167920. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú lencse
3 167920 4 figyelt tárgy mozdulatlan és a szemüveget viselő a fejét elfordítja és szemét továbbra is a figyelt tárgyon rögzíti. Így történhet, hogy ha függőleges vagy vízszintes egyeneseket figyelünk a 163 577 sz. magyar szabadalmi leírás szerinti lencsén keresztül, és a megfigyelés alatt a fénynyaláb függőlegesen vagy vízszintesen végigsepri a lencse felületét, akkor a szemüveget viselő a függőleges és vízszintes vonalakat torzulni látja, ami nem csupán kellemetlen, de nehézségeket okozhat a lencsék használatánál, és rosszullétet is okozhat. Jelen találmány célja egy könnyebben elviselhető folyamatosan változó dioptriájú lencse létrehozása és a dinamikus látás esetére nagyobb látási kényelem biztosítása. E célból a találmány szerint létrehoztunk egy folyamatosan változó dioptriájú fent leírt típusú szemüveglencsét, amelyet az jellemez, hogy az aszferikus felület minden egyes BJ: pontjában, ezen aszferikus felületnek egy érezhetően függőleges, a köröspontvonal síkjával párhuzamos, metszete olyan görbevonal, melynek a By pontban levő CB.. görbülete eleget tesz a: 1J CB.-C A.£ N 0) i í követelménynek, ahol CA . a köröspontvonal görbülete e görbe Aj pontján, amely ugyanazon vízszintesen helyezkedik el, mint a B; pont a lencse használat közbeni helyzetét tekintve és N nagysága az alábbi összefüggés szerint előre meghatározott: N<3,5A (2) ahol A az addíció, azaz a közellátási pont és a távollátási pont dioptriában kifejezett különbsége. Ilyen elrendezéssel, ahogy azt a továbbiakban kifejtjük, lecsökkentjük a lencsén át figyelt függőleges és vízszintes egyenesek alakeltérés-változásainak sebességét, a lencse aszferikus felületét végigsöprő fénynyaláb szögsebessége által adott értékre, ami nagyobb dinamikus látási kényelmet jelent. így olyan lencséhez jutunk, amelynek viselése a viselők nagy többségének kellemesebb és amely technikai előrelépést jelent az eddigi ismert folyamatosan változó dioptriájú lencsékhez képest. A továbbiakban a csatolt rajzokra való hivatkozással jelen találmány részletesebb leírását adjuk, ezeken: 1. ábra sematikus nézetben, egy szemet mutat, amely előtt egy folyamatosan változó dioptriájú lencse van elhelyezve, bemutatva azokat a paramétereket, amelyeket figyelembe vettünk, hogy a jelen lencsének a szemszögállás függvényében fellépő torzítását felbecsülhessük. 2. ábra felső részén egy függőleges egyenesnek egy hagyományos folyamatosan változó dioptriájú lencsén át nézett képét látjuk, mely vízszintesen önmagával párhuzamosan áthelyeződik, az alsó rész mutatja a mozgó, függőleges vonal egy pontja lencsén át nézett képének vízszintes irányú eltéréseit a pont képének torzításmentes helyzeteitől, a szem szöghelyzetének függvényében, amikor a lencse vízszintes irányban elmozdul. 3. ábra analóg a 2. ábrával, de egy vízszintes egyenest ábrázol, amely függőlegesen helyeződik át önmagával párhuzamosan. 4. ábra sematikusan ábrázoja perspektívában a 5 jelen találmány szerinti folyamatosan változó dioptriájú lencse aszferikus felületét. 5. ábra egy olyan, a találmány szerinti lencse aszferikus felületének elölnézeti képe, amelynek közellátási és távollátási pontjai között 1,50D addíció 10 van -6. ábra az 5. ábrán bemutatott lencse aszferikus felülete függőleges metszeteinek minimális és maximális görbületi sugárértékeit adja, a függőleges köröspontvonal görbületi sugarának függvényében, 15 amely vonal mentén a dioptria változik. 7a. és 7b. ábrák egy referencia gömbfelület és a jelen találmány szeinti 1,50 D addícióval rendelkező lencse aszferikus felülete közötti távolságokat mm-ben, illetve az aszferikus felület függőleges met-20 szeteinek görbületét megadó táblázat, a lencse aszferikus felületének egymástól rendszeres szögtávolságra levő különböző pontjain. 8. ábra a 7a. és 7b. ábrák táblázatai által meghatározott aszferikus felület két függőleges metszete 25 görbületének változását bemutató grafikon, a köröspontvonal síkjával párhuzamos és e síktól 10 és 20 mm távolságban levő két függőleges sík által. 9. ábra a 8. ábrával analóg összehasonlítással bemutatja, hogyan változik egy hagyományos folya-30 matosan változó dioptriájú aszferikus lencsefelület valamely függőleges metszetének görbülete. 10. ábra egy a 3. ábra jobb oldalán bemutatott grafikonnak megfelelő grafikon a 7a. és 7b. ábrák által meghatározott találmány szerinti lencse eseté-35 ben. 11a. és 11b. ábra a 7a. és 7b. ábrák táblázataihoz hasonlóak, azonban egy másik, ugyanezen találmány szerinti de 2,50D addícióval bíró lencsére vonatkoznak. 40 12. és 13. ábra a 8. és 10. ábrákhoz hasonló, álla. és a 11b. ábra táblázatai által meghatározott lencse esetében. Mielőtt a jelen találmányt leírnánk, kifejtjük az 1—3. ábrákra hivatkozva a dinamikus látás és a 45 folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencsék által okozott, és ahhoz kapcsolódó torzítás fogalmát, egy a lencse optikai tengelyére merőleges síkban vízszintesen helyetváltoztató, önmagával párhuzamosan maradó függőleges egyenes esetében és egy 50 ugyancsak a lencse optikai tengelyére merőleges síkban függőlegesen elmozduló, önmagával párhuzamosan maradó vízszintes egyenes esetében. Mindenekelőtt a 2. ábrára hivatkozva V1( V 2 , V3v . .,V 7 a fent említett függőleges egyenes képei egy 55 ismert folyamatosan változó dioptriájú lencsén át nézve, az említett egyenes helyzetváltoztatása során egymást követő helyzeteknek megfelelően. A fent említett Vt és V 7 képek azok, amelyek akkor keletkeznek, ha a szem az egyenes középpontját nézi 60 és miközben az e középpont képét alkotó fénynyaláb a lencse vízszintes felezőmetszetét söpri a függőleges egyenes vízszintes helyzetváltoztatása során. Hogy a lencse által az oldalsó vízszintes söprés során okozott deformálódás természetét megragadhassuk, tanulmá-65 nyoznunk kell, hogy hogyan változik a függőleges egy
