167874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciano-fenoxi- acetonitrilek előállítására

3 167874 4 Célszerűen a találmány szerint előállított hatóanyagokat vagy azok keverékeit készítmények, így porok, szemcsék, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók formájában, folyékony és/vagy szilárd hordozóanyagok, illetve hígítószerek és adott esetben nedvesítő-, ragasztó-, emulgeáló és/vagy diszpergáló segédanyagok hozzáadásával alkalmazzuk. Alkalmas folyékony hordozóanyagok, például a víz, alifás és aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol, ciklohexanon, izoforon, továbbá ásványolaj-frakciók. Alkalmas szilárd hordozók az ásványi földek, például tonzil, szilikagél, talkum, kaolin, attaclay, mészkő, kovasav és növényi termékek, például lisztek. A felületaktív anyagok között megemlítendő például a kalcium-lignin-szulfonát, polioxietilén-oktil-fenoléter, naftalinszulfonsavak, fenolszulfonsavak, formaldehidkondenzátumok, zsíralkoholszulfátok és zsírsavas alkalies alkáliföldfémsók. A hatóanyagok mennyisége a különböző készítményekben széles határok között változhat. A szerek például 20—80 súly% hatóanyagot, 80—20 súly% folyékony vagy szilárd hordozóanyagot, valamint adott esetben 20% mennyiségig felületaktív anyagokat tartalmaznak. A szerek alkalmazása a szokásos módon történhet, például hordozóként vizet használva, 100—1000 liter/ hektár permetlémennyiségben. Teljes gyomtalanításhoz minden további nélkül alkalmazhatók a részben szokásos, 1000 liter/hektár feletti permetlémennyiségek. A szert ún. ultra-low-volume"-eljárás szerint is használhatjuk, de ugyanígy mikroszemcsék formájában is. E vegyületeket a találmány szerint például előállíthatjuk úgy, hogy II általános képletű vegyületeket — ahol Xj és X2 a fentiekben megadott jelentésű —, vagy azok alkálisóját — például kálium- vagy nátriumsóját — Hal—CH2

—CN általános képletű vegyülettel — ahol Hal halogénatomot jelent —, célszerűen klór-acetonitrillel reagáltatunk, szerves oldószer, mint például aceton vagy dimetil-szulfoxid és adott esetben savakceptorok, mint például kálium-karbonát vagy nátrium-karbonát jelenlétében. A következő példák megvilágítják a vegyületek találmány szerinti előállítását. 2,6-Dijód-4-ciano-fenoxi)-acetonitril(III általános képletű vegyület) 37,1 g (0,1 mól) 2,6-dijód-4-ciano-fenol, 9,82 g (0,13 mól) klór-acetonitril, 13,82 g (0,1 mól) kálium-karbonát és 150 ml dimetil-szulfoxid elegyét 12 órán át 80 C fokon keverjük. A reakcióelegyet jeges vízbe öntjük és kloroformmal extraháljuk. Magnéziumszulfáttal megszárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A nyersterméket izopropil-éterrel kezeljük. A termék metanolból átkristályosítható. Kitermelés: 25,7 g = az elméleti kitermelés 63%-a Olvadáspont: 153—154 °C. (2,6-Dibróm-4-ciáno-fenoxi)-acetonitril (IV általános képletű vegyület) 13,85 g (0,05 mól) 2,6-Dibróm-4-ciano-fenol, 15,2 g (0,2 mól) klór-acetonitril, 7,9 g (0,056 mól) kálium-karbonát és 100 ml aceton elegyét keverve, visszafolyatás közben 12 órán át forraljuk. Utána szűrjük és a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A csapadékot metanolból átkristályosítjuk. Kitermelés: 12,1 g =az elméleti kitermelés 77%-a Olvadáspont: 126—129 °C. (2,6-Diklór-4-ciano-fenoxi)-acetonitril (V általános képletű vegyület) 5,2 g (0,028 mól) 2,6-Diklór-4-ciano-fenol, 11,4 g (0,15 mól) klór-acetonitril, 4,6 g (0,033 mól) káliumkarbonát és 50 ml aceton elegyét keverve, visszafolyatás közben 16 órán át forraljuk. Utána szűrjük és a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot metanolból átkristályosítjuk. Kitermelés: 3,6 g =az elméleti kitermelés 58%-a Olvadáspont: 111—112 °C. A találmány szerinti eljárással előállított további vegyületek a következő táblázatban találhatók: Találmány szerint eljárással Fizikai állandók előállított vegyület 2-Klór-6-jód-4-ciano-fenoxiacetonitril Olvadáspont: 137—138 °C 2-Klór-6-bróm-4-ciano-fenoxiacetoniltril Olvadáspont: 115—116 °C 2-Bróm-6-jód-4-ciano-fenoxiacetonitril Olvadáspont: 119—121 °C A találmány szerint előállított vegyületek gyakorlatilag színtelen és szagtalan kristályos anyagok. Vízben és benzinben oldhatatlanok és többé vagy kevésbé oldódnak acetonban, tetrahidrofuránban, ciklohexanon -ban izoforonban és dimetil-formamidban. A találmány szerint előállított vegyületek kiindulás, anyagai ismertek, vagy ismert módszerekkel előállíthatók. A találmány szerint előállított vegyületekből és keverékeikből álló, felhasználásra kész készítményeket ismert módon, például keverő- és őrlőeljárással állít hatjuk elő. Kívánt esetben az egyes komponensek röviddel felhasználásuk előtt is elegyíthetők, mint az például ún. tartálykeverő-eljárással a gyakorlatban megvalósítható. A következő példa megvilágítja a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek herbicid hatását. 1. példa A táblázatban feltüntetett növényfajtákat posztemergens eljárással a találmány szerint felhasználandó szerekkel 1 kg hatóanyag/hektár adagolásban kezeljük. A szereket vizes szuszpenzió formájában 500 liter/hektár töménységben egyenletesen fecskendezzük. A kezelés után 14 nappal megállapítjuk a növények károsodási fokát és 0—10 értékelési kulcs alapján — ahol 0 — „teljesen megsemmisült" és 10 = „nem károsodott" — minősítjük. Az észlelések szerint ismert herbicidekkel összehasonlítva a találmány szerint előállított vegyületek azonos, sőt jobb herbicid hatásúak, fokozott el viselhet őséggel a kultúrnövények számára. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2