167912. lajstromszámú szabadalom • Nyomókés, raszter- mélynyomógépekhez

3 167912 4 haladnak egymáshoz viszonyítva, és amelyek 5 -nál nem nagyobb szöget zárnak be, ily módon lényegében fenntartva az első rész érintkezési felületének konstans nagyságát vagy méretét, amikor is ennek kell érintkezésbe kerülni a nyomtató felülettel az első 5 szakaszra ható, növekvő kopás során. A találmány egyik előnyös kiviteli alakját a csatolt rajzmellékletek kapcsán részeletesen ismertetjük, ahol: az 1. ábra a raszter-mélynyomógép sematikus 10 részbeni nézetét adja, magában foglalva a nyomtatóhengert, a jelenleg általánosan használt nyomókéstípust és a nyomókéstartót, a 2. ábra a raszter-mélynyomógép sematikus 15 részbeni ábrázolása, amikor is a gépet felszereltük a találmány szerinti nyomókés egyik kiviteli alakjával, a 3. ábra a részleges keresztmetszetben ábrázolja a nyomókés egy másik kiviteli alakját, 20 amely érintkezésbe kerül a hengerrel, a 3/a ábra a találmány szerinti nyomókés egy további kiviteli alakjának részbeni metszete, azt a véget mutatva, amely érintkezésbe kerül a hengerrel, 25 a 4. ábra a nyomókés negyedik kiviteli alakjának keresztmetszete, azt a véget ábrázolva, amely érintkezésbe kerül a nyomóhengerrel, az 5. ábra a találmány szerinti nyomókés egy 30 ötödik kiviteli alakját mutatja be keresztmetszetben, a nyomóhengerrel érintkezésbe kerülő végével, a 6. ábra a találmány szerinti nyomó kés hatodik kiviteli alakját mutatja be keresztmet- 35 szetben, a nyomóhengerrel érintkezésbe kerülő véggel, a 7. ábra a találmány szerinti nyomókés hetedik kiviteli alakját mutatja be keresztmetszetben, a nyomóhengerrel érintkezés- 40 be kerülő véggel. Az 1. ábrában a jelenleg általánosan használt raszter-mélynyomógép egy része látható a nyomófelülettel, amely jelen esetben az 1 nyomóhenger, amely a 2 irányban forog. Az 1 hengerhez egy 4 nyomókés 45 tartozik, ami a nyomókéstartóba vagy a 3 késtartóba van erősítve. A 4 nyomókés 5 vége, amely szemben van az 1 nyomóhengerrel, élkialakítással készül; az él 6 szöge 32°. A 4 nyomókés hegye el van laposítva az 1 nyomóhengerrel megközelítőleg párhuzamos irány- 50 ban, hogy megfelelő érintkezési felület - munkafelület — jöjjön létre az 1 nyomóhenger és a 4 nyomókés között, amelynek szélessége ismeretes, mint a nyomókés 7 leferdítése, és amely a nyomási művelet megkezdésekor pl. 20 jum. A kés 8 szöge, azaz a 4 55 nyomókés beállási szöge az 1 nyomóműhengerhez hegyesszögként van ábrázolva, holott ez megközelítheti a 90°-ot isi Az 1. ábrából világosan kitűnik, hogy a nyomókés 5 hegyének fokozódó kopásával növekszik a leferdí- 60 tési szélesség, tehát a munkafelület. Ennek következményeképpen létrejön az előbbiekben már említett, nemkívánatos hangelváltozás, mert a felesleges festéket már nem lehet kielégítő módon lekaparni. Amikor a leferdítés szélessége eléri a kb. 100 /jxn-t, a 65 nyomdagépet le kell állítani a nyomókés kicserélése céljából, és amikor a gépet ismét üzembe helyezzük, először hasznavehetetlen és selejtes nyomdai termékek jönnek létre, mielőtt a nyomási műveletet kielégítő módon lehetne folytatni. A 2. ábra a találmány szerinti nyomókés első kiviteli alakjával felszerelt raszter-mélynyomógépet mutatja be. Az 1 nyomóhenger 2 forgásiránya, a 4 nyomókésnek a 3 késtartóban való elhelyezése és a kés 8 szöge pontosan megfelel az 1. ábrában ábrázolt szokványos elrendezésnek. Mindazonáltal a találmány szerinti nyomókéssel — a 2. ábrában ábrázoltak szerint - felszerelt gépnél a 4 nyomókés vége szembenáll az 1 nyomóhengerrel és az első vékony 9 résszel egyrészt túlnyúlik keresztirányban az 1 nyomóhenger forgásának 2 irányához viszonyítva, másrészt túlnyúlik a 4 nyomókés szélességén. Ezen 9 szakasz hossza pl. 100 /um, vastagsága 50 ium; természetesen ezek a méretek eltérhetnek az itt példaképpen megadott értékektől. A fennmaradó második 10 rész vastagsága megfelel az 1. ábrán ábrázolt 4 nyomókés vastagságának, és ez pl. 150 f/m. Ebben az esetben is a 4 nyomókés hegye el van laposítva vagy ferdítve, az 1 nyomóhengerrel megközelítően párhuzamosan, és így jön létre a nyomókés 7 elferdítése, amely megközelítőleg 70 /um. Ezzel kapcsolatban meg kívánjuk említeni, hogy az előbb említett első 9 rész két 11 felülettel rendelkezik, amelyek lényegében párhuzamosak egymással. Természetesen az előbb említett 11 felületek kúposított vagy élszerűen kialakított módon is kinyúlhatnak, ahogy az a 3/a ábra kiviteli példájánál is látható, ahol — hogy ily módon is meg lehessen valósítani a találmány elé kitűzött célt — a nyomókés fokozódó kopásával nem következhet be tekintélyes mértékű növekedés a leferdítési szélességben, mivel a 11 felületek olyan szöget zárnak be, amely nem haladja meg az 5°-t. A 2. ábrából világosan kitűnik, hogyha a 4 nyomókés 11 felületei egymással párhuzamosak, a nyomókés hegyének fokozódó kopásával nem jár együtt a leferdítési szélesség növekedése, hanem a leferdítési szélesség konstans értékén, 70 jum marad mindaddig, míg az első 9 szakasz teljes hossza el nem kopik. így tehát az előbbiekben említett kellemetlen hangszínezetelváltozás sem következik be. A nyomdász sem kénytelen gyakran leállítani a gépét, hogy kicserélje a nyomókést a túlságosan megnövekedett elferdítési szélesség következtében, nincs állásidő és a beindítás után nem keletkeznek hasznavehetetlen foltos lapok. A 2. ábrán ábrázolt nyomókés a találmány szerinti nyomókés első kiviteli alakját ábrázolja. Ennél a kiviteli alaknál az első 9 szakasz keresztmetszetének 12 szimmetriatengelye, ahogy az (oldalnézetben látható, bizonyos távolságban helyezkedik el a második 10 szakasz 13 szimmetriatengelyétől. A 3. ábra a nyomókés második kiviteli alakját ábrázolja, amelyben a két 9 és 10 szakasz keresztmetszetének szimmetriatengelye egybeesik. A 3a ábra a harmadik kiviteli alakot ábrázolja, ahol az első 9 szakasz él alakúra kiképzett 11 felületekkel rendelkezik. Ebben az esetben az első és a második szakaszok vonatkozó szimmetriatengelyei egybeeshetnek, vagy