167818. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fúrt lyukkal harántolt kőzetrétegek fajlagos villamos ellenállásának, természetes rádióaktívitásának és neutron-gamma intenzításának egy műveletben való mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 167818 Bejelentés napja: 1972. V. 24. (OA—502) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: G 01 n 9/24 SlflP Bejelentés napja: 1972. V. 24. (OA—502) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. ORSZÁGOS rALÁLMÁNI HIVATAL a Bejelentés napja: 1972. V. 24. (OA—502) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. "'•V... .,-•;;'';;- . • Feltalálók: Jesch Aladár oki. gépészmérnök, 40% Nagykanizsa, Péterffy Gyula művezető, 30% Nagykanizsa, Dervalícs Ákos szakmérnök, 30% Balatonszárszó Tulajdonos: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Dunántúli Kutató és Feltáró Üzem, Nagykanizsa Berendezés fúrt lyukkal harántolt kőzetrétegek fajlagos villamos ellenállásának, természetes radioaktivitásának és neutron-gamma intenzitásának egy műveletben való mérésére A találmány tárgya mélyfúrásoknál a fúrt lyukkal harántolt kőzetek villamos vezetőképességének, természetes, valamint neutron-gerjesztésű radioaktivitásának mérésére alkalmas mérőszonda. - 5 Célunk a találmánnyal egy olyan mérőszonda, illetőleg ezzel összekötött mérőberendezés megvalósítása, amely a felsorolt jellemzőket egyetlen munkamenetben, tehát egyetlen szondaleeresztéssel mérni tudja. 10 Mélyfúrásoknál, egy bizonyos mélységen túl, a kőzetek anyagi minőségének, valamint a kőzetek hézagtérfogatában jelenlevő anyagok meghatározására, jelenlétük kimutatására, az úgynevezett karotázs méréseket és ezen mérések 15 adatainak egybevetésére alkalmas számítási eljárásokat, az úgynevezett karotázs-interpretációt alkalmazzák. A karotázs mérések leglényegesebb elemei a mindenkori kőzetréteg villamos vezetőképessé- 20 gének, természetes gamma, valamint gyors neutronok által gerjesztett mesterséges radioaktivitásának mérése. A kőzet fajlagos villamos ellenállását általában egy, fúróiszappal, tehát vezető folyadékkal 25 feltöltött fúrólyukba bocsátott elektrodarendszer segítségével mérik úgy, hogy az egyes elektródák között egy meghatározott áramot vezetnek a mérendő téren át, míg egy másik elektródán, vagy elektródákon az áram által létrehozott fe- 30 szültségeséseket észlelik, amely feszültség vagy feszültségek függvénykapcsolatban állnak a fajlagos villamos ellenállással. A mérőszondák által szolgáltatott és a felszínen a mélység függvényében szelvényszerűen regisztrált feszültségkülönbségeket a fúrólyuk látszólagos ellenállásgörbéjének nevezik, mivel a kőzetrétegek valódi értékekből megfelelő értelmezési módszerekkel meghatározható. Ismeretesek továbbá olyan mérési módszerek is, amelyek irányított áramtérrel dolgoznak, és amelyek a tényleges fajlagos villamosellenállást jól megközelítő látszólagos ellenállásgörbék felvételét teszik lehetővé. Ilyen — önmagában ismert — elektródaelrendezést tüntet fel az 1. ábra. Itt az Ao jelű elektródából egy áramgenerátor által termelt konstans Io áram folyik a Bo jelű elektródába, az Ai—Ai' elektródából pedig az Ii áram folyik a Bi elektródához. Az Ii áram erősségét egy vezérlőberendezés útján úgy szabályozzuk, hogy az Sí és S2 elektródapárok között a potenciálkülönbség a nullát közelítse meg. A látszólagos fajlagos elektromos ellenállással arányos potenciált egy távoli N ponthoz viszonyítva Sí'—S2' elektródák valamelyikén mérik. Az ilyen irányított áramterű műszer teste célszerűen egy merev szigetelő test, vagy szigetelő anyaggal, pl. gumival bevont fémrúd, amelyen az elektródák egymástól elszigetelten vannak elhelyezve. Az elektródák anyaga célszerűen ólom. 167818 1
