167782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rostokból álló anyag, például papír, papírlemez, dobozkarton és kartonlemez előállítására
3 167782 4 továbbiakban hengerrésen vezetjük át, amelyek a fűtött felület mentén egymástól távközzel vannak elválasztva. A fűtött felület előnyösen sima felületű henger. A rostok terítése a rostréteg kialakítása céljából történhet vízáteresztő szalagon, pl. szitán vagy nemezen, és a vízáteresztő szalagot használhatjuk az anyagréteg ezt követő nedvesítése és megszilárdítása közben alátétszalagként. Egy példakénti foganatosítási mód szerint az anyagréteget legalább 26,8 kg/cm vonalnyomással préseljük legfeljebb 50% nedvességtartalom és legalább 66 °C hőmérséklet mellett. Célszerűen a vonalnyomás 35,7 és 44,6 kg/cm között, a nedvességtartalom 30% körül és a hőmérséklet 93 és 177 °C között lehet. A préshengerek általában nem fűtöttek, hanem hidegek. Azt tapasztaltuk, hogy a szilárdságot tovább lehet fokozni, ha a megszilárdult anyagréteget utólag préseljük oly módon, hogy az alátét nélküli anyagréteget átvezetjük egy nyomás alatt álló hengerrésen, amely legalább egy simítóhengert tartalmaz. Célszerűen a simítóhengert a megszilárdult anyagrétegnek azon az oldalán alkalmazzuk, amely előzőleg az alátétszalaggal érintkezett. Előnyösen az utólagos préselést két simítóhenger közötti hengerrésen történő átvezetéssel végezzük. Egy előnyös találmányi ismérvnek megfelelően az utólagos préselésre szolgáló hengerrést egy simítóhenger és egy ezzel együtt dolgozó, az anyagréteg megszilárdítására alkalmas fűtött felület között alakítjuk ki. Célszerű, ha a simítóhengert fűtjük. A fűtött simítóhenger hőmérséklete 149 és 260 °C között lehet, az alkalmazott vonalnyomás pedig 26,8 és 89,3 kg/cm között. A találmány szerinti eljárás egy ismérve szerint a rostokhoz kötőanyagot, pl. keményítőt adagolunk. Az alkalmazott mennyiség legalább 1%, előnyösen 10% lehet. A találmány tárgyát képezi az ismertetett eljárással előállítható papír vagy papírlemez gyártására alkalmas berendezés is, amelynek lényege, hogy a szárazon terített rostokból álló anyagréteg megtartására alkalmas vízáteresztő szalagja, a rostréteg nedvesítésére alkalmas szerkezete és a rostréteg megszilárdítására alkalmas, fűtött felülettel rendelkező szerkezete, a nedvesített rostréteget a fűtött felülethez szorító szerkezete és a fűtött felülettel való folyamatos érintkezés közben az anyagréteget ismételten a felülethez préselő szerkezete van. Célszerű, ha a berendezésnek legalább két nyomóhengere, és ezeket hengerrés létrehozásához a fűtött felülethez nyomó szerkezete van. A berendezés el lehet látva egy fűtött hengerrel, ezzel együttműködő nyomóhengerekkel és az alátétszalagot a henger körül és a nyomás alatti hengerrésen keresztül vezető eszközökkel. A berendezésnek előnyösen legalább egy, a fűtött hengerrel együttműködő, és további hengerrést vagy -réseket meghatározó simítóhengere, és az alátét nélküli papírpályának a réseken történő keresztülvezetésére alkalmas szerkezete van. A simítóhenger célszerűen fűtött. A találmányt az alábbiakban példakénti kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon: az 1—5. ábrák a szárazon terített rostréteg szilárdságának biztosítására alkalmas berendezés öt különböző kiviteli alakját vázlatosan szemléltetik; a 7., 8. és 9. ábrák a szárazon terített rostos anyagból a találmány értelmében lapszerű terméket gyártó gép három különböző kiviteli alakját ugyancsak vázlatosan tüntetik fel. A szárazon terített rostréteg szilárdságát biztosító legjobb módszer meghatározására szolgáló kísérletek során anyagrétegeket készítettünk mechanikai úton foszlatott facsiszolat és 5 súly% Viscosol 220 keményítő keverékéből. Ezt a keveréket szárazon elterítettük egy vízáteresztő szalagon és vízzel permetezve 30%-os nedvességtartalmat állítottunk be. Az alátétszalaggal együtt a nedvesített rostréteget több különböző, fűtött hengerréseket tartalmazó szilárdítószerkezeten vezettük át, hogy meghatározzuk, melyik a leghatékonyabb. A nyomás alatti hengerrést mindegyik esetben úgy hozzuk létre, hogy gumianyagú 7, ill. 20 nyomóhengert egy sima felületű, fémből készült 6, ill. 18 fűtött hengerhez szorítva forgatunk, és fűtött hengert gőzzel 104 °C felületi hőmérsékletre fűtjük. Mindegyik hengerrésnél konstans 35,7 kg/cm vonalnyomást alkalmaztunk. A cél mindegyik kísérletnél 200 g/m2 száraz területsúlyú anyag készítése volt. Ez nem minden esetben volt lehetséges a kísérleti berendezés hiányosságai miatt, és ezért korrekciós tényezőt alkalmaztunk az eredmények 200 g/m2 területsúlyra történő átszámításához. A kísérletsorozat alkalmával szakítószilárdságot mértünk kg/cm2 -ben, Tappi-módszerrel. Az 1—5. ábrák szemléltetik a kísérletek során alkalmazott hengerrések kialakítását. Mindegyik ábrán csupán az alapvető kiképzésű hengerréssel végzett kísérletsorozat egyetlen kísérletét szemléltetjük. A kísérletet minden esetben több hengerrés alkalmazásával megismételtük. Az 1. ábra szerinti kísérletsorozatnál mindegyik hengerrés létrehozásához egy 6 fűtött hengert és ezzel együttműködő 7 nyomóhengert használtunk. A fentiekben ismertetett módon kialakított, szárazon terített 10 anyagréteget átvezettük mindegyik hengerrésen, mégpedig alátét nélkül, vagyis nem alkalmaztunk alátétszalagot vagy szitát. Ezeket a kísérleteket egy, három és négy hengerrés alkalmazásával hajtottuk végre. Az ábrán csupán a három hengerréssel végzett kísérletet szemléltetjük. A 2. ábra szerinti kísérletsorozatot egy, két, három és négy hengerrés alkalmazásával ismételtük meg, ebben az esetben a 11 anyagréteg alátéteként a 12 vízáteresztő szitát használtuk. A 3. ábra szerinti kísérletsorozatnál a 13 anyagréteget két 14 és 15 vízáteresztő szita kö-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
