redőszakasszal azonos hosszabbik redőszakasz van kiképezve, és a fenti, egymást keresztező összefüggő cikcakkvonalat adó redőszakasz elrendezés a teljes hernyózat mentén csavarvonalakban továbbfejlesztve analóg módon van kialakítva, végül - a hosszabbik és rövidebb redőszakaszok hosszúság és alak szempontjából lényegében azonos kialakításúak. Kísérleteink tanúsága szerint a fenti módon találmány szerint kialakított hernyózat olyan henger alakú belső tér kialakulását biztosítja, amely független bármely tüske alkalmazásától. Felismertük továbbá, hogy a hernyózat ezen hengeres belső terének belső átmérője ugyanazon tömlőanyag megtartásával legalábbis bizonyos határok között azáltal változtatható, hogy kisebb vagy nagyobb menetemelkedésű csavarvonal alakú elsődleges redővonalat alkalmazunk. Ezzel első ízben biztosított annak lehetősége, hogy a hernyózat belső átmérőjét a hernyózat geometriájának olyan paraméterével, nevezetesen az újrakinyújtott hernyózat elsődleges redővonalának menetemelkedésével befolyásoljuk, amely egyben az alkalmazott redőzési eljárás rendkívül könnyen és egyértelműen kézben tartható, tetszés szerint beállítható paraméterét képezi. Ez utóbbi tény a találmány szerinti hernyózat egyik legjelentősebb előnyét képviseli. A találmány szerinti hernyózat további előnye, hogy a másodlagos redők szabályossága a hernyózat vizuális képét úgy a külső felület, mint a belső tér vonatkozásában jelentősen javítja. A hernyózat sima és fényes, ahol is a redőzet szabályossága feltűnő. A korábbi, a kész hernyózat jellemzőit összefoglaló definíció mellett a találmány szerinti hernyózat az újrakinyújtott és valamely tömlőalkotó mentén felvágva síkba kiterített hernyózat redőmintázatát alapul véve is egyértelműen meghatározható. Újrakinyújtott és a tömlő valamely alkotója mentén felvágva síkba kiterített állapotában a találmány szerinti hernyózat párhuzamos egyenes vonalú metszésvonalakkal határolt tömlőcsíkot képez. E metszésvonalak a felvágott tömlő alkotóvonalának felelnek meg. E metszésvonalak között egymással párhuzamos, a metszésvonalakkal meghatározott szöget bezáró vonalak helyezkednek el, amelyek mindegyike a csavarvonal alakú elsődleges redővonal egy teljes menetét képezi. A fentiek szempontjából az ismertetett redőmintázat az ismert hernyózatok mintázatához messzemenően hasonló. Jelentős azonban, hogy ezen párhuzamos, meghatározott szögben döntött vonalak között a találmány szerint rendre szabályos, összefüggő, lényegében egyenes vonalú rövidebb és hosszabb vonalszakaszokból összetett cikcakk alakú redővonal látható. Ezen cikcakkvonal rövidebb redőszakaszai a tömlőfelület vonatkozásában a csavarvonal alakú elsődleges redővonallal azonos menetértelmű másodlagos redőszakaszok síkba kiterített nyomvonalai, míg a cikcakkvonal hosszabbik szakaszai az ellentétes menetértelmű másodlagos redőszakaszokból származnak. A cikcakkvonal töréspontjai az elsődleges redővonal lenyomatától rendre közel azonos távolságokban helyezkednek el. A cikcakkvonal rövidebb szakaszai a kiterített csík metszésvonalaival az elsődleges redővonal nyomvonalainak ellentétes irányítású szögeket zárnak be. Amennyiben tehát az elsődleges redővonal nyomvonalai lentről felfelé és balról jobbra tartó irányban vannak kiképezve, úgy a cikcakkvonal rövidebbik szakaszai lentről felfelé és jobbról balra irányítottak. Az utóbbiak akkor igazak, ha a csík metszésvonalai függőlegesek. A találmány szerinti hernyózat a fentiekben részletesen ismertetett cikcakk alakú, folytonos és szabályos másodlagos redőzeten túlmenően egyéb másodla-2