167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására

13 167808 14 „C" kísérlet Műanyagcserepekben magokról kukoricát növesztünk. 4 hetes növesztés után a megfelelő menynyiségű vizsgálandó vegyületet tartalmazó oldattal az azonos hosszúságú növényeket bepermetezzük, majd üvegházban növesztjük tovább. A locsolást és a trágyázást az előzőek szerint végezzük. A kezeléskor az összehasonlítás alapját jelentő kontroli-növények nagysága közelítőleg azonos a kezelt növényekével. A kezelés után három héttel a kukoricák hosszúságát a legfelső levél figyelembevételével lemérjük, az esetleges egyéb változásokat is feljegyezzük, majd az adatokat közvetlenül összehasonlítjuk a nem, kezelt növények adataival. „D" kísérlet Műanyagcserepkben magokról kiindulva szójababot növesztünk, majd a kezelés előtt az egyes cserepekben kinőtt növényeket megritkítjuk úgy, hogy cserepenként egy-egy maradjon. A vizsgálandó vegyület oldatával 4 hetes (3—4 összetett levél jelenik meg) és 6 hetes (5—6 összetett levél jelenik meg) növényeket permetezünk be. A kezelés időpontjában a kezelt és a nem kezelt növények azonos nagyságúak. A kezelés után a cserepeket üvegházba tesszük, a locsolást és a trágyázást az előbbiek szerint végezzük. A kezelés után két héttel a növények hosszúságát a legfelső hajtás figyelembevételével egyenként lemérjük, az egyéb változásokat is feljegyezzük, majd az adatokat közvetlenül összehasonlítjuk a nem kezelt növények adataival. Az előbbiekhez képest egy változás van az adatok kiértékelésében, ugyanis a különböző korú növények kísérleti adataiból szintén átlagot számolunk. Az A—D kísérlet bármelyikében a kezeléskor használt anyagmennyiséget kg/hektárban adjuk meg. Megjegyezzük, hogy mivel a kísérletek során virágcserepekben vagy fazekakban viszonylag kis számú növényt kezelünk, a kezeléskor ténylegesen használt anyagmennyiség valamivel kevesebb lehet, mint ahogy azt kg/hektárban megadjuk. Az A kísérlet kivitelelezésekor az N-benzoil-N-foszfonometilglicin-mononátriumot (SS vegyület) vagy az N'-m-aniszil-N-foszfonometilglicinamidot (TT vegyület) 6,7 kg/hektáros mennyiségben használva, a kezelt kukoricák legalább kétharmad része, a nem kezelt növényekkel összehasonlítva 26%-os vagy még nagyobb vegetatív növekedés-csökkenést vagy visszamaradást mutat. Hasonló hatás váltható ki a fenti koncentrációt használva a pentametilén-N-foszfonometilglicinamiddal (UU vegyület). Ez a vegyület kb. 3,4 kg/hektár mennyiségben használva nem hatásos. A TT és UU vegyület 6,7 kg/hektár mennyiségben klorózist okoz. Az A kísérlet kivitelezésekor kb. 3,4 kg/hektár mennyiségben használva az allil-N-foszfonometilglicin (VV vegyület), az N-foszfonometilglicin-cinksó (WW vegyület), az M vagy AA vegyület bármelyikét, a kezelt kukoricák legalább kétharmad része, a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, 26%-os vagy még nagyobb vegetatív növekedés-csökkenést mutat. A VV vegyülettel kezelve szövetelhalást, a további három vegyülettel kezelve pedig klorózist figyelhetünk meg. A K vagy L vegyületet az A kísérletben a kezeléskor 6,7 kg/hektár mennyiségben használva, a fentivel azonos mértékű növekedéscsökkenés és klorózís figyelhető meg. 5 AC kísérletben a K és az L vegyület kb. 0,13 kg/hektár mennyiségben használva hatástalan. Ugyanakkor a WW vegyület ugyancsak a C kísérletben 0,67 kg/hektár mennyiségben, a kezeletlen növényekkel összehasonlítva, a növény teljes hosz-10 szúságának legalább 15%-os csökkenését okozza. Az A kísérlet során az N-foszfonometilglicin-magnéziumsót (XX vegyület) és a B, V, W, X vagy Y vegyület bármelyikét kezeléskor 6,7 kg/hektár mennyiségben használva, a nem kezelt kukoricák-15 kai összehasonlítva a kezeltek legalább kétharmad részénél a vegetatív növekedés 26%-os vagy még nagyobb csökkenését figyelhetjük meg. A C kísérlet során a fenti 6 vegyület kb. 9,6 kg/hektár menynyiségben használva, a B, W, X és az XX vegyület 20 legalább 15%|-os vegetatív növekedéscsökkenést okozott, ugyanakkor fenti koncentrációban ezek a vegyületek és az Y vegyület fitotoxikus hatást is mutatott. A C kísérlet során a fenti koncentrációban a V vegyület hatástalannak bizonyult. A W és Y 25 vegyület késlelteti az új hajtások kialakulását. A W vegyülettel kezelve a kukoricát, a kukoricacső „haja" gyengén fejlődik ki, míg az Y vegyület használatakor! nem alakul ki a virágpor. Ha a B kísérlet során az N'-m-klorofenil-N-fosz-30 fonometilglicinamid (YY vegyület), az N-p-nitrobenzoil-N-foszfonometilglicin-mononátrium (ZZ vegyület), vagy a G, K és L vegyület bármelyikét a kezeléskor 6,7 kg/hektár mennyiségben használjuk, a kezelt szójababok legalább kétharmad része, a nem 35 kezelt növényekkel összehasonlítva, 26%-os vagy még nagyobb vegetatív növekedés-csökkenést vagy visszamaradást mutat. A G, K és L vegyület klorózist okoz, míg a K, L és ZZ vegyület használatakor a levelek alakja megváltozik. A G, K és L vegyü-40 letek bármelyike az axillaris rügyek fejlődését elősegíti. A találmány oltalmi köréhez tartozó fenti öt vegyület a D kísérlet során 5,5 kg/hektár mennyiségben használva, a ZZ vegyület kivételével, fitotoxikus 45 hatású. A G, K, L és ZZ vegyület mindegyike gátolja a hüvelyek kialakulását, a G, K és L vegyület a hüvelyek kialakulásának gátlása mellett klorózist is okoz. A D kísérlet kivitelezésekor az L vegyület. 2,75 kg/hektáros koncentrációnál kisebb mennyi-50 ségben használva nem mutat fitotoxicitást és a hüvelyek kifejlődése isi elősegíthető. A B kísérlet kivitelezésekor az N-foszfonometilglicin-morfolid (AAA vegyület) 6,7 kg/hektár menynyiségben használva klorózist és a levelek alakjának 55 megváltozását okozza. Ugyancsak a B kísérletben a VV vegyület kb. 3,4 kg/hektár mennyiségben használva a kezelt szójababok legalább kétharmad részénél a nem kezelt növényekkel összehasonlítva, 26%)-os vagy még nagyobb csökkenést okoz a vege-60 tatív növekedésben. Megjegyezzük, hogy mind az apikális növekedés, mind az axillaris rügyek fejlődése gátolt. Az A kísérlet kivitelezésekor az E, F, O, P, Q, NN, OO vagy PP vegyületet a kezeléskor kb. 6,7 65 kg/hektár, vagy ugyanezeket és az FF vegyületet kb. 7