167820. lajstromszámú szabadalom • Gumisiló és tárolási eljárás

3 167820 4 szállított, felszereléskor pedig hengeresen kiterített és összefogott acálháló oldalt nem nyújt védelmet a sérülékeny és feszített állapotban öregedésre hajlamos guminak, bizonyos magasságon túl nem rendelkezik megfelelő függőleges merevséggel, ami korlátozza a siló hasznos magasságának növelését és rontja a területkihasználást. Problémát, ill. időszakos ráfordításokat okoz emellett a háló korrózióvédelme is. A vulkanizált lemezek illesztését hideg ragasztással vagy meleg vulkanizálással végzik. Az illesztett felületrészek közé ilyenkor kötőanyagot visznek, a kérdéses felületrészeket átlapolják és a lemez síkjára merőleges irányban összenyomják. Egyik ismert megvalósítási mód szerint a kötőanyag nyers és vulkanizálásra alkalmas gumiszalag. Ennek elhelyezése és a felületek átlapolása után az illesztett részeket egymással párhuzamosan elhelyezett sima préslapok között nyomják össze magas hőmérsékleten. Az így kialakult, keresztmetszetében lépcsős illesztés gyakran csökkent szilárdságú és a lépcsős alak következtében mindenképpen növeli a sérülékenységet külső vagy belső mechanikai hatásokra, pl. szerszámok beakadására. Az összeillesztett zárt fólián a felfújásra, töltésre és ürítésre szolgáló nyílások az ismert megoldásokban a kúpalakú felső rész oldalán helyezkednek el és az acélhálóhoz erősített merev szerkezethez vagy egyéb merev szerkezetekhez kapcsolódnak. Ez nagymértékben csökkenti a töltés és különösen az ürítés megvalósítását, a korszerű anyagmozgató berendezések sokoldalú kihasználását, növeli e műveletek munkaigényességét. A töltésnél ui. nem lehet kiaknázni a szemcsés és poranyagok természetes rézsűszögét és a tárolt anyag külön elegyengetésre szorul. Az ürítéskor nem lehet kihasználni a tárolt anyag gravitációs ömlését és nem lehet alkalmazni olyan nagyteljesítményű berendezéseket, mint kotró-és szállítószalagok. A tapasztalat szerint az ilyen szerkezetű gumisilóból csak pneumatikus úton vagy szállítócsigával lehet eltávolítani a tárolt anyagot, de ez a rendelkezésre álló berendezések mellett meglehetősen energiaigényes és a csigás szállításnál erősen munkaigényes is. Az ürítés végső fázisában, mint már említettük, a gumi nagy nyúlása következtében a fokozott felfújás és a szélek felemelése nehézséget okoz, így a gravitációs középre terelés nem alkalmazható a sérülés veszélye nélkül. Végül sok esetben csökkenti az ismert gumisilókban végzett hermetikus tárolás biztonságát magának a tárolásnak a módja is. Ha a zárt gumifólia nem sérül meg, a gyakori nyitások alkalmával a külső levegő behatol a tárolótérbe és a káros külső tényezők, pl. a levegő nedvességtartalma, a levegő oxigénje hátrányosan befolyásolja a tárolt anyagot. Ennek következtében megváltozik a higroszkópos anyagok konzisztenciája, káros folyamatok indulnak meg az oxigénre érzékeny anyagokban stb. Ezen csak részben segít az a jelenleg is alkalmazott eljárás, hogy a hermetikus silót az egyes ürítési műveletek után azonnal ismét lezárják, vagy indifferens gázzal árasztják el. Ezért az ilyen silókban csak rövid idejű tárolás valósítható meg, ill. az ilyen károsodó anyagokra csak viszonylag kis térfogatú tárolókat célszerű készíteni. Ez jelentősen növeli a tárolás fajlagos költségeit. Célunk olyan hermetikus siló és tárolási mód kialakítása volt, amely lehetővé teszi a külső hatásokra érzékeny anyagok hosszan tartó és megbízható tárolását nagy térfogatokban is oly módon, hogy emellett a tárolósiló élettartama nőjön, a területkihasználás javuljon, a tárolással kapcsolatos műveletek munkaigénye pedig csökkenjen. Megoldásuk lényege azon a felismerésen alapul, hogy ha a külső hatásokra érzékeny anyagokat, pl. nedves takarmányokat a töltés vagy ürítés alatt több ízben külső levegő éri, akkor a siló hermetikus lezárása vagy indifferens gáztér alkalmazása sem zárja ki a tárolt anyagok károsodását, de a tárolótér vákuum alá helyezése és indifferens gáz bevitele az egyes ürítési vagy töltési műveletek és az ismételt hermetikus zárás után nagymértékben meghosszabbítja és biztonságossá teszi, és ezt a hatást csak fokozza, ha a tárolósiló lehetővé teszi az ürítés és tárolás műveleteinek gyors végrehajtását, valamint úgy készül, hogy folytonossági hiányokban megnyilvánuló sérülése minimális gyakorisággal fordulnak elő rajta és amennyiben ilyenek bekövetkeznek, azonnal észlelhetők. Az ilyen siló szerkezetének tehát olyannak kell lennie, hogy ne csak a túlnyomás 0,0001—0,001 kp/cm2

nagyságrendű értékeinek álljon ellen, hanem a negatív nyomáskülönbség 0,5—1,0 értékeinek is, ezáltal biztosítva az egész tárolótér vákuum alá helyezését, valamint a külső szívás megszüntetése esetén az esetleges folytonossági hiányok által okozott légzárási hiba azonnali jelzését is. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező tárolósiló anyagát, az illesztések módját, a zárt fólia és a külső nyomásgátló kerítés kialakítását beláthatóan másképpen kellett kiválasztani, mint az eddig ismert gumisilóknál. Számos modellkísérlet és próbatárolás alapján dolgoztuk ki a találmány szerinti megoldást. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy két, gépesített töltésre és ürítésre alkalmas nyílászáró szerkezete van, melyek közül a felső az alap geometriai középpontja felett, az oldalsó pedig a talaj szintjétől célszerűen legalább a nyomáshordó kerítés magasságáig terjedően van kialakítva; nyomáshordó kerítésén pedig kapu van elhelyezve, a zárt palást oldalnyílásának megfelelő helyen, mely kapu keretének belsejét szakaszosan vagy folyamatosan nyitható lemezek képezik, míg a siló létesítésére vagy indifferens gázok bevezetésére stb. alkalmasan kialakított külön-külön nyílások vannak. A geometriai középpont felett elhelyezett nyílászáró szerkezet előnyösen egy huzalgyűrűvel és textíliával erősített gumicső lehet. A nyomáshordó kerítés célszerűen külső függőleges bordákkal és/vagy fém idomdarabokkal erősített alumíniumból, vagy egyéb fémből álló 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2