167783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtelepek leművelésére
gi eredményeket, csak a nyomásfokozás, a gázszállítás, ill. elhelyezéshez szükséges beruházási költségek terhelik. 5 3. példa A példában bemutatott kőolajtelep paraméterei azonosak az előző példában ismertetettel. A kőolajtelep közelében azonban nem oxigén- 10 gyártó üzem, hanem nagy kapacitású kőolaj - feldolgozó kombinát helyezkedik el, ahol a termelés során nagy mennyiségű, kereskedelmileg viszonylag jelentéktelen olajfrakció, például alacsony oktánszámú benzin keletkezik. Ez a folya- 15 dék kiválóan alkalmas a találmány szerinti eljárás során nem nedvesítő közegként történő felhasználásra. így az olajtárolóban levő értékes frakciókat tartalmazó kőolaj leművelési hatékonysága jelentősen fokozható. 20 Az eljárás alkalmazásával a szóbanforgó telep leművelésekor 250 ezer tonna olajtöbblet kinyeréséhez (a nem nedvesítő közegként alkalmazott folyadék kedvező terep-térfogati tulajdonságai és fajsúlya következtében mintegy 200 ezer t 25 benzin elhelyezése szükséges. Az elhelyezés időtartama 160—200 nap. Az elárasztás után a művelés az ismert módon vízzel vagy javított vízzel történő elárasztással folytatódik, a telepnyomás szinten tartása mel- 30 lett. A folyadékkal történő elárasztás további előnye, hogy az elhelyezés folyadékszivattyúkkal történik, amelyek beszerzési és üzemeltetési költsége jóval kisebb, mint a gázbesajtoláshoz szűk- 35 séges kompresszoroké. Jóllehet a fenti példákban a tároló kőzetnek nem nedvesítő közeggel történő kitöltése kívülről történik, nem csupán ez a megoldás alkalmazható. Bizonyos esetekben létrehozható a nem 40 nedvesítő közeg magában a tárolóban is. Ismeretesek példáid kísérletek, amelyek során nehezebb szénláncú szénhidrogének nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő redukálására baktériumokat alkalmaznak. A redukálás 45 során jelentős mennyiségű gázhalmazállapotú közeg is keletkezik. Ezeket a baktériumokat a tárolókőzetbe juttatva megoldható a nem nedvesítő közegnek magában a tárolókőzetben történő létrehozása. 50 Az ismertetett példákból jól látható, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazásával, a kőolajtelepek leművelésének hatékonysága nagy mértékben növelhető. Példaként ugyancsak néhány konkrét nem nedvesítő közeget mutattunk be, de nyilvánvaló, hogy a találmány alkalmazása nem csupán ezen közegek felhasználásához van kötve. Közömbös, hogy az alkalmazott közeg folyadék, gáz vagy gázkeverék, és a közeg összetétele vagy minősége is csak alárendelt szerepet játszik, minthogy az alkalmazás döntő feltétele az, hogy a közeg nem nedvesítő legyen. Ugyanígy közömbös az is, hogy az alkalmazott közeget honnan juttatjuk a tárolókőzetbe, illetve, hogy egyáltalán kívülről juttatjuk-e be, vagy magában a tárolókőzetben hozzuk létre, a lényeg az, hogy a nedvesítő közeggel történő elárasztás előtt a tárolóteret, vagy annak egy részét nem nedvesítő közeggel töltjük ki. Az alkalmazott közegnek és a tárolótérbe juttatás, illetve a létrehozás módjának megválasztása minden egyes esetben a helyi viszonyoktól és a gazdaságossági megfontolásoktól függ. Természetesen a találmány szerinti eljárás nem csupán érintetlen kőolajtelepek leművelésénél alkalmazható, hanem már részben vagy az ismert eljárások által biztosított lehetőségeknek megfelelő mértékben leművelt tárolóknál is. Az eljárás alkalmazása nem zárja ki a tárolóban még visszamaradó olaj hányad esetleges további kitermelését. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kőolajtelepek leműveléséhez, ahol a tárolóteret nedvesítő közeggel, rendszerint vízzel, vagy javított vízzel árasztjuk el, azzal jellemezve, hogy a nedvesítő közeggel történő elárasztás előtt a tárolótér legfeljebb 50%-át nem nedvesítő közeggel töltjük fel és a nedvesítő közeggel történő elárasztást ezután úgy végezzük el, hogy a fennálló átlagos telepnyomás legfeljebb ± 15%-on belül változik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja azzal jellemezve, hogy nem nedvesítő közegként a rétegviszonyok között gázhalmazállapótú anyagot alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a nedvesítő közeget magában a tárolóban hozzuk létre. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nem nedvesítő közeggel történő kitöltés előtt a tárolótérben levő kőolaj egy részét kitermeljük. Ä kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 76.3162.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 5 9 10 ‘ 167783
