167808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény a növénynövekedés befolyásolására

3 167808 4 mal, káliummal, magnéziummal, kalciummal, rézzel vagy cinkkel, sósavval, piridinnel, ammóniával, alacsony szénatomszámú alifás szénhidrogén-aminnal, alacsony szénatomszámú alkanol-aminnal vagy anilinnel alkotott sóját használjuk. A felsorolásban az alacsony szénatomszámú csoportok alatt legfeljebb 4 szénatomszámú egyenes, vagy elágazó-szénláncú csoportok értendők. Telített szénlánc esetén az első csoport a metilé, míg telítetlen szénlánc esetén a vinil- és az etinilcsoport. Ezenkívül megjegyezzük, hogy a fent említett fenilalkilcsoport benzil-, a-metilbenzil- és fenetilcsoport lehet. A találmány szerinti készítmények hatóanyagaiként alkalmazott vegyületek új vegyületek, és addig azokat az irodalomban nem ismertették, kivéve az N-foszfonometil-glicint, mely a leírásban az A vegyületnek felel meg. Ezt a vegyületet a 3 160 632 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, szerkezetvizsgálat kapcsán anélkül, hogy annak bármi^ hatását megadná. Az N-foszfon-metilglicin-származékok előállíthatók glicin foszfon-metilezésével, előnyösen klórmetil-foszfonsavval. Ezek a vegyületek előállíthatók továbbá azometinek foszfit-addíciójávai is. Például a glicin-etilészter formaldehiddel és dietilfoszfittal végzett reakciója N-foszfon-metilglicin-trietilésztert eredményez. A vegyületek szintén könnyen előállíthatók a megfelelő aminofoszfin-vegyületek oxidálásával, higany (II)-klorid vagy más oxidálószerek alkalmazásával. Az N-foszfon-metilglicin-származékok szemcsés vagy kristályos anyagok, melyek általában vízben oldhatók. A találmány oltalmi körébe tartozó sók a fent említett kationokkal képzett mono-, di- vagy trisók lehetnek; ha a kation kétértékű fém, olyan sók keletkeznek, amely egy vagy két savmolekulából áll. Ami az aminocsoporttal képzett sókat illeti, érthető, hogy ezek az adott alifás szénhidrogén vagy alkanol csoportokkal képzett primer, szekunder és tercier aminők lehetnek. A természetes növekedés vagy fejlődés vegyszeres kezeléssel történő szabályozása a vegyszernek a növény fiziológiai folyamataira kifejtett hatásának eredménye lehet, vagy a növényi morfológiával kapcsolatos hatással magyarázható. Valószínűnek tűnik, hogy a szabályozás a vegyszernek mind a fiziológiai folyamatokra, mind a növényi morfológiára kifejtett együttes vagy egymásra következő hatásainak eredménye. A természetes növekedés vagy fejlődés szabályozása, amely a növény morfológiai képét megváltoztatja, vizuálisan általában könnyen megfigyelhető. Változások figyelhetők meg a kezelt növény vagy annak részeinek nagyságában, alakjában, színében vagy szerkezetében. Hasonlóan könnyen megfigyelhetjük a növény termésének mennyiségében vagy virágjaiban bekövetkező változásokat is. Másrészről, a szabályozás révén megváltozott és a kezelt növényben végbemenő fiziológiai folyamatok általában rejtve maradnak a megfigyelő szeme előtt. Ilyen típusú változások leggyakrabban a természetben előforduló vegyületek, köztük hormonok, a növényen belüli termelésében, elhelyezésében, raktározásában vagy felhasználásában nyilvánulnak meg. A növényben bekövetkező fiziológiai változásokat fel tudjuk ismerni, ha a belső változásokat morfológiai változások követik. Ezen kívül, a témában tájékozott szakemberek előtt több olyan analitikai eljárás ismeretes, amelyekkel meghatározhatjuk a különböző fiziológiai folyamatokban bekövetkező változások természetét és nagyságát. A találmány szerinti eljárás oltalmi körébe tartozó egyes vegyületek a kezelt növények természetes növekedését és fejlődését több különböző úton szabályozni tudják, érthető azonban, hogy minden egyes növényfajra vagy a felhasználás minden formája szempontjából minden egyes vegyület nem rendelkezik azonos szabályozó hatással. Ahogy az előbbiekben megjegyeztük, a hatás változik a kezeléskor használt vegyülettel, a felhasznált vegyület mennyiségével, a kezelt növényekkel stb. A találmány szerinti eljárással kiváltható legfontosabb hatás a lombhullatás. A témában tájékozott szakemberek felismerik, hogy a lombhullatás nem herbicid hatás eredménye, a kezelt növény elpusztulása valóban nem előnyös, mert a levelek továbbra is az elpusztult növényen maradnak. Sőt, a növény életben maradása szükséges feltétel, mialatt a levelek leválnak és lehullanak. így ugyanis a hasznos növényi részek továbbfejlődése lehetséges, a levelek újranövekedése viszont gátolt, ami által a termés betakarítása könnyűvé válik. A levelek lehullását kiváltó vegyületeket a len, gyapot, bab és hasonló növények betakarításakor használják. A találmány oltalmi körébe tartozó vegyület másik előnyös szabályozó hatása általánosságban a vegetatív növekedés késleltetésében nyilvánul meg, és az ilyen hatásnak több különböző előnyös eredménye van. Ez a késleltetés bizonyos növényeknél a normális, túlsúlyban levő hosszirányú növekedést csökkenti vagy megszünteti, így rövidebb szár fejlődik és növekszik az oldalirányú elágazások száma. A természetes növekedés és fejlődés ilyen megváltoztatása révén kisebb, bokorszerű növények fejlődnek ki, ezek pedig szárazságtűrőbbek és a betegségekkel szemben ellenállóbbak. Füvesítéskor a vegetatív növekedés hátráltatása ugyancsak előnyös. Ha a hosszirányú növekedést csökkentjük, a gyökérzet fejlettebb, így sűrű, tartós gyepszőnyeg fejlődik. Természetesen a pázsit növekedésének hátráltatása szükségtelenné teszi a sportpályák és füvesített területek gyepszőnyegeinek gyakori nyírását is. A találmány szerinti eljárás során használt vegyülettel elérhető vegetatív növekedéshátráltatáskor sokféle növény, pl. a silótakarmánynövények, burgonya, cukornád, cukorrépa, szőlő, dinnye és a gyümölcsfák termésének szénhidráttartalma növekszik. Valószínűnek látszik, hogy a fejlődés megfelelő szakaszában a növekedés hátráltatása vagy megakadályozása csökkenti a hasznos szénhidrát növényi táplálékként történő felhasználását, aminek a következménye a keményítő- és/vagy a szacharóztartalom növekedése. A gyümölcsfák, pl. az almakertek esetén a vegetatív növekedés hátráltatása rövidebb elágazásokat eredményez, a fák tömöttebbek lesznek, a hossznövekedés csökken. Mindezek megkönnyítik a fák megközelítését és egyszerűsítik a gyümölcsszedést is. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2