167872. lajstromszámú szabadalom • Csapszerkezet

MAßYAR SZABADALMI 167872 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS jÉjk SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jÉjk Nemzetközi osztályozás: «9 Bejelentés napja: 1973. I. 23. F 16 k 11/00 ^WT Közzététel napja: 1975. VII. 28. if^*^ ITTN ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI fflVATAL Megjelent: 1977. III. 31. i ' Feltalálók: Dr. Halász Aurél, egyetemi tanár, Budapest Baróti László oki. gépészmérnök, Veszprém Váradi Sándor, oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém Csapszerkezet i A találmány csapszerkezet csővezetékben áramló kö­zegek, főleg folyadékok előírt jelleggörbe szerinti arány­szabályozással történő keverésére és/vagy elosztására, amely csapszerkezet csővezetékbe beiktatott, két vagy több beömlő vagy kiömlő ággal rendelkező csapházzal 5 és a csapházban elhelyezett az áteresztés szabályozására szolgáló fojtóelemmel van ellátva. Az eddig ismert keverő, illetve elosztó csapoknál az ún. csapforgó egy darabból készült, és így annak elfor­dításakor a nyíláskeresztmetszeteket csak egyidejűleg 10 lehetett változtatni, illetve az egyik ág teljes kereszt­metszetét nyitva tartva lehetett a másik ág átömlési keresztmetszetét változtatni. Az ismert keverő vagy elosztó csapok fejlettebb meg­oldását ismerteti a „Gas und Öl" c. folyóirat 1963 dé- 15 cemberében megjelent „Többjáratú csaptelepek" c. cikk. Az ebben leírt megoldás többjáratú csapok és szelepek esetében egyaránt alkalmazható. Az ismertetés szerint azonban a szóban forgó szerkezet csupán valamilyen meghatározott közegmennyiség beállítására alkalmas, 20 de segítségével előírt függvény szerinti szabályozást vég­rehajtani nem lehet. Hasonlóképpen újszerű gondolatokat tartalmaz a „Journal of Inst, of Heat, and Vent." folyóirat 1960. janu­ári számában megjelent „Irányelvek háromjáratú sze- 25 lepek alkalmazásához" c. cikk. A szerző melegvíz fűtő rendszerek hőfok szabályozási problémáival fog­lalkozik, melyet a kazánon átmenő melegvíz- és a meg­kerülő vezetéken érkező hideg víz csővezetékének és szabályozó szerelvényének méretezésével old meg. A le- 30 írt háromjáratú szelepek hátránya, hogy bonyolult, nehe­zen gyártható, és több ág egyidejű lezárása nem való­sítható meg. Mint a cikkből kitűnik, a három járat kö­zül a második és harmadik külön-külön nem szabályoz­ható, csak együttesen egyidejűleg. Ennek következté­ben valamely meghatározott keverési arány ezen a mó­don nem biztosítható. Az említetteknek és általában a hagyományos szer­kezetű keverő és elosztó csapoknak sajátosságuk és egy­ben hátrányuk, hogy a beömlő mennyiségek változtatá­sával ún. „állandó arányú szabályozás" még akkor sem valósítható meg, ha a beömlő csonkok előtti csőszaka­szok ellenállása, illetve a bemenő és a kimenő ágak kö­zötti nyomásesés azonos volna. A szakirodalomban a Kv -vel jelölt jelleggörbe szerinti mennyiségi arányszabályozás csapszerkezeteknél mindez­ideig nem megoldott. Ez a Kv jelleggörbe az 1 atmosz­féra nyomásesés mellett a szögelfordulás függvényében átömlött közegmennyiséget mutatja nV/ora mérték­egységben. Az ilyen jelleggörbével való szabályozás elő­nye, hogy a keverési és/vagy elosztási arány a szabályo­zandó rendszer egyes ágainak ellenállásától és a terhelés változásától független. A találmány célja az ismert csapszerkezetek hiányos­ságainak kiküszöbölése és olyan csapszerkezet kialakí­tása, amely önmagában biztosítja két vágy több fojtó­elemmel a szükséges arányszabályozást. Ezt oly módon tegye, hogy csak egyetlen csaparmatúrára legyen szük­ség, és abban az előírt nyílásprofilú csapbetét révén a szer­kezet előírt Kv jelleggörbe szerinti mennyiségi arány-167872 1

Next

/
Thumbnails
Contents