167909. lajstromszámú szabadalom • Nagy hővezetőképességű öntészeti formázókeverék

5 167909 6 réz. Finomsági száma: 110—130. Kötőanyagként va­lamelyik hagyományos szerves kötőanyag (dextrin, lenolaj, melasz stb.) alkalmazható. A szerves kö­tőanyagok a gazdaságos regenerálás szempontjából különösen kedvezőek. A találmány szerinti formázókeverék legfonto­sabb jellemzője a nagy hővezetőképesség. Kísérle­teket végeztünk a hagyományos formázóhomok és a találmány összehasonlítására. 50 mm hosszú pró­badarabok egyik végét állandó hőmérsékleten tar­tottuk, a másik végének felmelegedését pedig hő­elemmel mértük. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a találmány szerinti formázókeverék hőveze­tőképessége kb. kétszerese a formázóhomok hőve­zetőképességének. Vizsgálatokat végeztünk a talál­mány szerinti formázókeverék többi tulajdonságá­nak meghatározására és a hagyományos formázó­homok tulajdonságaival való összehasonlításra is. Á vizsgálatok eredményét az 1. táblázatban mutat­juk be. 1. táblázat mosott homok alumíniumszemcse Szemcse eloszlás 0,6 mm felett 1.4% 1,1% 0,3—0,6 mm 18,5% 26,2% 0,2—0,3 mm 36,4% 42,5% 0,1—0,2 mm 39,3% 27,4% 0,1 mm alatt 4,4% 2,8% gázátbocsátó képessége 350 cm3 /perc 500 cm3 /perc nyomószilárdság 10 kp/cm2 12 kp/cm2 nyírószilárdság 10 15 20 25 30 3 kp/cm2 10 kp/cm 2 35 Az elmondottakból, valamint az 1. táblázat adatai­ból látható, hogy a fémszemcsékből álló keverék tu­lajdonságai minden szempontból kedvezőbbek a ha­gyományos formázókeverékénél. 40 Az ismertetett példákban különböző alapanyagú keverékek alkalmazását mutattuk be. Megjegyezzük, hogy hővezetési szempontból rendkívül előnyös alu­mínium szemcsék alkalmazása a formázókeverék előállításához. Az alumíniumnál csak a réz és az 45 ezüst rendelkezik jobb hővezetőképességgel. Az ezüst alkalmazása nyilvánvaló gazdasági megfonto­lásokból nem jön szóba. Rézszemcsék alkalmazása bizonyos esetekben elképzelhető, általában azonban az alumínium alkalmazása sokkal gazdaságosabb, 50 minthogy az alumínium hővezetőképessége megkö­zelíti a réz hővezetőképességét, fajsúlya viszont kö­rülbelül harmada. Ha figyelembe vesszük, hogy a réz ára az alumíniuménak kb. kétszerese, adódik, hogy a rézszemcsékből készített keverék költsége mintegy hatszorosa az alumíniumból készített keve­rékének. A találmány szerinti formázókeverék másik kom­ponense, azaz a szerves alapú kötőanyag is tetszőle­ges lehet, minthogy azonban a formázókeveréket használat után célszerű regenerálni, érdemes olyan kötőanyagot alkalmazni, amely a fémszemcsékről jól és könnyen eltávolítható. A kiválasztott kötőanyagot többféle ismert módon, például melegítéssel vagy oldószer segítségével lehet a fémszemcsékre felvinni. A felhasznált kötőanyag mennyisége az alkalmazott módszertől függően 2—8% között változik. Az elmondottakból látható, hogy a találmány sze­rinti formázókeverék legnagyobb előnye a fokozott és egyenletes hővezetőképesség, amelyet a homok teljes mértékű mellőzésével, de ugyanakkor a ho­mokszerű tulajdonságok egyidejű fenntartása mellett (jó gázátbocsátó képességű, széttörhető, regenerál­ható stb.) biztosít. Más megfogalmazás szerint a tömör fémbetétek, illetve fémkokillák hővezetési tu­lajdonságait a lehetséges legnagyobb mértékben kö­zelíti meg és olyan esetekben is lehetővé teszi jobb minőségű és egyenletes szövetszerkezetű öntvények előállítását, amikor a tömör fémbetét, illetve fém­kokilla alkalmazása nem jöhet számításba. A találmány szerinti formázókeverék alkalmazása gyakorlatilag semmilyen technológiai változást nem igényel, minthogy a homok jellegű keverék ugyanúgy kezelhető, és héjtechnológiával is alakítha­tó, mint a hagyományosan alkalmazott anyagok. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagy hővezetőképességű, regenerálható önté­szeti formázókeverék, elsősorban magok készítésére, azzal jellemezve, hogy 92—98% színfémből vagy fémötvözetből készített 0,1—0,6 mm átlagos nagysá­gú szemcsékből, és 2—8% önmagában ismert szer­vesalapú kötőanyagból áll. 2. Az 1. igénypont szerinti formázókeverék kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a szemcsék elő­nyösen alumíniumból vagy alumínium ötvözetből vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti formázókeve­rék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kötő­anyag előnyösen hőre keményedő fenolgyanta. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77.3174.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3

Next

/
Thumbnails
Contents