167878. lajstromszámú szabadalom • Nikkel bázisú ötvözet preciziós ellenállásokhoz

167878 vítja. A tapasztalat szerint a legkedvezőbb hatást az alábbi elemek legfeljebb a feltüntetett mennyiségben történő beötvözése biztosítja: osmium legfeljebb 1 súly% vas legfeljebb 7 súly% kobalt legfeljebb 5 súly%. Vas és/vagy kobalt hozzáadása a rézre vonatkozta­tott termoelektromotoros erőt negatív értékek felé tolja el. A vas és kobalt együttes mennyisége az ötvözetben nem haladhatja meg a 7 súly%-ot. A fenti ötvözök a már említett hatásokon (az ötvözet fajlagos ellenállásának növelése, az ellenállás hőmérsék­lettényezőjének és a rézre vonatkoztatott termoelektro­motoros erő megváltoztatása) kívül az ötvözet egyéb tulajdonságait is befolyásolják. A vas és a kobalt pél­dául javítják az ötvözet alakíthatóságát. A kobalt javítja az anyag gyárthatóságát is, minthogy csökkenti az anyag nak húzás közben a húzókőhöz történő tapadását. Fé­mes kötéssel kapcsolódó elemek (például wolfram, ré­nium, molibdén, osmium), valamint kovalens kötéssel kapcsolódó elemek (például germánium vagy szilícium) növelik az ötvözet szilárdságát és azt eredményezik, hogy a hasznos tulajdonságok (például a nagy fajlagos ellenállás) rendkívül vékony (10 jxm átmérőnél kisebb) huzalok esetén is megmaradnak. Alumínium jelenléte az ötvözetben viszont zárványok keletkezését okozhatja, ami a finom húzást gátolja. A fenti megfontolások alapján tehát különböző öt­vözetek állíthatók elő az ötvözetcsoporton belül, a kö­vetelményektől függően. Az ellenállás hőmérsékletté­nyezője ezen kívül bizonyos fokig hőkezeléssel is befo­lyásolható. A találmány szerinti ötvözet legfontosabb kiviteli alakja tehát lényegében a NijM^nM! ,3 szöchiometriai képlettel fejezhető ki, ahol Me lehet króm, vanadium, rénium, wolfram, nióbium, titán, mangán, tantál, vas, kobalt és osmium. A vanádiumtartalom legalább 8 atom% kell legyen. M a fenti képletben jelenthet galli­umot, germániumot, szilíciumot vagy alumíniumot, ahol is a galliumtartalom 5 atom%-nál lehetőleg nem szabad kevesebb legyen. Az ötvözet összetételénél az az alap­feltétel, hogy az egyes ötvözök mennyisége ne haladja meg azt a határt, ahol a szilárd oldat szétesik. Az ötvözet mechanikai tulajdonságainak javítása ér­dekében rendkívül fontos, hogy az anyagban sem üregek (lunker), sem zárványok (különösen kemény oxidok, nitridek és hasonlók) ne forduljanak elő, minthogy ezek az anyag homogenitását rontják. Ezért kell a fémolva­dékból a nitrogént, oxigént és az egyéb gázokat lehető­leg teljes mértékben eltávolítani. Ezt a feladatot bizo­nyos mértékben elláthatja néhány adalékanyag is, különösen a germánium és szilícium. Ha azonban az ötvözetben vanádiumhoz hasonló rendkívül aktív elem van jelen, ez a fenti elemekkel rendszerint nem végezhető el. Ilyen esetekben az ötvözethez ismert dezoxidáló, de­nitridáló, illetve gáztalanító elemeket kell hozzáadni. Ilyen elemek például a bór, karbon, ittrium, scandium, kalcium, lantán és a lantanidák (ritka földfémek). A fel­sorolt elemek összes mennyisége azonban nem haladhat­ja meg a 0,2 súly%-ot, illetve elemenként az alábbi ha­tárokat: bór 0,01 súly% karbon 0,01 súly% kalcium 0,03 súly%. scandium 0,03 súly%. A fenti adalékanyagok nagy része kiég az olvasztás és hőkezelés során, és az ötvözetben csupán nyomelem­ként található. Mindazonáltal ezen elemek előfordulása az ötvözetben a megjelölt határokon belül az ötvözet 5 tulajdonságait nem befolyásolja. Az ötvözet előállításakor a következő kiindulási anyagokat használjuk fel: nikkel, króm, vanadium, kobalt és mangán (elektrolizált formában), legfeljebb 0,01 súly% szennyezőt tartalmazó alumínium és gal­lo Hum, zónásan tisztított germánium és szilícium, fém­rénium, vaskarbonil elbontásával és vákuumszíntere­léssel előállított vas, molibdén, wolfram, nióbium, ti­tán és esetleg egyéb nagy tisztaságú fémek. Az ötvözet olvasztását célszerűen vákuumkemencé-15 ben, alumíniumoxid tégelyben végezzük, és az öntés rézkokillákba történik. Az így előállított tuskókat bizo­nyos esetekben célszerű még további gáztalanítás és zárványmentesítés céljából vákuum-ívkemencében vagy elektronsugaras olvasztóberendezésben átolvasztani. 20 A tuskókat ezután melegen alakítjuk mitegy 1150 C° hőmérsékleten, kovácsolással. A tuskók megmunkálása történhet adott esetben hidegalakítással is alakító hen­gerek között. Ezután következik a huzalhúzás wolfram­karbid vagy gyémánt húzókövön keresztül. A végső 25 átmérő általában 10 (i,m, vagy annál kisebb. Az ötvö­zetből hasonló módon előállítható 5 [ím vastagságú, vagy akár annál vékonyabb szalag is. A hidegalakítási folyamat (kovácsolás, húzás, hengerlés) természetesen több lépésben történik, és a rudat, illetve huzalt az 30 egyes fokozatok között 1100—1200 C°-ra hevítjük, majd vízben hűtjük. Az ismertetett módon előállított huzalokból és sza­lagokból készített precíziós ellenállások —60 C° és + 400 C° közötti hőmérséklettartományban üzemel-35 tethetők és ezen hőmérséklethatárok között (850—1100 C° hőmérsékleten végzett izzítás után) az alábbi elektro­mos tulajdonságokkal rendelkeznek: — a fajlagos ellenállás értéke 1,7—2,2 mikroohtn­méter; 40 dR) 45 az ellenállás hőmérséklettényezője (a : dt nem haladja meg a 2 X 10~5 K _1 értéket; — a rézre vonatkoztatott termoelektromotoros erő nem haladja meg a 6 mikrovolt/K értéket és vas­tartalmú ötvözetek (lásd 1. táblázat 9, 15, 16, 18, 19, 28 tételek) esetén értéke 2,5—3,5 mikro­volt/K. Ha a huzalt, illetve a szalagot mesterséges öregítés­nek vetjük alá, az ismertetett elektromos tulajdohságok 50 az idő függvényében gyakorlatilag állandóak maradnak. A találmány szerinti ötvözet villamos tulajdonságainak időállósága semmivel sem rosszabb, mint a legjobb is­mert króm—nikkel ellenállásötvözetek hasonló tulaj­donsága. 55 A találmány szerinti ötvözet jól hegeszthető. Mecha­nikai tulajdonságaira jellemző a 100—200 kp/mm2 vagy annál magasabb értékű szakítószilárdság és 3—6%­os nyúlás. A találmány további részleteit kiviteli példák segít-60 ségével, táblázatosan ismertetjük. Az 1. táblázatban huszonkilenc ötvözet összetételét és fajlagos ellenállá­sát mutatjuk be. A táblázatban az összetétel súly%-ban van megadva, azonban a nikkel, króm, gallium és va­nadium, valamint a fontosabb ötvözőcsoportok mennyi-65 ségét atom%-ban is feltüntettük. 3

Next

/
Thumbnails
Contents